Items filtered by date: január 2018

Egyed Emese Vásárhelyen

Egyed Emese Paian című (Lector Kiadó, 2017.) verseskönyvét mutatják be 2018 február 1-jén, csütörtökön 17 órától a Bernády Házban (Marosvásárhely, Horea u. 6. szám). A kötetet ismerteti, a szerzőt faggatja költőnőt Láng Orsolya.

Svájci börtönrács – könyvbemutató Szatmáron

Több szempontból is rendhagyó könyvbemutatót tartottak Szatmárnémetiben a Magyar Kultúra Hetén, ami január 20-27. között zajlott az Ady Endre Társaság szervezésében. A rendezvénysorozat zárónapján valami olyat láthatott a közönség, amit eddig még soha, vagy a szerencsésebbek is csak egyszer-egyszer. A megszokottaktól teljesen eltérően a szatmári származású, jelenleg Svájcban élő szerző, aki Dalma Ebischer álnéven adta ki első magyar nyelvű könyvét (a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában) performance jelleggel, egy képi-és hangeffektusokkal kísért bő egy órában részleteket olvasott fel Svájci börtönrács című regényéből az Ács Alajos Stúdióban.

A II. Slam Poetry Bajnokságról

„Maradt-e bárkiben bármi mondanivaló?”

Napjainkban egyre ritkábban látni olyan irodalmi eseményeket, amelyek nem csak az ülőhelyeket, de még a padlót is megtöltik érdeklődőkkel – miközben magukat az érdeklődőket sem hagyják „üresen”. A műfaj népszerűségét ismerve egyáltalán nem meglepő, hogy a második Slam Poetry Bajnokság döntője ezek közé tartozott.

Marosvásárhely után idén Kolozsváron, a Tranzit házban került sor a második Slam Poetry Bajnokság döntőjére, január 27-én nyolc órától. Az eseményt a Nest csapata, valamint Banga Szilárd szervezte, André Ferenc vezette, a slammereket pedig Surányi Ildikó, Gábos Dezső, Kovács Bálint, Morar Róbert és a közönség egy lelkes vállalkozója bírálta.

Helikon 2018/2.

A Helikon második januári számának vezércikkét Papp Attila Zsolt jegyzi, melyet Karácsonyi Zsolt beszélgetése követ Bréda Ferenccel. Prózát Bogdán László, verset Lovász Krisztina és Fellinger Károly közöl. Max Blecher Heges szívek című művét Boda Edit fordította, ezt követi az Egyed Péter laudációja Bréda Ferencről, illetve Gaal György ír Szücs György Esti beszélgetések Murádin Jenővel című könyvéről. A Central European Times rovatban Haklik Norbert közli írását Zdeněk Svěrák Kettő látás című regényéről, tanulmány Czakó Gábortól olvasható.

Álljunk meg egy szóra Szántai Jánossal!

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bulgakov Kávéház Álljunk meg egy szóra közös irodalmi beszélgetés-sorozatának vendége február 1-én este 7-től Szántai János író. Az esemény házigazdája László Noémi. Helyszín: Kolozsvár, Bulgakov Café, I.M. Klein u. 17.

Tamás Kincső regényéről

Mivel a világ értelmezése sokkal egyszerűbb, ha a dolgokat dobozoljuk, a székelyekről többnyire két ellentmondó “dobozolt” kép él. A romantikus lelkek valamiféle “utolsó partként” látják őket, akik virtuskodva, kedves-bumfordin kimentik a hagyományos értékeket abból a liberális katyvaszból, amiben lehetetlenség normálisan élni. A másik tábor számára a székelység egy rakás igénytelen, elmaradott kerékkötőt jelent, akik aligha ismerik a trendeket, s jóformán beszélni sem tudnak. De vajon hogyan látja őket Tamás Kincső, aki belülről ismeri ezt a tájat és lakóit, ugyanakkor – már csak a regény színvonalából kiindulva is – nyilván kívülről is látja őket.

Határon túli alkotói ösztöndíjak

Az NKA Szépirodalom Kollégiuma határon túli magyar írók, költők, műfordítók, kritikusok, irodalomtörténészek számára szépirodalmi, műfordítói, kritikai alkotómunka megvalósítását támogatja. A 10 hónapra szóló alkotói támogatás lehetőséget kíván nyújtani a határon túli magyar pályázóknak a pályakezdéshez, illetőleg kedvező feltételeket kíván teremteni – korosztálytól függetlenül – a magas színvonalú alkotó tevékenységhez.

Fábián Lajos rövidprózái

Örökmozgó

Megebédel, elmosogat. A szárazra törölt edényből vacsorázik, vizet melegít, mosogat. Az elmosott edény reggelig megszárad, zöldséget vág bele, reggelizik. Reggeli előtt fogat mosott, reggeli után fogat mos.
Mindig evés után adózik az anyagcsere szükségletének. A végterméket leönti vízzel, a művelet után megmosakodik. Lassan megéhezik, ebédel, uzsonnázik, vacsorázik. Nem szereti otthagyni a mosatlan edényt, a többit már tudjuk. Közben gondolkozik: arra gondol, hogy mindegy, mire gondolt, az algoritmus megismétlődik.
Fölébred, tisztálkodik, eszik, dolgozik, gondolkozik. Elálmosodik, lefekszik, elalszik. Reggel már fáj a délután, az est a másnap délelőttje. Délben sötét az éjszaka, éjfélkor feketén szúr a napfény. Azt álmodja, hogy él, más álmot nem lát, amit lát, képtelen megélni. Test és lélek, ok s okozat. Az ok, mely hat, már okozat, a hatás az okozatot okká minősíti.
Létezése puszta önismétlés: teste fájva lélekké ritkul, lelkét anyagcserévé egyszerűsíti le az ismétlődés fájdalma. Felöltözik, levetkőzik, elindul, megérkezik. Az ismétlődés nem tökéletes, a tökéletesség nem ismétlődik. Hisz a hihetetlenben, az elérhetetlenen túllép, mert megérti. Szeret is, mert ember: kielégülve kíván, a kívánásban kielégül. Forog az idő körhintáján és szédül, mert vele forog az égbolt. Van, aki ezt a hányingert megszemélyesíti – Istennek nevezi. (Isten? Önmagát szüntelenül teremtő-elemésztő, tüneményes egyidejűség) Ma van, holnap nincs, holnapután föltámad. Ül önmaga jobbja felől, önmagától kissé balra, onnan lészen eljövendő leállítani az örökmozgót, világtól megtisztítani az Igét, elnémítani a világot. Ámen.

Interjú Szabó Róbert Csabával

Vajon nagyi és az aranyásók címmel nemrég meseregénye jelent meg Szabó Róbert Csabának. Erről, valamint más természetű irodalmi "dolgairól" beszélgettünk.

- Egy nagyon is aktuális anyagból gyúrtál meseregényt (Vajon nagyi és az aranyásók, Gutenberg Kiadó, 2017): a verespataki aranybányászat történetéből, illetve a nemrég lecsengett (?), ciántechnológiás bányaújranyitás x-aktáiból. Van valami személyes kötődésed Verespatakhoz, vagy hogy jutottál a témához? (Esetleg – ahogy mondani szokták – az keresett meg téged?)

- Az ember történeteket keres az őt foglalkoztató problémákhoz, hogy érvényesen és főleg izgalmasan el tudja mondani, mi bántja. Dramatizálni, ha úgy jobban tetszik, de a mesélés is jó szó rá. Gyere, elmesélem, mi bánt – ilyenformán. Verespatakon csupán egyszer jártam, körülbelül tíz évvel ezelőtt, de egy életre való nyomot hagyott bennem. A varázslat, amit a település adott, reményeim szerint visszaolvasható a Vajon nagyiból... A verespataki bányamizériát régóta nyomon követem, valóban jól tematizálható, ha az ember arról szeretne írni, hogy a Földünk haldoklik, és hogy mindez nekünk, embereknek köszönhető. Ilyen értelemben nem csak Verespatakról szól, hanem a jövőnk iránti és mindenféle ehhez kapcsolható felelősségről, ami a (döntéshozó) felnőttekből többé-kevésbé kiveszni látszik vagy ki is veszett. Ellentétben a gyerekekkel. Gyakorló szülőként azt látom, hogy van remény. De a nagy tanulság és egyben csalódás is ebben az, hogy kis részben a felnőtteken is múlik, a nevelésen.

Farsangi EMIL-estek

Január 25-e és 26-között ismét farsangi felolvasókörútra indul az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Négy városban mutatkoznak be az EMIL szerzői. Január 25-én László Noémi, Fischer Botond, Egyed Emese és Demeter Zsuzsa az aranyosgyéresi Magyar Házban lép fel 18 órától, Bálint Tamás, Borsodi L. László, Balázs K. Attila és Zsidó Ferenc pedig a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban olvas fel 13.30-tól, majd a Székelyföld Galériában állnak közönség elé 18 órától.

Subscribe to this RSS feed