Noszlopi Botond

Noszlopi Botond

Az emberről szabadon

1.
Az emberek kipattannak
csak úgy a semmiből, nő kezük, lábuk,
büszkén mondják: az ÉN kezem, az ÉN lábam,
pedig korábban mindenük másvalaminek
volt a valamije és később, utánuk is
millió féle formát ölt majd
élve vagy élettelenül forogván
az anyagmozgás türelmes,
nem szűnő gomolyában.

Subscribe to this RSS feed