Próza

Balázs K. Attila rövidprózái

Két mondat apáról

Míg hirtelen, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül azért a frissen nyírt gyepen heverő gyermekjátékért hajolsz – ami lehet egy hiányzó kerekű autó, hajasbaba, esetleg zörgő, fogzást segítő rágóka, bármi –, észre sem veszed, vagy legjobb esetben is csupán legyezőszerű, simogató fuvalmát érzed egy hátulról jövő, a szíved magasságában átsuhogó, teljes erőből elhajított csatabárdnak. A tudatlanok mély nyugalmával és meggyőződésével emelkedsz fel, vállat vonsz, majd indulsz egy ház, tömbház, nyaraló, bivalybőr sátor, iglu irányába, mert mi is látszódhatna, végül mire is kellene figyelned, ami idegen és gyűlöletes, a szeretet és törődés tökéletes csapdájából?

Káli István regényrészlete

A szemfényvesztett*

Újabb három hét telt el a semmittevésben, mikor úgy gondolta, nem várhat tovább ölbe tett kézzel. Gondolkodott, hol találhatna állandó munkát. Eszébe jutott a báróné, a férje a színház intendánsa, hátha tőlük kapna valami megrendelést, ő ugyan rácsodálkozott Bercire, mégis szólt az érdekében, Kemény János kedvesen fogadta, de azt mondta, majd csak október táján lehet szó róla, akkor lesz az új bemutató, de akkor nagy menetben kell majd mindent elkészíteni, egy ember nem elég hozzá, ezért Berci összehívta a kupaktanácsot, Laci is, Kuki is benne voltak, hogy akkor majd segítenek, de továbbra is ott lebegett a nagy kérdés, hogy addig mi legyen. Berci azt mondta, szövetség kell hármuk között, induljanak meg, s bármelyikük is szerez valamit, azt megosztják egymás között, Kuki a visszatért izraelita ismerősöket keresi fel, Berci a kereskedőket és az iparosokat járja végig, Laci, a maga megnyerő eleganciájával, a hivatalokat. Egy hetet adtak maguknak, azalatt gyűlnie kell annyi munkának, ami hármuknak egy hónapra elég, aztán jöhet a színházi megrendelés.

György Attila karcolatai

A Hely

Mert ez egy ilyen hely. Vannak itt emberek, vannak medvék. Vannak mindenfélék, vannak románok, vannak szuahéliek (na jó, azok nincsenek). Van sok másféle. De leginkább székelyek vannak itt, akik különleges teremtményei a Jóistennek, vagy Babbamáriának, mert errefelé a Jóisten is fehérnépből van.
Ott van például, barátom, Jenő.
Mit tehet az ember, egy idő után kiköltözik a városból, amúgy is utálja, mint Petőfi a kukorica-gölődint, a polgármestert legszívesebben úgy verné meg, mint a medve a szentsimoni gombászót: szóval, telket vesz, házat épít a városon kívűl. De azért a vonzáskörzetben.
Ennek előnye is van, hátránya is.

Iker mesék

                                                             I.
      Volt egyszer egy fa. Ott nőtt az erdőben, sok más fa között. Ha eső esett, boldogan fürdött a törzsén lefolyó vízben. Ha szél fújt, ágai vidáman integettek a légben. Ha nap sütött, levelei áhítattal itták a fényt. Szerette az életet az erdőben, jól teltek napjai a többi fa között.
Egyszer egy ember járt arra, szemügyre vette és azt mondta:
– De szép koronája van ennek a fának!

Lőrincz György regényrészlete

Bécs fölött a Hargitát…

– Apád hazavárt mindig – mondta az anyja, ahogy kiléptek a verandaajtón, s ketten maradtak.
Nem válaszolt rögtön. Úgy érezte, elárulná magát, de az apja emlékét is, ha most megszólalna. S mert nem válaszolt azonnal, az anyja folytatta:
– Nagy bánata voltál apádnak. Az bántotta mindig, hogy nem mondta el neked soha, hogy és miként jött haza Szevasztopolból… Ha elkeseredett, mindig ez jutott eszébe. El kellett volna mondjam – töprengett egyfolytában – akkor talán, nem ment volna el…
– El kellett volna mondjam, hogy éltettem a reményt öt éven át magamban. Hogy jöttem haza annyi év fogság után.

Zsidó Ferenc regényrészlete stars

Huszonnégy*

*részlet egy készülő regényből

Vajda Gergely megállt a lépcsőházban, elővette termoszát, nagyot húzott belőle. Eszébe jutott, valahol látott egy olyan feliratot, hogy egy pohár tej, tiszta fej, s mosolyognia kellett. Csak a harmadik korty kávé után pillantott rá a szomszédos ajtóra. Igen, ő következik. Hiába próbálná odázni, halogatni. Keszeg Irma néni. Özvegy, egészsége eléggé megrokkant már, de valahogy még gondoskodik magáról (bár a harmadikra egyre nehezebben jön fel), így lánya javaslatát, hogy költözzön hozzá, esetleg menjen öregotthonba, határozottan elutasítja. Elmatatgat a lakásban, megnéz néhány sorozatfilmet, de, mivel nagyon kíváncsi természetű, fő szórakozása a trécselés.

Muszka Sándor rövidprózái

Forog a herkentyű

Szerkesztőségünk Forog a herkentyű című adásának munkatársai a héten Flekkenfalván jártak, ahol Szilveszter Dániel, rossz anyagi körülmények között tengődő lírikust keresték fel. A költőt épp lepusztult – úgy is mondhatnánk, kidőlt-bedőlt – házának konyhájában találták, amint jobb kezével haját csavargatta, bal kezében pedig legújabb kötetének egy példányát tartotta, és azzal az őt körüldongó legyeket próbálta magától távol tartani (saját szavajárásával: hessegtetni). A szebb időket megélt dobkályha előtt, amely a konyha egyetlen berendezési tárgya volt, egy félszemű, rühös macska melegedett, a falu közbirtokosságának erdejéből kunyerált rőzse lángjánál.