A Csíkszeredai Könyvvásárról
Fotó: Gábos Albin

A Csíkszeredai Könyvvásárról

Egy könyvvásár mást jelent a szervezőknek, mást a könyvkínálatukkal megjelenő kiadóknak, mást a meghívott szerzőknek és előadóknak, ismét mást a vásárló vagy csak nézelődő olvasóknak.

Magam idén egyszerű látogatóként vettem részt a 2018. május 10–13. között megrendezett Csíkszeredai Könyvvásáron, amelynek fő helyszíne az Erőss Zsolt Aréna volt, de más helyszínek is ízelítőt adtak a könyv, az irodalom ünnepéből. Az alkotók ugyanis május 11-én, pénteken „házhoz mentek”, azaz csíkszeredai általános és középiskolákba látogattak, hogy rendhagyó irodalomórák keretében nyelvhez való viszonyukról, olvasmányaikról, írásról, az íróvá válás lépéseiről, műhelytitkokról vagy éppen újonnan megjelent könyvükről beszéljenek a diákoknak. Így például Dragomán György a Márton Áron Főgimnáziumba, Márton Evelin a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumba, Molnár Vilmos a Kájoni János Iskolaközpontba, Zsidó Ferenc pedig a Nagy István Művészeti Líceumba és a Venczel József Szakközépiskolába látogatott.

Azt nem tudhatom, hogy anyagi szempontból mekkora bevétellel számolhat egy ilyen vásár alkalmával Csíkszereda városa és mekkorával a könyveiket áruló kiadók, könyvesboltok, de azt gondolom, hogy a látogatók számára a számokban ki nem fejezhető, nem mérhető kulturális hozadéka, intellektuális hatása a fontos egy ilyen rendezvénynek, mint a nagy körültekintéssel megrendezett Csíkszeredai Könyvvásár. A szellemi felüdülést kereső olvasó, a művelődni vágyó közönség ugyanis amellett, hogy a legfrissebb könyvújdonságok, igényes megjelenésű kiadványok közül válogathatott, gazdag, változatos programokon is részt vehetett. Íme, ezek közül néhány emlékezetes, szubjektíven kiválasztott emlékezetes pillanat.

Mondhatni, hogy már május 10-én, csütörtökön nagyüzem volt író-olvasó találkozók tekintetében. Zsidó Ferencet, 2017-ben a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál megjelent (majd 2018-ra második kiadást megért) Huszonnégy című blokkregény szerzőjét a kiadó szerkesztője, Burus János Botond faggatta, beszélgetésükben a blokkos élet egyhangúságára, visszásságaira, abszurd élethelyzeteire reflektálva.

Kovács András Ferenc Márton Evelin és Vida Gábor kérdéseire válaszolt Lözsurnál dö lüniver című, a csíkszeredai Bookart Kiadónál 2017-ben megjelent verseskötete kapcsán. A Kossuth-díjas költő válaszaiból és a kötetből ízelítőt adó felolvasásaiból, bravúros verseléssel és képi világgal megírt verseiből egy olyan politikától átitatott, barbár hatalmasságoktól irányított, félelmetes kortárs világ tárult fel, amely megérdemli, hogy a szarkasztikus költői nyelv lerántsa róla a leplet, és hogy a versek intertextuális karaktere folytán egy magasabbrendű szellemiség, intellektuális attitűd nevében maga az irodalom mondjon ítéletet az antivilág fölött.

A 2017-es év nagysikerű könyve, az Egy dadogás története (Magvető, 2017) című regény szerzőjét, Vida Gábort Molnár Vilmos kérdezte, aki a műből a számára emlékezetesnek tartott mondatokra építette fel kérdéseit. Vidának a kérdésekre adott válaszaiból pedig kirajzolódott az, ami a regénynek is a tétje – mire alkalmas a nyelv, miről lehet beszélni, miről szükséges hallgatni, mi van a nyelven túl, és hol van, miként van Isten. Ha én lettem volna a kérdező, és én is Molnár Vilmos módszerét választottam volna, a következő fél, illetve egész mondatra fűztem volna fel egyik kérdésemet: „de van nyelven túli valóság, ott ül a szex meg a dadogás, mint a Sátán meg az Isten, minden bizonnyal sakkoznak bennem. Az a baj, hogy mindig Isten nyer.” Mivel nem volt alkalmam feltenni, a kérdés maradjon titok.

A május 11-ei, pénteki rendezvények közül a budapesti Nap Kiadó szerzőit és kiadványait emelném ki. A kiadó vezetője, Sebestyén Ilona Dávid Gyula 1956 Erdélyben, Csáky Zoltán Volt egyszer egy kék Duna és Gróh Gáspár Szemben a felejtéssel című kötetét mutatta be, beszélgetett a szerzőkkel, akik a standjuknál dedikáltak is. A Bookart Kiadó gondozásában 2017-ben megjelent Ki ez az Ipse? című könyve kapcsán pedig Márton Evelin és Molnár Vilmos Hajdú Farkas-Zoltánnal beszélgetett. Az önéletrajzi ihletésű könyvből kiindulva az otthonosság és idegenség, a központ és periféria viszonyát értelmezték a fellépők, illetve szó esett arról is, mit jelent az idegenbe szakadás, milyen hatása van az egyén életére.

Május 12-én, szombaton – akárcsak előző nap – gyermekprogramokkal várták a szervezők az érdeklődő szülőket és kisgyerekeiket. Míg a kislányom az Adorjáni Márta képzőművész és Kürti Andrea illusztrátor által szervezett Csodavonat elnevezésű könyvkötő gyermekfoglalkozáson vett részt, addig az Erőss Zsolt Arénában a könyvvásár idejére berendezett Fodor Sándor terembe szöktem, ahol a Bookart Kiadónál idén megjelent, a Kántor Lajos–Láng Gusztáv szerzőpáros által jegyzett Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról című irodalomtörténeti gyűjteményes kötetet és Gömöri György Erdélyi arcok című verseskönyvét Domokos Johanna, a kiadó szerkesztője, valamint Hajdú Farkas-Zoltán mutatta be. A szubjektív szempontok szerint összeállított, patinás kivitelezésű és tekintélyes, mintegy 800 oldal terjedelmű Kántor–Láng elsősorban a szakmabelieknek lehet érdekes és irányadó olvasmány, utóbbi azoknak, akik a fikció és a történelem találkozási pontján születő lírát kedvelik.

A Csíkszeredai Könyvvásár díszvendégei, Szabó T. Anna és Dragomán György is ezen a napon léptek fel. A Ketten és külön elnevezésű, teltházas előadóesten a meghívott alkotóházaspár beszélgetőtársa Márton Evelin volt, akinek a kérdései arra irányultak, hogy hogyan fér meg két író egy fedél alatt, hogyan tudják egyeztetni az írás gyakorlatát a hétköznapi teendőikkel, miközben két gyereket nevelnek, valamint a műfordítással, amely a megélhetési forrásukat jelenti. A vendégek válaszaiból a pillanatnyi szórakozást biztosító magánéleti vonatkozások mellett inkább az volt elgondolkodtató, hogy alkotókként miként engednek teret egymás munkájának, hol kezdődik az egyik alkotói szférája, és hol a másiké, illetve hogy az olvasást, zenehallgatást, filmnézést jelentő közös műhelymunka, valamint a fordítás során más nyelvekben együtt vagy külön tett kalandozások és egymás műveinek a kölcsönös elolvasása és kritikája miként hatnak az alkotásaikra. A feladat is megfogalmazódott: izgalmas filológiai munkát jelenthet majd a két életmű összehasonlító elemzőinek, hogy Szabó T. Anna költészetének milyen hatásai mutathatók ki Dragomán György prózájában és fordítva.

Tovább lehetne kalandozni és részletezni, hogy milyen ínyencségeket nyújtott a Csíkszeredai Könyvvásár annak, akinek volt kedve, ideje, energiája részt venni egy-egy rendezvényen, fellapozni, megvásárolni egy-egy könyvet, de mivel a vásár résztvevői nézőpontja és befogadói élménye szubjektív, illetve amiről így számot adhat, az töredékes, ezért alulírott megelégszik azzal, hogy tudósításával ízelítőt adhatott abból, amiben része volt. S ha bosszankodik is amiatt, hogy nem tudott ott lenni László Noémi, Noszlopi Botond vagy Szabó Róbert Csaba könyvbemutatóján, vigasztalja az a néhány könyv, amelyeket magával vihetett otthonába és a tudat, hogy remélhetőleg 2019-ben is lesz Csíkszeredai Könyvvásár, még több jó könyvvel, még több színvonalas rendezvénnyel.