Ha nem kérek túl sokat

Marin Sorescu:
Dacă nu cer prea mult

─ Mit vinnél magaddal,
Ha naponta kellene ingázzál
Menny és pokol között,
Előadásokat tartani?
─ Egy könyvet, egy üveg bort és egy nőt, Uram,
Ha nem kérek túl sokat.
─ Sokat kérsz, a nőt nem lehet,
Mert folyton csak mondana,
Megtöltené a fejed semmiségekkel
És nem tudnál készülni a kurzusra.

─ Kérlek, hagyd ki a könyvet,
Uram, azt megírom én, ha mellettem van
Egy üveg bor és egy nő.
Ezt szeretném, ha nem kérek túl sokat.
─ Sokat kérsz.
─ Mit vinnél magaddal,
Ha naponta kellene ingázzál
Menny és pokol között,
Előadásokat tartani?
─ Egy üveg bort és egy nőt,
Ha nem kérek túl sokat.
─ Ezt kérted már egyszer, ne erőlködj,
Mondtam túl sok, kihagyjuk a nőt.
─ Mi bajod vele, miért üldözöd?
Inkább hagyd ki a bort,
Mi elbágyaszt és nem készülhetek a kurzusra,
De a nő szeme megihlet.
Csend, hosszú percekig,
Mi végtelennek tűnik,
Időt adva, hogy feledjek.
─ Mit vinnél magaddal,
Ha naponta kellene ingázzál
Menny és pokol között,
Előadásokat tartani?
─ Egy nőt, Uram, ha nem kérek túl sokat.
─ Túl sokat kérsz, a nőt nem lehet.
─ Inkább maradjanak ki az előadások,
Maradjon ki a pokol, a menny,
Minden vagy semmi.
Hiába lenne az utam menny és pokol között.
Mivel ijesszem a pokol bűnöseit,
Ha nincs velem a nő, a tanszer, mit mutassak?
Hogy emeljem a jókat mennybe,
Ha nincs a könyv, amit elmagyarázzak nekik?
Hogy bírjam én az utat, a hőmérséklet-,
A fény- és a nyomáskülönbségeket
Menny és pokol között,
Ha nincs bor, mitől bátor legyek?

(Fordította Csata Ernő)