Költők az árnyékos oldalról

Panek Zoltán és „versárnyéka”

Született 1928. január 23-án Terepen, meghalt 2001. július 1-én Budapesten. Inkább prózaíróként ismert. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte (1948), ahol már diákkorában lapot szerkesztett Diákszó címmel. Érettségi után a bukaresti Mihai Eminescu Irodalmi Főiskolán szerez diplomát (1952), s az Utunk szerkesztőségébe kerül. 1958-ban, a magyar forradalom leverését követő romániai megtorlások második hullámában eltávolítják a laptól, s munkás egy kolozsvári villamossági üzemben. 1962-től a Dolgozó Nő, majd az Előre, illetve 1969-től az Igaz Szó kolozsvári szerkesztője. 1986-ban nyugdíjazzák, 1987-ben áttelepül Magyarországra. Munkásságából elsősorban prózai munkáit tartják számon. Két megjelent verseskötete (Mélyrepülés, 1970; Mélységmámor, 1974) ugyancsak epikusi erényeiről vall, a "líránk színskálájának gazdagítását jelenti" - Láng Gusztáv irodalomtörténész szavaival élve.

Walter Gyula és „versárnyéka”

Született Tövisen 1892-ben, meghalt 1965-ben. Tanár és újságíró, költő. Középiskoláit és az egyetemet (filozófiai fakultást) Kolozsvárott végezte. A háború alatt katonáskodott, leszerelése után éveken át az Ellenzék belső munkatársa volt, majd a Pásztortűz szerkesztője. Önálló verseskötetei: A vágyaim (1923, Székelyudvarhely); Izenet a világnak (1924, Berlin). Kolozsváron temették el, a mellékelt fotón a házzsongárdi síremléke látható.

Máté Imre és „versárnyéka”


Máté Imre (Érmihályfalva, 1936. február 14. – Érmihályfalva, 1989. december 8.) főként a Partiumban ismert és elismert költő. Tetszhalottként született, életre keltése közben maradandó idegrendszeri károsodást szenvedett. 1961-ben érettségizett Székelyhídon, tehetségére hamar felfigyeltek. Könyvtáros lett, majd családot alapított és Nagyváradon telepedett meg. Számos kortárs magyar költő biztatta, támogatta. Versei főleg lapokban jelentek meg. Kötetei: Látta ezt a fürge mókus (gyermekversek, 1969); Forgó táncban (versek, 1973); A nap kalapja (gyermekversek, 1980); Segíts meg, emberségem (Gábor Ferenccel és Számadó Ernővel közös verseskötet, 1984). Édesanyja halála után tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Dimény István és „versárnyéka”

Családi neve 1947-ig Herczka (Budapest, 1913. aug. 17. - 1973. jún. 19., Budapest) - újságíró, író. Középiskolai és felsőkereskedelmi tanulmányait Temesvárt végezte. A 6 Órai Újság szerkesztőségében kezdte meg újságírói pályáját 1930-ban. 1948-tól a Szabad Szó főszerkesztője, majd Bukarestben a Művelődés szerkesztőségi főtitkára (1955-58). Karcolatait, novelláit, művészeti írásait az Utunk,  Irodalmi Almanach, Igaz Szó s a napisajtó közölte. A felszabadulás után szerkeszti és bevezeti Fogj bátran tollat c. alatt  "népköztársaságunk 44 magyar dolgozójának versei"-t (Kv. 1950). Posztumusz verskötetét Az élet peremén (1977) c. alatt az RMI sorozat számára sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Szász János. Költészetének maradandóbb darabjai nagyrészt ifjúkorában születtek.

Derzsi Sándor és ˜„versárnyéka”

Sz. 1919. szept. 27. Somogyom - megh. 1978. januárjában. Az erdélyi származású költő 1942-ben debütál Szenvedések mámorában c. kötetével, amelyen kívül életében nem jelenik meg több. Ígéretes költőnek tartják. Alapító tagja a háború után Kolozsvárott alakuló Romániai Magyar Írók Szövetségének, majd 1945-ben Magyarországon telepedik le. Ígéretes folytatás után Gábor Andor lesújtó kritikája visszaveti, majd 56-os szereplése miatt kerül börtönbe, illetve elmegyógyintézetbe. Jobbára kiadatlan költészetére 1998-ban figyelnek föl a pályatársak, halála 20. évfordulóján rehabilitáló cikkek, tanulmányok jelennek meg. Elfeledett, ismeretlen költészete az erdélyi líra hagyományaiból táplálkozik. Kántor Lajos Az eltűnt költő c. írásában, mely Derzsi Szabadító ének c. gyűjteményes kötetének előszava egyben, megrajzolja a feledés és az újrafelfedezés tekervényes útját. A kötet a Püski Kiadó jóvoltából látott napvilágot 2000-ben, s tartalmazza a szerző válogatott verseit (válogató és szerkesztő: Kántor Lajos) és politikai írásait. Ezúttal néhány jellemző, részben erdélyi vonatkozású költeményét közöljük.