Káli Király István

Káli Király István

Káli István regényrészlete

A szemfényvesztett*

Újabb három hét telt el a semmittevésben, mikor úgy gondolta, nem várhat tovább ölbe tett kézzel. Gondolkodott, hol találhatna állandó munkát. Eszébe jutott a báróné, a férje a színház intendánsa, hátha tőlük kapna valami megrendelést, ő ugyan rácsodálkozott Bercire, mégis szólt az érdekében, Kemény János kedvesen fogadta, de azt mondta, majd csak október táján lehet szó róla, akkor lesz az új bemutató, de akkor nagy menetben kell majd mindent elkészíteni, egy ember nem elég hozzá, ezért Berci összehívta a kupaktanácsot, Laci is, Kuki is benne voltak, hogy akkor majd segítenek, de továbbra is ott lebegett a nagy kérdés, hogy addig mi legyen. Berci azt mondta, szövetség kell hármuk között, induljanak meg, s bármelyikük is szerez valamit, azt megosztják egymás között, Kuki a visszatért izraelita ismerősöket keresi fel, Berci a kereskedőket és az iparosokat járja végig, Laci, a maga megnyerő eleganciájával, a hivatalokat. Egy hetet adtak maguknak, azalatt gyűlnie kell annyi munkának, ami hármuknak egy hónapra elég, aztán jöhet a színházi megrendelés.

Láng Orsolya Debüt-díjához

A kabala-vakondtól a Tejszoborig

„Csak arról tudok írni, ami megérint, és csak addig, ameddig érdekel”, mondja magáról Láng Orsolya egy vele készített interjúban. 
Bogarásszunk csak egy kicsit a szövegeiben, hadd lássuk, szaván tudjuk-e fogni.
Használjuk fel példának két, fél évtizeddel ezelőtti verssorát:
„...egy egér elmélyülten tanulmányoz egy egérfogót.
Egészen elvész tenyerében, amint értenivágyásával fölé hajol.”

Subscribe to this RSS feed