Az udvarhelyi hármas könyvbemutatóról

December 13-án este a marosvásárhelyi irodalmi fellépésük után a székelyudvarhelyi G. Caféban is tiszteletét tette Csaplár Vilmos (a legutóbbi, Edd meg a barátodat! című könyvének bemutatója kapcsán), Dobai Bálint (szintén az idén megjelent, a Titántorkú Sámson címet viselő metáleposza bemutatása alkalmából), valamint Márton László (legutóbbi regénye A mi kis köztársaságunk címmel jelent meg).

Az évzáróként beharangozott eseményre ezúttal a szokásosnál sajnos kevesebben voltak kiváncsiak, bár ez egyértelműen nem a szerzők hibája. A megkésett kezdés, a korábban leszervezett, de mégis elmaradó zenei kíséret, az egyidőben zajló, egymásra szervezett irodalmi események dömpingje (voltak, akik Kolozsváron az E-MIL gáláján vettek inkább részt, mások Marosvásárhelyen a Látót ünnepelték) mind hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség kisebb számban, de annál családiasabb hangulatban hallgassa végig a vendégeket.
A moderátor Murányi Sándor Olivér volt ezúttal is, bár az egész éves szervezői munka, valamint az autóvezetés belőle is kivette az erőt ezúttal, a kérdéseivel nem tudott igazán mélyre hatolni, igazán emlékezetes reakciókat kiváltani a vendégekből vagy élénk, lebilincselő társalgást kezdeményezni, bár néhol ennek is meg volt a maga bája, amikor inkább a szerzők vették a saját kezükbe a történések fonalát.
Azonban az est menete sem próbálta kihasználni a három szerző együttes jelenlétét, valamiféle szinergia elérését, mintha három külön bemutató következett volna egymás után "a megszokott néhány kérdés, rövid felolvasás" stílusban, egymást váltva és az éppen beszélőt illedelmesen, csendben hallgatva. Egyfajta kerekasztal, közös beszélgetés kialakításában nagyobb fantázia lehetett volna, ahogyan aztán az est végén a közönség kérdéseire (pl. hogy nem félnek-e az irodalmárok, hogy lassan több az író, mint az olvasó) mégiscsak kialakult egyfajta párbeszéd a szerzők között is.
Összességében azért egyértelműen egy sikeres rendezvénynek tekinthetjük a szombat estit, kedvcsinálónak egyértelműen hasznos volt. A jelenlevők hiányérzet nélkül mehettek haza, tényleg nagyszerű szerzőket volt alkalmunk megismerni, valamint értékes, izgalmas és változatos kötetekről szerezni ízelítőt (a hosszabb bemutatásra az esemény beharangozójakor már sort kerítettünk, így ezúttal ettől eltekintünk).


 Csaplár Vilmos, Az Igazságos Kádár János, a Hitler lánya, A magyarok – Az államalapítástól a 2010-es választásokig és még számtalan sikerkönyv szerzője, a Kutya éji dala és a Nárcisz és Psyché című Bódy Gábor-filmek forgatókönyvírója 1947-ben született Újpesten. 1966-tól az ELTE JTK hallgatója, 1967–72 között az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon. Utolsó egyetemi évében a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. 1976 és 1983 között az Új Tükör szerkesztője, 1988-tól 1990-ig a lap főszerkesztője. A Demokratikus Charta szóvivője 1993–94 között. 2003–2012 között a Szépírók Társasága elnöke. Legújabb kötete, az Edd meg a barátodat! a kortárs próza fontos eseménye, két férfi és egy nő, a testiséget szokatlan nyíltsággal ábrázolt háromszögét meséli el a gyerekkoruktól, a huszadik század negyvenes éveitől a hatvanas évek végéig. A regény a hortobágyi internálótáborokról, a kádári titkosszolgálat könyörtelenségéről szól, valamint arról, hogy szerelem nincs, mint ahogy gyümölcs sincs, csak alma, körte, szilva, barack, meggy, szeder, ribizli, szamóca, áfonya, naspolya, citrom. 

Dobai Bálint 1983-ban született Zilahon. 2004 óta publikál verseket irodalmi lapokban. 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Ugyanebben az évben jelent meg első verseskötete Megfáztam egy temetésen címmel, és elnyerte a Méhes György- debütdíjat. Idén egy újabb nagyszerű verseskötettel jelentkezett az Orpheusz Kiadó jóvoltából. A Titántorkú Sámson metálmítosz humoros, bravúros szerzői megoldásokkal hoz színt a kortárs magyar lírába.
Márton László 1959-ben született Budapesten. 1978-1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német-szociológia szakon végezte tanulmányait. 1984-1989 között a Helikon Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta szabadfoglalkozású író. Több, mint tíz regény, köztük az Átkelés az üvegen, Jakob Wunschwitz igaz története, M.L. , a gyilkos szerzője, emellett drámákat ír és műfordítói tevékenysége is jelentős. Idén megjelent regénye, A mi kis köztársaságunk a tökéletes állam megalapításának groteszk-tragikus kísérletét jeleníti meg. 1944 végén, amikor a felszabadító és egyben megszálló szovjet csapatok megérkeztek a Viharsarokba, az ott élő agrárproletárok létrehozták a saját kis köztársaságukat. A Kalligram Kiadónál megjelent regényben a történelmi tények és az írói képezelet történetei keverednek – a keserű szatírában tegnapi-mai önmagunkra ismerhetünk és saját kisszerűségünkön nevethetünk.
A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélget december 13-án, szombaton 19 órától a székelyudvarhelyi G. Caféban. Közreműködik Juhász Gábor gitáros. A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, az Orpheus Kiadó, G. Kulturális Egyesület és a Gondűző Étterem és Szálloda.