Balázs K. Attila

Balázs K. Attila

Balázs K. Attila rövidprózái

Két mondat apáról

Míg hirtelen, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül azért a frissen nyírt gyepen heverő gyermekjátékért hajolsz – ami lehet egy hiányzó kerekű autó, hajasbaba, esetleg zörgő, fogzást segítő rágóka, bármi –, észre sem veszed, vagy legjobb esetben is csupán legyezőszerű, simogató fuvalmát érzed egy hátulról jövő, a szíved magasságában átsuhogó, teljes erőből elhajított csatabárdnak. A tudatlanok mély nyugalmával és meggyőződésével emelkedsz fel, vállat vonsz, majd indulsz egy ház, tömbház, nyaraló, bivalybőr sátor, iglu irányába, mert mi is látszódhatna, végül mire is kellene figyelned, ami idegen és gyűlöletes, a szeretet és törődés tökéletes csapdájából?

Borsodi L. László Parton c. kötetéről

Borsodi L. László második prózaverskötete szervesen kapcsolódik az elsőhöz, úgy szerkezetében, mint hangulatvilágában. Az előző kötetet ismervén, az aktuális kézbevételekor rögtön kényszert éreztem arra, hogy számoljak: a kötet hét ciklusra tagolva, negyvenkilenc prózaverset tartalmaz, akárcsak a Feljegyzések a földről. Az ötvenedik vers, amely az előző kötetben a hét ciklus előtt, a könyv legelején található, mintegy megelőlegezve azt, ami következik, a Parton-ból hiányzik.

A zöld fotel lakója

*Ahogy az alvó, alig pihegő Gina arcát nézte, a kinti sötétség lassan hajnali félhomállyá változott. Úgy érezte, Gina kicsit olyan, mint egy valóságba átpottyant mesehős, aki saját médiumában szabadon és gátak nélkül mozog, repül, itt viszont annál szánalmasabb minél kétségbeesettebben suhogtatja szárnyait: beléjük botlik, hiszen a repüléshez reménytelenek: olyanok, mint valami használhatatlan ólomdarabok.
Érett mandula-szemeivel rám néz, igazít fekete haján, s míg piros kása az ég, papírforgók árnyékán lépik át, társai közé a nukleáris ködbe.
Ez jutott eszébe Gináról.

Vitanap a Kék Lagúnában

2004-ben a zetelaki írótáborban az irodalmi lapoké és mellékleteké volt a főszerep. Ezen belül augusztus 19-én internetes lapok is bemutatkozhattak. A magyarországi Terasz.hu, illetve kistestvére, az Erdélyi Terasz közös műsorban lépett fel – válogatott közönség elôtt. Onagy Zoltán író, a Terasz irodalmi szekciójának fôszerkesztôje és Szabó Géza, az Erdélyi Terasz mindenese rövid elôadást tartott, majd a meghívottak (Balázs K. Attila, Bálint Tamás, Márkus András, Nagyfalusy Tünde, Vári Csaba) felolvasták mûveiket– és következett a vita.

Balázs K. Attila regényrészlete

Kiadó történetek

C hirtelen meggondolta magát. Tudta, hogy a fiúkat nem lehet csak úgy lerázni. DD és Pityuka versenyt hülyéskedtek az úton, kötekedtek a lányokkal, mindenféle bohócságot műveltek határtalan jókedvükben.
– Figyeljetek csak fiúk – kezdte –, most ugrik be, nem illik üres kézzel odaállítani a Dagihoz.
– Éles elme! – rikkantotta DD.

Borsodi L. László prózavers-kötetéről

A talán fokozatai

Borsodi L. László legutóbbi könyve, a Feljegyzések a földről, 2012-ben jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál. A könyv külalakra szép, az ember jó kedvvel veszi kézbe – a borító, és a ciklusok előtti grafikák Ráduly Margit keze munkáját dicsérik. A szerző nem töltötte az idejét intézményes könyvkiadásos pályázással: ő maga szerzett különböző helyekről pénzeket (önkormányzatoktól, megyei tanácstól, közbirtokosságoktól stb.) – talán ezért is kerekedett ki az összegből egy ilyen egészséges, csinos, keményborítós kötet. Első látásra az egyszerűség kényszere oldódik fel ebben a könyvben: az előző kötetekre jellemző, néhány soros versektől a szerző eljut a prózaversig. Színszimbolika – erős kontrasztok dominanciája lelhető fel a szövegekben: éjszakák és fehér kövek kerülnek egymás mellé.

Subscribe to this RSS feed