Lipcsei Márta versei

Potyautas

Feltérképezi a város mozgó célpontjait
megszólítható bárki főleg ha csak köszönni akar
kapcsolatot szeretne teremteni
hol is kezdje? a kezekkel vagy a szájakkal
a fejekkel a színlelt közönnyel
mégse szólít meg senkit
csak kitalálja a foglalkozásokat
az úti célokat a friss csalódásokat

Minden úgy működik
mintha potyautas lenne
mintha be lenne zárva
hova is? egy csónakba repülőgépbe
netán egy űrhajóba? vagy éppen ebbe a városba?

Helyezkedés

Olyan mintha egymás árnyékában lépdelnénk
hallani a benti surrogásokat
érezni hogy ajtók nyílnak
számoljuk lépéseinket majd
eltűnünk az alkonyi fuvallatban
a mosolyt részletre adjuk
tekintetünkben ingadozik még a fiatalság
a szem a szem néz és bámul
a száj a száj az áradó okosság
bárányok muzsikája
a lélek alól már kicsusszant az idő
kerekded gondolatok gurulása
ébreszt kíváncsiságot
míg a természet illata leskelődik
így egymás árnyékában
egymás bőre alá helyezkedünk.


Szimmetriák

Keressük a szimmetriákat
a magasság mélység szimmetriáit
a bokros emelkedőkön
lábunk porfelhőit figyeljük
és halljuk hogyan gurulnak
lefelé a megmozgatott kavicsok
nem is vesszük észre hogy az élet
várótermeiben gyalogolunk
csak nyitott ajtókat látunk
számunkra érdekes lehet egy-egy
vasutas aki várja és indítja a
szerelvényeket a következő szimmetria-
állomásra érezzük hogy behorpad a föld
hogy a mélység szimmetriái következnek
majd sípolás és füst az ajtón átsuhannak
a sárgaság és undor jelei szótlan a mélységből
a hajlékony halmok felett
a sínek zokogtatják a kerekeket.


A délelőtt mozaikja

A délelőtt fényei vidítanak
még érződik a süvítő szél lehelete
cseppfüggönyök szakadnak le
a fák a tetők szilárd széleiről
szelíd játékossággal lazítják
mozdítják belső biztosítékom
örömmel szemlélek minden
apró kis pontot hömpölygő
emelkedő lélekkorongot melyek lebegve
túlfűtik a környező világot
lehet az egész mindjárt robbanni fog?
a baj mindig abból fakad hogy nem
érzékeljük idejében a veszélyt
csak bámulunk és a távolodás
képzetét gerjesztjük a bámulatban
annyi bizonyos hogy az egészet már
nem lehet láthatatlanná tenni
ez is hozzájárul a délelőtt
nyugtalan mozaikjához
s a nemlétre ítélt válaszok
rövid hallgatás halála
viszonzás nélkül folytatja
útját a kimondás hullámai felé

Tavaszi igazságok

Hársfák illata már a levegőben
az időkészletekkel foglalkozó
késői tavasz ajándékait szórja
szerteszét: a kószáló szelet
ficánkoló napsugarakat
a zöldülő világ óvatos nyiladozását
az eső utáni levegő lélegzetét
a növények csírázó éberségét
mintha sejtjeink is kicserélődnének
a gondolatok átszivárognak
a tudatlanság kétely és bizonytalanság
szűrőjén majd virágillatokon ringatóznak
a kételkedés szabadsága tavaszi rovarok
lábaival szökdös talán mi is készülünk
a változásra az újjászületésre
a tavasz lelke megszabja
az igazságot melyben örömízek
elfelejtett belátások sérelmek
reménnyé hígított vágyak
elfojtott neheztelések keverednek
lehetővé téve hogy az új igazságcsírák
a boldogság sejtelmeit serkentsék.


A változás állandósága

A változásban van
maga a változás
ez lehet jó is
lehet rossz is
ha igyekszünk lépést
tartani talán
fejlődhetünk
külön-külön
kívül-belül
veletek vagy egyedül
réseken keresztül
virradatkor
mélytudatban
pillanatbillenésben
nyugalomcseppekben

Ha kinyílik a változás
ajtaja ablaka sebe
sebesebben gyalogolunk
abba a kertbe városba
önmagunkba mint
ahogy a fény lát
a sötétségben

Halogatni kéne

Az információtartalmat mindig kódolt betűkkel írjuk le
a legparányibb sejtben minden olyan információ benne van
amely olyan bonyolult teremtmények működtetéséhez szükséges
mint amilyenek mi vagyunk
ideje lenne már frissíteni a megcsontosodásokon
szemünket védeni a szürke hályog kialakulása ellen
a verőereket védeni a világ felfordulásaival szemben
bakancsok taposását hallani menekültek menetoszlopait látni
mint egy modern népvándorlás
halogatni kéne a vén Európa haldoklását
talán két szó elég is lenne: Csoda és Összefogás.

 


Kérdőjelek

Keresem a biztos pontokat
az élet mint a hinta ringása
nem ad biztonságot
életem élményei mint apró
kis pontok szilárdságomat növelik
idővel mégis kérdőjelekké válnak
segítik az erőfeszítések összegeződését
a környező világ érdektelenül
semlegesen feszeng
egy nagyobb kérdőjel közeleg
látszik izgatottsága
mintha ő is kérdést szeretne megfogalmazni
majd hallgat választ vár talán?
mozaikja oszladozni kezd
lehet bonyolultsága foszlányait
szeretné termékenyebb talajra
vetíteni viszonzásra vár
hogy folytathassa válaszokkal teli útját
s rátérhessen az újabb kérdések
hallgatással kikövezett útjára.


Műkezek

Bábszínházi bábuk
irányításához használt
furcsa lehetőség
megoldható úgy is hogy
egy speciális kábel köti
össze a vezérlő helyet
a végrehajtási ponttal
két pont között az
összeköttetés lehet
elektromos is
az is lehet hogy egy
MANIPULÁTORT
akarunk építeni?
mindenképpen
azt akarjuk különös
gondossággal
készítsék el a
MŰKEZEKET


Leltár

Mérni méricskélni
talán leltárt kéne készíteni
a pontosság beletartozna
és az alacsonyan élő élet is
na meg a lelkiismeret kiegészülése
az örömök hallgatag hullámzása
a jólét lélegzeteinek megtorpanásai
női ruhák cipők suhogásai
fegyverek dörgése életek hörgése
csipegető galambok tarka foltjai
amerikai filmek tobzódásai
valami megértése az hogy várnak tőlünk
valamit de lehet hogy elvárnak valamit
még nem tudjuk eldönteni vagy átérezni
az emberiség szenvedéseit csak várjuk hogy
essen az eső a nedves szárnyak szárnycsapásai
így jobban hallhatóvá válnak lecsepegnek
róluk a szavak az emberi természet rétegei
és megtanuljuk hogyan lehet egyszerre hallgatni és nem hallgatni
háttal állni a fogyatkozó délutánnak majd
észrevenni az éghez közeli oszlop tetején a remetét.


A Potyautas című kötet anyagából (Hungarovox Kiadó, 2017.)