Szondy György

Szondy György

Szondy György versei

Júlia udvara

Most dalra fakad az aranymadár,
és kacsalábon forgó kártyavár
fokán, fehér Júlia szép leány,
táncol nevetve, meg nem áll, nem áll.


Fülét befogva bőszen ellenáll,
óriás, sárkány, a burkus király,
ám hamar táncra perdül mindahány,
mígnem az est fejükre száll, leszáll. 

A kacsa talpa a helyén maradt,
fodor fejér bárányra vár a rét,
Júlia szép leány hazaszaladt,
 
az óriás sétál csillagos ég
felé, a sárkány hét feje alatt
párnák, kártyázik a király, s a nép. 

Subscribe to this RSS feed