Zólya Andrea Csilla

Zólya Andrea Csilla

Tompa Andrea második regényéről

A testbe szorult történetek

Tompa Andrea második kötete a Fejtől s lábtól méltán keltette fel a kritikusok érdeklődését és izzított parázs vitákat is a regény a különböző olvasatai kapcsán, hiszen kétségtelen, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb és egyben legizgalmasabb regényéről beszélünk. A cím, bár első hallásra szokatlanul hangzik, a kötet több szálon futó cselekményeinek kibontakozásával egyre mélyebb jelentésrétegekkel telítődik.
A regény két én-elbeszélőn keresztül két erdélyi orvos, egy Nagyenyedről származó zsidó lány és egy barcasági székely fiú, orvossá válását, útkeresését, sorsuk alakulását és a kapcsolatuk viszontagságait mutatja be az 1910-es évek elejétől az 1930-as évek végéig.

Parodisztikus beszédmódok és a politikai hatalom

A parodisztikus beszédmódok természetükből adódóan dinamikus viszonyban vannak a hatalmi tényezőkkel. Ennek következtében a beszédmód változatai, és szerepköre az 1989 előtti és utáni korszakban nagymértékben eltér. E két időszakban keletkezett parodisztikus irodalom közötti különbséget a politikai hatalom struktúrájában – s ezen keresztül annak az irodalmi folyamatok és szövegek uralására és meghatározására irányuló ideológiai, valamint cenzurális rendszereiben – végbement változásokból és ezekből adódóan a parodisztikus beszédmódokban is szükségképpen lejátszódó módosulásokból fakadnak. Különnemű természetük e fenti viszonyok változásának tudható be, annak, hogy 1989 után a politikai hatalmi rendszer korlátai és változó ideológiái nem telepedtek rá abszolutizáló módon az irodalmi rendszerre és az irodalmi szövegek létrejöttére.

Subscribe to this RSS feed