Sarány István

Sarány István

Beszélgetés Cseke Gáborral

Újabb könyvvel jelentkezett a Csíkszeredában élő Cseke Gábor költő, író, publicista, szerkesztő: a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg Sorsok könyve című kötete. Ennek apropóján beszélgettünk.
– Hosszasan sorolhatom Cseke Gábor alkotói minőségeit: költő, író, publicista, szerkesztő... Melyiknek tartja magát leginkább ezek közül, ugyanis verseivel, írásaival jelen van a magyar nyelvű kulturális sajtóban, közben könyveket szerkeszt, digitalizál?

– Rendszerint éppen annak érzem magam, amit pillanatnyilag végzek. Ihletett pillanataimban költőnek szeretném tudni magam, viszont amikor történeteket mesélek, írónak, ha véleményemnek próbálok illő formát találni, akkor publicistának, a legtöbbször viszont a szerkesztő szerep jutott ki nekem az életben, annak örömeivel és sárkányaival kellett megbirkózni évtizedeken át. E sárkányok amúgy rendkívül makacs küzdő felek: nehezen eresztenek.

Beszélgetés Zsidó Ferenccel

- Nemrégiben mutatta be Molnár Vilmos író és Oláh Sándor társadalomkutató  Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában két legújabb kötetét. Az egyik zsebkönyv méretű és rövidprózát tartalmaz, a másik tankönyvformájú és - az ön meghatározása szerint - a műfaja kultúrantropológiai elemzés. Hogyan fér meg egymás mellett a szépírás és a tényirodalom?
- Alapvetően prózaírónak tartom magam, aki kutatómunkával is foglalkozik. A néprajz közelébe úgy kerültem, hogy mindenféle megírható történeteket (boszorkányhistóriák, hiedelemtörténetek, stb.) próbáltam felhajtani. S bizony jó néhány novellám, regényrészletem ebből az élményvilágból táplálkozik. De az sem mellékes, hogy az idők során a néprajzba is mindinkább belehabarodtam, olyannyira, hogy doktori címet is ezen a szakterületen szereztem.

Subscribe to this RSS feed