Papp Attila Zsolt

Papp Attila Zsolt

A rejtőzködő író Kolozsváron

Nemsokára megtudjuk, ki is az a Centauri. A rejtőzködő író ugyanis Kolozsváron lép fel. Remélhetőleg felismerhető testi valójában, nem pedig valami trükkös megoldást választva lesz jelen az Álljunk meg egy szóra estsorozat következő állomásán az az író, akit csak Centauriként ismer a magyar irodalmi élet és az olvasóközönség, amellyel honlapján és Facebook-oldalán tartja a kapcsolatot. A titokzatos szerző persze eddig is közölt fotókat magáról, de azokon jószerivel azonosíthatatlan.

Egyed Péter kolozsvári estjéről

Egyed Péter az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának volt a vendége szeptember 29-én, a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel László Noémi beszélgetett. 

Garaczi László kolozsvári estjéről

Mi az az „őspara” és mért mondja, hogy azért kezdett el írni, mert „félt, hogy mások kövérek”? Mit jelent az ember életében, ha 1956-ban született? Garaczi László Kolozsváron beszélt mindezekről. Azon ritka írók közé tartozik, akik irodalomból, írásból élnek meg – így vezette fel László Noémi az Álljunk meg egy szóra estsorozat legújabb vendégét, Garaczi Lászlót a kolozsvári Bulgakov kávéházban.

Regényes utazások Márton Evelinnel

Márton Evelin nem tartozik egyetlen szekértáborhoz sem, és két rövidpróza-kötet meg két regény után sem érdekli a forma.

A kolozsvári Bulgakovban tartott Álljunk meg egy szóra legutóbbi estje „premier” volt abból a szempontból, hogy Márton Evelin személyében először volt női meghívottja az Erdélyi Magyar Írók Ligája beszélgetéssorozatának. Ez magát a meghívottat nem különösebben érdekli, nőként ugyanolyan jó írni, mint – valószínűleg – férfiként. Az est állandó házigazdája, László Noémi – most először – arra is reflektál, hogy a beszélgetés, hasonlóan a korábbiakhoz, egy puszira nyíló száj „árnyékában” zajlik – értve ez alatt a Bulgakov kávéház irodalmi szalonjának dekorációjául szolgáló fotóművészeti alkotás(oka)t.

KAF kolozsvári estjéről

Kovács András Ferencnek, alias KAF-nak sikerült – legalább időlegesen – eloszlatni azon kételyeinket, miszerint a költészet (különösen annak kortárs válfaja) nem lehet népszerű. Az Álljunk meg egy szóra estsorozat legújabb eseményére több mint százhatvanan regisztráltak be a Facebookon és közel ötvenen bizonytalankodtak, hogy részt vesznek-e. 

Péterfy Gergely kolozsvári estjéről

Kezdjük a legelején. Ön mit tenne, ha a nagyapja – akit történetesen Jékely Zoltánnak hívnak – patinás könyvgyűjteményében találomra fellapozza Kazinczy Ferenc sok kötetes levelezésének egyik, szintén találomra kiválasztott kötetét, és rábukkan egy olyan történetre, amelyről úgy érzi, nincs még egy ilyen a világon? És mindehhez írói tálentum is társul, mert nem hiába Áprily-Jékely-utód az illető. Valószínűleg nehezen tudna ellenállni a kísértésnek, hogy papírra vesse.

Így működik Markó Béla

A nagy kérdés az, hogy amikor a poéta Markóról beszélünk, sikerül-e lehántani róla azt az identitásréteget, amit közel két évtizednyi aktív politizálás rakott rá. László Noémi megpróbálta. Az, hogy létezik-e még Markó Béla, a költő, nem kérdés: az elmúlt években, amióta hátralépett egy fokkal a politikai ranglétrán, sorra publikálja változatos műfajú köteteit: gyerekkönyveket, szonettgyűjteményeket, újabban közéletinek mondott verseket.

Álljunk meg egy szóra Nonóval!

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) irodalmi estsorozatot indít a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az első meghívott Markó Béla, akivel ezúttal költői minőségében beszélget február 25-én a sorozat állandó házigazdája, László Noémi, az E-MIL nemrég leköszönt elnöke. Erről – is – kérdeztük a költőt, akit széles körben csak Nonóként ismernek.

- Álljunk meg egy szóra címmel indít az E-MIL irodalmi esteket. Kivel/kikkel álltok meg egy szóra? 

- A sorozat február 25-én indul, Markó Bélát fogom irodalommal, irodalmi élettel kapcsolatosan kérdezni. A következő esten, március 25-én Cserna Szabó Andrással beszélgetünk arról, mivel eszik-isszák Szentesen, a budapesti vagy akár a kolozsvári Király utcában az irodalmat. Ezután költészet napján lesz egy beszélgetésünk Fekete Vincével. Ezen kívül ígéretet kaptunk Kovács András Ferenctől, akivel még nem sikerült időpontot egyeztetni.

Egzotikus bozgor nevek

Ilyen az, amikor a bukaresti sajtókülönítmény kiszáll a Székelyföldre, és nagyjából annyira érzi otthonosan magát, mint egy fekete-afrikai törzsi településen. Itt ez a riportnak álcázott szöveg az Adevărulban, tessék elolvasni. Megfutotta már a maga köreit a Facebookon, az online sajtóban – méltán, mert tényleg tanulságos.

Helikon: kiértékelték a diákpályázatot

A Helikon irodalmi folyóirat eredményt hirdet a középiskolások számára kiírt irodalmi tehetségkutató pályázatán. A beérkezett pályaművek alapján a nyertesek a következők:

I. díj: Gothár Tamás (jelige: Izmoskardvirágillat) – Joannes Kájoni Közgazdasági Iskolaközpont, 12. o., Csíkszereda
II. díj: Kovács Gabriella – Plugor Sándor Művészeti Líceum, 11. B. o., Sepsiszentgyörgy
III. Díj: Sárkány Tímea (jelige: Cseresznyevirágzás) – Bod Péter Tanítóképző, 12. o., Kézdivásárhely
Különdíj: Pataki-Péter Hanna (jelige: Gyapjas, illetve Plukito) – Márton Áron Gimnázium, 10. C. o., Csíkszereda
A díjazottak közül az első 700 lejes, a második 500 lejes, a harmadik 300 lejes, a különdíjas pedig 200 lejes pénzjutalomban részesül. A legsikerültebb pályaművek a folyóiratban A nagy Kilometrik hasábjain jelennek meg.

Subscribe to this RSS feed