Szikra János

Szikra János

Csicsóban zeng az ég

A katolikus anyaszentegyház gödöllői frakciójának autóbusza lomhán farolt be a csíkcsicsói parókia udvarára. Szakállas Ábel faluja ez. Pityu atya fáradatlan röpdöső karjai ölelték le őket az elcsatolt anyaföldre.
– Már sokat hallottam Pityu atyáról! – mondta köszönés után.
– Rosszat vagy jót? Rólam? Kitől? – kérdezte a csicsóiak „pap bácsija”.
– A fél város ismeri! – tódította. – Legutóbb Imre és Durkó Karcsi volt Pityu atyánál.
– Az…? Ki az?
– A Duna Televízió gyulai vándora. Akivel hajnalig pálinkázott.

Csicsóban zeng az ég

A katolikus anyaszentegyház gödöllői frakciójának autóbusza lomhán farolt be a csíkcsicsói parókia udvarára. Szakállas Ábel faluja ez. Pityu atya fáradatlan röpdöső karjai ölelték le őket az elcsatolt anyaföldre.
– Már sokat hallottam Pityu atyáról! – mondta köszönés után.
– Rosszat vagy jót? Rólam? Kitől? – kérdezte a csicsóiak „pap bácsija”.
– A fél város ismeri! – tódította. – Legutóbb Imre és Durkó Karcsi volt Pityu atyánál.

Szikra János versei

Nem nézek vissza

Elforgott fölülem az ég,
már csak három rúdcsillagot látok
a Göncölszekérből.
Két nap még
s hajóra szállok,
vonatzakatolást hagyok magam mögött,
fullasztó leánderillatot,
bölcső-ringású,
csípő-vonzású tengert,
s hullámzó derekú nőket
a nyughatatlanság vonagló fövenyén.

Subscribe to this RSS feed