Szente B. Levente versei

Tőled tudom

látni akarom zilált hajkoronád

mely beterít mindég 
amikor egymásra szükségünk van 
és lenne mindig már

húsomba vájsz éjjelente – 
tőled tudom 

hogy nem találtál

Ami fent

szélsőségem -
virág vagyok
fejfád leszek

Hagyomány

hegedűben cimbalmot
tárogató mellé szaxofont
táncolni csöndben hagyjatok


Kísértés 

árnyakat döntött sötétben -
leomló falakból 
lett énem

 

Temetetlen

magányunkra
hullnak szemeidben 
szerető göröngycseppek


Teremtéskor

lenni verejtékedben 
mezítláb messzibb ellátni -
megszületni jöttem 

 

Üzenet

megálmodtam arany
vesszőkezed
beléd temetkezem