Zsidó Ferenc

Zsidó Ferenc

Vida Gábor regényéről

Olvasónapló helyett

Vida Gábor regénye izgalmas olvasmány. Vállaltan önéletrajzi, ennek ellenére úgy tudjuk olvasni, mintha rólunk szólna, épp ezért nem lesz bűntudatunk a kukkolás-élmény miatt.
Igazából nem is akartam írni az Egy dadogás történetéről. Előttem ugyanis már sokan írtak, minden jót leírtak róla, így, ha úgy vesszük, nincs igazi kihívás, s talán újat se nagyon tudnék mondani. Ezért hát nem is készítettem ezúttal jegyzeteket az olvasás folyamán. Amikor a végére értem a közel 400 oldalas könyvnek, és szívesen tovább olvastam volna, mégiscsak úgy döntöttem, hogy pár gondolatomat rögzítem.

Kolozs megyei könyvek díjai

Immár XI. kiadásához ért a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár rendezvénye, amelynek keretében díjazzák a Kolozs megyében megjelentetett legjobb kiadványokat, illetve kiadókat és szerzőket. A Kolozsvári Kiadói Év nevű rendezvényére február 1-jén került sor, 64 kiadó közel másfélezer, 2016-ban megjelent kiadványát bírálta el egy rangos zsűri, és adta át díjait, számos magyart is jutalmazva. Íme a díjazott magyar nyelvű könyvek/szerzőik listája:

Várad 2017/12.

A Várad folyóirat 2017. decemberi számának tematikája: Ady Endre születésének 140. évfordulója. Ennek apropóján kért fel a szerkesztőség szerzőket Ady életművéhez valami módon kapcsolódó (azt akár újraértelmező, parafrazáló) irodalmi alkotások, versek és prózák küldésére. A következő szerzőket ihletett meg Ady (abc-rendben): Benedek Szabolcs, Biró Árpád Levente, Csontos Márta, Demény Péter, Kemenes Henriette, Láng Eszter, Mátyás Zsolt Imre, Molnár Zsolt, Ozsváth Zsuzsa, Sall László, Szilágyi Aladár, Tasnádi-Sáhy Péter, Tóth Ágnes, Varga Gábor, Vass Tibor, Zsidó Ferenc.

Interjú Szabó Róbert Csabával

Vajon nagyi és az aranyásók címmel nemrég meseregénye jelent meg Szabó Róbert Csabának. Erről, valamint más természetű irodalmi "dolgairól" beszélgettünk.

- Egy nagyon is aktuális anyagból gyúrtál meseregényt (Vajon nagyi és az aranyásók, Gutenberg Kiadó, 2017): a verespataki aranybányászat történetéből, illetve a nemrég lecsengett (?), ciántechnológiás bányaújranyitás x-aktáiból. Van valami személyes kötődésed Verespatakhoz, vagy hogy jutottál a témához? (Esetleg – ahogy mondani szokták – az keresett meg téged?)

- Az ember történeteket keres az őt foglalkoztató problémákhoz, hogy érvényesen és főleg izgalmasan el tudja mondani, mi bántja. Dramatizálni, ha úgy jobban tetszik, de a mesélés is jó szó rá. Gyere, elmesélem, mi bánt – ilyenformán. Verespatakon csupán egyszer jártam, körülbelül tíz évvel ezelőtt, de egy életre való nyomot hagyott bennem. A varázslat, amit a település adott, reményeim szerint visszaolvasható a Vajon nagyiból... A verespataki bányamizériát régóta nyomon követem, valóban jól tematizálható, ha az ember arról szeretne írni, hogy a Földünk haldoklik, és hogy mindez nekünk, embereknek köszönhető. Ilyen értelemben nem csak Verespatakról szól, hanem a jövőnk iránti és mindenféle ehhez kapcsolható felelősségről, ami a (döntéshozó) felnőttekből többé-kevésbé kiveszni látszik vagy ki is veszett. Ellentétben a gyerekekkel. Gyakorló szülőként azt látom, hogy van remény. De a nagy tanulság és egyben csalódás is ebben az, hogy kis részben a felnőtteken is múlik, a nevelésen.

Sztárság

Az úgy kezdődött, hogy főállásban irodalomtanár vagyok. Kezdetnek elég rossz, ugye? Nos, nemrég megjelent a Huszonnégy c. új regényem, s egyik cikluskezdő (kilencedikes) diákom megkérdezte: a tanár úr akkor immár sztár? Mielőtt kinyöghettem volna, hogy kikérem magamnak, sztár a fene, a többiek már lehurrogták: ugyan, dehogy! És kifejtették, hogy a sztárság nem egy írónál kezdődik, akinek megjelenik 600 példányban a könyve, s azt sem olvassa senki, hanem sztár például az énekes (neveket soroltak, kapásból elfelejtettem őket), akinek százezren lájkolják az új klipjét, vagy sztár a színész, aki…, stb., stb. Én megköszöntem szépen a fogalommeghatározást (naplóba jelesek özöne került – nem, ez azért túl erős lenne), valamint azt is, hogy engem kegyesen felmentettek a sztárság alól, nem kell viselnem annak keresztjét.

Várad 2017/11.

A Várad folyóirat novemberi számában prózát publikál Vida Gábor, Borbáth Péter, Lőnhárt Melinda, Pilizota Szandra és Támpa Renátó; verssel jelentkezik Szőllőssy Balázs, Ady András, Müller Dezső és Molnár Zsolt. A Társadalom rovatban Varga Gábor tanulmánya és Mozog Nagy Imre önéletírása található, esszét Petrusák János és Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A Kultúra rovatban Péter I. Zoltán Ady Endre érmindszenti gyermekéveiről értekezik, Imre Zoltán a csucsai kastély történetéről ír. Kritika a Szigligeti Társulat Mrozek-darabjáról, Darren Aronofsky: anyám!-járól és a Hurok című filmről olvasható. 

Borcsa János könyvbemutatója Kézdivásárhelyen

Csütörtökön, november 23-án 18 órakor a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház dísztermében író–olvasó találkozóra kerül sor Borcsa Jánossal az Írói üzenetek nyomában című tanulmánykötete, valamint az általa szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötet megjelenése alkalmából. A szerzővel beszélget és a könyveket bemutatja Ferencz Éva tanárnő és Gazda József író.

Várad 2017/9.

A Várad folyóirat szeptemberi számában verssel jelentkezik Cselényi Béla, Demény Péter; prózát publikál Pilizota Szandra, Keszthelyi György és Márton Evelin. A Társadalom rovatban Tavaszi Hajnal, Keresztesi József és Mozog Nagy Imre, Kupán Árpád, Varga Gábor és Péter I. Zoltán írása olvasható, a Kultúra rovatban a nagyváradi Szigligeti Színház új évadának terveiről olvashatunk, kritikát pedig a Dunkirk című filmről.

Interjú Balázs Imre Józseffel

Tízmondatos kritikáinak formájához némiképp igazodva, gyorsinterjú, vagyis 5 kérdés, 5 válasz keretében próbáltuk körüljárni Balázs Imre Józseffel azt, amit a megjelenő kötetéről tudni érdemes.

- Ezeregy mondat címmel rövidesen megjelenik tízmondatos kritikáid gyűjteménye a Lector Kiadónál. Értelemszerűen száz írás van benne? És mi a helyzet azzal a plusz egy mondattal?

- Száz írás, száz könyvről, igen. Ezer mondat jött volna ki, ha minden teljesen szabályos, de az ezeregyéjszakás allúzió kedvéért már akkor is el kellett volna rontanom a számolást, ha az utolsó pillanatig mindig, minden könyvről tíz mondatot írok. De elég korán, már 2011 végén akadt egy olyan könyv, amelyiknél csak 11 mondatba fértem bele (a könyv is – Németh Andor: Egy foglalt páholy története – kilóg kicsit a többi közül, mert egy elfeledett regény friss újrakiadása), innen már egyenes út vezetett az 1001-ig.

Az EMIA díjátadója

Október 7-én szombaton 18 órától Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban tartja hagyományos díjátadó ünnepségét az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA).
Az ünnepség műsora: köszöntőt mond Lőrincz György, az alapítvány elnöke; zenei összeállítás a Palló Imre Művészeti Líceum tanulóinak előadásában; az EMIA-díj átadása: díjazott Káli Király István író (laudációt mond Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész); a Hídverő-díj átadása: díjazott Korpa Tamás irodalomkritikus, költő (laudációt mond Gálfalvi György író). A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány.

Subscribe to this RSS feed