Dénes László

Dénes László

Dénes László versei

Apollinaire-parafrázisok

kitépnélek magamból hangaszál
mert ősz vagyok és félhalott
s nem virraszt már közöttünk a lelked
és ránk nem hajol már tudhatod
remegve térdepel a szélben
mint mérget hajtott őszi réten
a kikericsek – kékek és lilák
gyümölcs kell nékem nem virág
midőn kioltja nyár hevét a láz
s elhagyjuk bőszen gőzölögve
e halni kész földet mindörökre
ha nem vagyunk a rúd amelyhez
a csillagok vannak kikötve
lám átölelt a csönd –

„Irodalmi borkóstoló” Csávossy emlékére

Egyik utolsó nyilvános fellépésének helyszínén, a nagyváradi Vura Vinotékában emlékeztek április 8-án este Csávossy Györgyre, versolvasással-hallgatással, beszélgetéssel, csöndes borozgatással.

Dénes László versei

TRIPTICHON

A játék lehetséges vége

Hiába vonsz be egyre fénylőbb mázzal,
Kiütköznek világosan a ráncok.
Hiába dúlnak éjjel vad románcok,
Ha imádod a kelő napot – mással...

El-elbitangol nyájától a bárány,
Nem szült sosem anya hibátlan pásztort.
Eszedbe jut hogy ültünk meg mi száz tort
És üdvözültünk mások üdve árán?

Száz éve született Cseres Tibor

Cseres Tibor műveit ma már jobbára csak az az olvasó veszi a kezébe, akit különösen érdekel az erdélyi értelmiségi sors, a magyar történelem és bizonyos múltbeli események irodalmi feldolgozásai.  Születésének centenáriumán illendő azért emlékeztetni: kiváló, jelentős magyar írót adott személyében kultúránknak a Székelyföld.

Búcsú Paizs Tibortól

Erdélyi író halt meg Magyarországon tavaly december 17-én. S ennek mind a mai napig nincs nyoma az ottani nyilvánosságban. Pedig a Magyar Írószövetség honlapján tagként szerepel a nyilvántartásban, még élő, aktív tagként. Akárcsak az Erdélyi Magyar Írók Ligájának taglajstromán. „Itthon” csupán Czegő Zoltán számolt be a Székely Hírmondóban megjelent nekrológjában Paizs Tibor végleges „áttelepüléséről”, majd ennek nyomán a sepsiszentgyörgyi Háromszékben jelent meg egy rövid hír december 20-án Elhunyt Paizs Tibor címmel. Ennyi. Azóta eltelt szinte egy hónap, ünnepekkel, sok szabadnappal, évfordító lazulással… 

Karnevál

Az enciklopédiák szerint a farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (idén március 5-ig), vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka.

Dénes László versei

Burok

Egyszer majd égbe zúdul vissza minden zápor,
Agyő, a horizontra költözik a tábor
Váradról, hol nem dallják már levét a hegynek,
Se ezreknek, se százaknak, se ama egynek.

Egyszer majd végtelenre állítom a filmet,
S addig pereg a legutolsó kocka, míglen
A legeslegfájdalmasabb, kínzó hiányok
El nem hervadnak, mint holmi bánatvirágok.

Válasz egy szeretetteljes levélre

Egy szerény fehér borítékot találtam a minap lépcsőházi levélládámban a reklámcédulák között. Címzésként csak a nevem állt rajta, tehát nem a posta hozta. A borítékban egy kézzel írott levél volt (ez is ritkaság manapság), szépen sorjázó, apró gyöngybetűkkel:

Tisztelt Házigazda!
Szüleimmel a közelben lakunk. Szeretnék megosztani Önnel egy fontos gondolatot. Bizonyára Önben is felmerült már a kérdés, hogy mi történik, amikor valaki meghal? A Prédikátor 9,5-ben ez áll: „Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak és nincs többé fizetségük, mert nem emlékeznek rájuk többé, elfeledték őket.”

Dénes László versei

Desifrírozott Ady-töredékek

Mert sajnálom magunkat

ki kivel kergetőzik?
kicsoda kinek üzen?
ki bocsát el kit?
násztánc sasszéival
összeolvadás hídjával
beteljesülés sikolyával
„ki feszül föl a szivárványra?”
kicsoda tipor verseket a porba
esküdve páros gyávaságra?

Dénes László versei

elpuhulva
menetrend műsor forgatókönyv
romos napok unos-untalan
élünk mint dudva árokparton
repkény a falon s fán a fagyöngy

térülő földnek tartozéka
bioszféra fogyó kelléke
a teremtés mellékterméke
múzeum könyvtár videotéka

dobozok polcok tárlók lomja
s még mi az ember? futó zápor
afféle isten-vétke mámor

kinek esze ott hol a jonha
s meg nem keményíti csak mondja
se szívét se gerincét ámor

Subscribe to this RSS feed