Szerkesztőség

Szerkesztőség

Balkáni fohász

Markó Béla verseskönyvéről

Szülessék a jó vers bárhol, mindig a lélek mélyrétegeiből merít. De különösen gyógyító, ha a vers magaslatáról lehet rálátni a közösségi összefogásra. Markó Béla verseiből az egymásrautaltság kényszerűségére, az Erdélyhez kötődő szerelemre – arra a létre láthatunk rá, hol a szenvedés akár a védekezést is megölheti, holott ez az életben maradás alapfeltétele.

A könyvet kiadta a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó (2012), illusztrálta: Részegh Botond.

Gond és remény

Nagy Pál publicisztika-kötetéről

A diktatúra utáni felszabadultság és tiszta remény érzetével szemlélve a megéltek és megélhetők felemásságát, a szerző mindenkor hangot adott annak, ahogyan ő látta a környezetét, értette és értelmezte az életét is befolyásoló eseményeket. Írásai közel húsz év gondjait és reményeit mutatják meg az olvasónak egy sokat megélt ember szemszögéből tekintve.

Kiadta a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, 2010.

Édesgyökér

Kenéz Ferenc verseskönyvéről

Kenéz Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Tanulóév

Beszélgetés Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével

A Magyar Írószövetség május 16-án tartja éves közgyűlését. Ez adja az apropóját, hogy közöljük az szervezet elnökével készült interjút, amely a megválasztása óta eltelt időszakot járja körül. Mint ismeretes, az erdélyi írószervezetek hagyományosan jó kapcsolatot tartanak fenn a Magyar Írószövetséggel, az itteni írók többsége tag is (szerk.)

– Elnökként három célt tűztél ki magad elé: az Írószövetség megtartását, megerősítését és megújítását. Hogyan kezdted el a munkát?
– Az első félévben nemigen foglalkoztam gazdasági kérdésekkel és problémákkal, ami hiba volt, mert nem maradt időm többek között az egyik legnehezebb feladatra, a mecénások felkutatására. Immáron elengedhetetlen, hogy a Magyar Írószövetség körül létrejöjjön egy mecenatúra kör, amely kiegészítené az állami támogatást.

Babérkoszorú Szőcs Gézának

Művészeti díjakat adott át március 14-én Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A József Attila-díjat - amely kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésére adományozható – Albert Zsuzsa költő, Petrőczi Éva költő, Fekete J. József irodalomtörténész, Gy. Horváth László műfordító, Kun Árpád költő, író, Nagy Gábor költő, kritikus és N. Pál József irodalomtörténész kapta. Babérkoszorú-díjjal Ács Margit írót, kritikust, Szőcs Géza költőt és Tóth Erzsébet költőt tüntették ki.

Laska Lajos: második kiadás

2012 nyarán látott napvilágot Zsidó Ferenc Laska Lajos című rövidpróza-kötete a csíkszeredai Pro-Print Kiadónál. A kötetet az olvasóközönség jól fogadta: az első kiadás elfogyott, így karácsonyra második, változatlan kiadása jelent meg. A könyv először négyszáz példányban jelent meg – ami egy jellemző, átlagos példányszám kortárs irodalmi kötetek esetében – másodjára háromszáz példányban jött ki. Az, hogy az első kiadás jól fogyott, annak is köszönhető, hogy a szerző az elmúlt hónapokban számos könyvbemutatót tartott, nem csupán városokban, hanem nagyobb falvakban, községekben és iskolákban is.
A kötet a címszereplő köré építkező egyperces novellák sorozatából áll. Laska Lajos egy kissé nevetséges, csetlő-botló, ugyanakkor hétköznapiságában szimpatikus figura, akivel nem történik semmi különös, ami ne fordulhatna elő bárkivel.

Beszámoló a váradi könyvmaratonról

Negyedik alkalommal szervezte meg a Várad kulturális folyóirat, a Riport Kiadó és az Europrint nyomda a már hagyományosnak számító könyvmaratont Nagyváradon. A rendezvényre a Bábszínházba várták a könyvszeretőket. 

Bogdán László új kötetéről

Münchhausen báró kalandjai a Mélabús Tornyok Városában

A meseregény – amely ötvözi a kalandregény, a pikareszk regény, a szerelmes regény és a misztikus regény elemeit, mindezen műformák paródiáival – egy régi, nagy irodalmi hőst támaszt fel, Münchhausen bárót, a halhatatlan mesekirályt, akinek a regény első felében csak a rezonőr szerepe jut, azok a különféle figurák, nők és férfiak ugyanis, akikkel ezen a különös helyen, a mélabús tornyok városában találkozik, egészen egyszerűen nem engedik szóhoz jutni, fáradhatatlanul mondják a magukét s így rajzolódik ki az ámuló, sokszor megdöbbent báró előtt a város egészen bizarr története. A kötetet kiadta a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2012.
 

Déry-díj Demény Péternek

Átadták a Déry Tibor Alapítvány díját pénteken, október 18-án Budapesten. A díjazottak között van a kolozsvári Demény Péter is. További díjazottak: Bán Zsófia író, esszéista, Imre Flóra költő, műfordító és Szolláth Dávid irodalomtörténész. A Déry Tibor-díjat, a legelső olyan irodalmi elismerést, amelyet magánvagyonból alapítottak, minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, mára több százan részesültek ebben az elismerésben.

Elhunyt Fodor Sándor író

Életének 85. évében, március 28-ról 29-re virradó éjszaka elhunyt Fodor Sándor író, műfordító, az erdélyi magyar felnőtt- és gyerekirodalom jeles képviselője. 1927. december 7-én született Csíksomlyón; a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1988-ig a Napsugár folyóirat belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó szerkesztője volt.

Subscribe to this RSS feed