Csontos Márta

Csontos Márta

Csontos Márta versei

HOLNAP ELINDULOK ÉRTED

A mélymedrű távolságban
eltemette valaki a holdfényt,
hirtelen kiürült a kert is,
nem tudok nekidőlni a fának,
elnémultak az égi madarak,
csak a felhők lélegeznek felettem,
a virágajkak becsukódtak,
s a rámtekeredő félelemben
egyedül mormolom imámat.

Az erdélyi gondolat

TÖRTÉNELEM ÉS ESZMETÖRTÉNET AZ „ERDÉLYI GONDOLAT” ÉRTELMEZÉSÉHEZ


Reményik Sándor költészete, kritikusi és lapszerkesztői munkássága, kontemplatív személyisége, világnézetét és gondolkodásmódját meghatározó filozófiai-etikai inspirációi történelmi, földrajzi , morális és vallási tényezők által meghatározottak. A történelmi és eszmetörténeti viszonyok elemzése szükséges a „ költői univerzum értelmezéséhez, hogy biztosítva legyen a nemzeti művelődés egységes korpuszából kiszakított erdélyi magyar kultúra hitelessége”. Reményik Sándor alkotói magatartásának megértéséhez tanulmányozni kell az erdélyi magyar-román viszony alakulását a költő életében, ugyanis ez az együttélés történelmünk egyik legizgatóbb kérdése.

Balázs Tibor halálára

Fel akartam jutni a kékbe,
hol az árnyak belenőnek
a semmiből formálódó
teljességbe – Isten udvarán. ( Csontos Márta)  

Egy szeretett, tisztelt személy elveszítése mindig váratlanul érkező tragédia, még akkor is, ha valakinek megrendült a egészségi állapota, s félünk, hogy valami rettenetes bekövetkezhet, mert egy szellemóriást elveszíteni mindig azt jelenti , hogy saját személyiségedből is elveszítettél egy darabot, s az így keletkezett üres helyre semmi más nem illeszthető.

Beszélgetés Balázs Tiborral

Az Erdélyből származó Balázs Tibor, a budapesti Accordia és Littera Nova Kiadó vezetője egyidejűleg verseket, gyermekirodalmat, aforizmákat és műfordításokat is közöl. Telefonos interjúnk keretében beszélgettünk mindezekről.

– Erdélyből származó magyar írónak lenni egyfajta (pozitív értelemben vett) másságot jelent sokak szemében. Ez a mentalitás, az „erdélyi gondolat” vagy „erdélyi lélek”, amely történelmi tradíciókból eredeztethető, de a genius loci (a hely szelleme) is meghatározza, miként jelenik meg a Te munkásságodban, világlátásodban, van-e szerepe a Te olvasatodban ennek a másságnak?

– Igen, van. A kétnyelvű közeg meghatározta gondolkodásomat. Adományként könyvelem el, hogy belülről, immanenciájában élhettem meg már nyiladozó elméjű kiskamaszként is a román kultúrát. Létfontosságú lenne közvetlen szomszédjaink hagyománytörténetét, mentalitástörténetét megismernünk, hiszen a kultúrák párbeszédet folytatnak egymással a legjobbak tollán.

Balázs Tibor Megérkezés Aquincumba c. könyvéről

Balázs Tibor „ tiltott határátlépésre” invitáló, Megérkezés Aquincumba  című, a szerző megfogalmazásában majdani versdrámájához készülő preludiumában személyes identitásképzeteit vezeti vissza az emberiség történelemformáló eseményein keresztül, olyan módon, hogy makro-és mikroszintetn tárja fel a szubjektum reflexióit az emberi létezés folyamatában. A kis kötethez, melyben az „ősvízből lett Róma” falaitól indulunk világutazásra,szándékosan a kereszténység előtti időkbe menekülve, a prológustól a poéta epilógusáig összesen tizennyolc fejezetben, a szerző, stílusosan római számokkal jelöli lapjait, záróakkordként pedig szavak, kifejezések magyarázatát csatolja, haladóknak megjegyzéssel.

Hegedűs Imre János tanulmánykötetéről

A napjainkban már romániai településnek számító, Székelyhidegkúton született Hegedűs Imre János, író, irodalomtörténész legújabb, a Napkút Kiadó gondozásában, 2012-ben megjelent tanulmány- és esszékötete, Az író fénye a székely származású szerző töprengéseit, elemzéseit tartalmazza.
A szerző 70. születésnapja alkalmából összeállított válogatásban úgy követ nyomon lírikusokat, művészettörténészeket, monográfusokat és szociológusokat, hogy egyidejűleg saját világlátását, életérzését is beleszövi a kontextusba. Ilyen módon az általa megtapasztalt élmények és összegyűjtött ismeretek birtokában tágul az olvasó horizontja, a történések aktív befogadójává válik.

Csontos Márta aforizmái

1.A faragatlan fa, éppúgy mint a faragatlan ember, hűen tükrözi az anyag eredeti természetét.

2.Szinte mindegy, hogy felszarvaznak-e vagy te töröd le mások szarvait. Mindkét esetben állatnak tartanak.

3.Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert könnyen ikon lesz belőle.

Irodalmi terepjárás

A napjainkban már romániai településnek számító Székelyhidekúton született Hegedűs Imre János irodalomtörténész legújabb, a Napút Kiadó gondozásában 2012-ben megjelent tanulmány és esszékötöte, Az író fénye, a székely származású szerző töprengéseit, elemzéseit  tartalmazza.*
A szerző 70. születésnapja alkalmából összeállított válogatásban az író úgy követ nyomon lírikusokat,művészettörténészeket, monográfusokat és szociológusokat, hogy egyidejűleg saját világlátását,életérzését is beleszövi a kontextusba. Ilyen módon az általa megtapasztalt élmények és összegyűjtött ismeretek birtokában tágul az olvasó horizontja, a történések aktív befogadójává válik.

Reményik kötelességtudata

A kötelességvállalás, mint a küldetéstudat attribútuma Reményik Sándor A Műhelyből  ckilusában

"Kötelesség: Te mázsás Kanti szó !
Élőnek élet elixirje vagy,
S a haldoklónak is – injekció
Kötelesség, Te mázsás Kanti szó,
Csak Te ne hagyj el, te maradj velem,
Áltass, hogy tennem kell, amit teszek"[1]

Így jelöli meg küldetéses feladatát Reményik Sándor A műhelyből kötetben 1924-ben .A ciklus értékelésében a kortárs Makkai Sándor úgy fogalmaz, hogy a költő „ a saját lelkét rendeli alá egy kínokban és gyönyörökben égő, önmagát tépő és vádoló, saát sebeiben elmélyedő és maga-magát felszakító, szemléltető áldozattá.”[2]

Csontos Márta versei

Iancu Laura

selymeket hallgat

Aranyba olvadt falakon
feszülnek az árnyak,
bölcsőben ringat az idő.

Sugárláncot vonszol a szél,
nekem dőlnek a fák.

Fészket rak ágamon a szó.
Nyílik a túlérett hajnal,
lebeg az ősi fantomkép,
a csend selyme izgató.

Subscribe to this RSS feed