Sánduly Lajos

Sánduly Lajos

Sánduly Lajos versei

TISZTÍTÓTŰZ
2017, augusztus

Kánikulában,a tűző napon,
a madárijesztő fázott nagyon.
Lázas lehetett,
rongyarcán lógtak a ráncok:
légáram
sodorta posztófoszlányok.

Hiába nézett jobbra vagy balra,
madár nem járt évek óta arra.
Csak állt ott,
várt a pokol tornácán némán,
s hideg verejték gyöngyözött

kalapja csüngő karimáján.

Sánduly Lajos versei

KÖLTŐK ŐSZE

A kertemben magányos szarvas
holdfényes éjben almáért nyúl,
s szájában a tiltott gyümölccsel
kinyújtott nyakkal égre bámul.

Költők kelnek rímes sorokban,
vállukon babérból koporsó.
Ajkukon zeng jogos fohászuk,
győzelmesen az utolsó szó.

Sánduly Lajos versei

Hullócsillag

Átfut az égen
nyílegyenesen.
Céltudatosan, 
bár célja nincsen.

Koszorúvirág

Fehérre tárult a világ:
Kinyílt koszorúvirág.

Alig nyílt ki, már hull a szirma;
Mintha az idő verset írna.

Sánduly Lajos versei

borÓdal

A villányi zamatok emlékére

Ó, a bor, a bor, a bor,
rozé, fehér, a bíbor.
Éjjel, nappal, hajnalban,
élet-halál ringó dalban.
Jó a bor.

Ó, a vágy, a vágy, a vágy,
borban lengő függőágy.
Ne hagyd, Uram, reggelig!
Igyunk, igyunk, fenékig.
Jó a bor.

Ó, in vino veritas!
Megvert minket, nem vitás.
O tempora, o mores!
Csak a mámor nem véges.
Jó a bor.

Ó, bor! Isteni nektár!
Ó, bor! Ókori naptár.
Dionnüszosz múzsája,
Noé, Jézus csodája.
Jó a BOR
       a BOR
             a BOR.

Sánduly Lajos versei

4X2

A-nak, térdhajlítással

Mikor először összeért kezünk:
hópihe szállott a hajadra –
Mikor először összeért hajunk:
almavirág libbent az ajkadra –
Mikor először összeért ajkunk:
búzavirág hajlott a melledre –

Subscribe to this RSS feed