Herta Müller: A róka volt a vadász c. regényéről

Ezzel a prózával szöget lehet verni a falba. Nem is akármilyent: óriási acélszöget gránitkemény falba. A regény a kommunizmus utolsó hónapjairól szól, Temesvár környékén játszódik, nyomokban rendszerváltást is tartalmaz. De nem ez a mondanivalója. Nem a politika, a rendszerváltás, hanem az emberek, és ahogyan ők megélik azt a világot. Melyet megéltünk sokan, nagyon sokan. Fiatalok számára elképzelhetetlen az az életérzés, ami akkoriban uralkodott. Gránitfal vette akkoriban körbe az embereket, és valóban patronnal lőtték az acélszeget a falba.

Ez a piktogramok regénye. Apró jelzések, eléggé nagy mondanivalóval. Szúrósak, olykor majdnem teljesen szótlanok. Beszippantják az olvasót. Igen, nagyszerű próza ez. Olykor csaknem undorítóan az.
Sokszor töprengtem, egy nyugati olvasó számára mit jelenthet egy ilyen jellegű könyvet olvasni. Meg tudná érteni? Vagy ostoba módon valami útikalauzként kezelné. Mindenesetre nehéz dolga lenne.
Ceausescu diktatúráját szavakban nagyon nehéz visszaadni. Ennek a regénynek sikerült. Igaza van Dragomán Györgynek az utószóban: ezzel a könyvvel a holtak, a félelem országába jut az olvasó. (Herta Müller - A róka volt a vadász. Cartaphilus Kiadó, 2010)


Még több olvasónapló Miklóssi Szabó Istvántól itt.