Print this page
A Tokaji Írótábor tanulságai

A Tokaji Írótábor tanulságai

Bezárta kapuit pénteken a 41. Tokaji Írótábor; a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvényének résztvevői jövőre a rendszerváltás legfontosabb irodalmi, közéleti és politikai kérdéseit vitatják majd meg. A költők, irodalomtörténészek, írók részvételével megtartott idei tanácskozás folytatása volt a tavaly megkezdett tematikának, 2014-ben pedig a tervek szerint lezárják az 1945-től a rendszerváltásig tartó időszak megvitatását.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumi tagja a plenáris ülések után megtartott zárszavában elmondta: az írótábor alapítványának kuratóriuma legutóbbi ülésén már körvonalazta a következő rendezvényt, amelynek az 1990 utáni évek átalakulása lesz a fő témája.

    Az idei tanácskozás keretében a tábor közössége a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a hallgatás és elhallgattatás éveit vitatta meg, a kísérőprogramok keretében pedig színházi esttel, kiállítással és egy emléktábla avatásával emlékezett meg a 150 éve született Gárdonyi Gézáról és a 100 éve született Weöres Sándorról.
Az idei tábor egyébként teltházas volt: több mint 200 résztvevője volt. A táborban előadást tart többek között Mezei Balázs, Miklóssy Endre, Rónay László, Sárközi Mátyás, Szőcs Géza, Tellér Gyula, Tófalvi Zoltán, Vasy Géza, Ács Margit, Ágh István, Ködöböcz Gábor, Mezey Katalin, Oláh János, Pomogáts Béla, Schein Gábor, Sipos Anna Magdolna, Szentmártoni János, András Sándor, Bíró-Balogh Tamás, Kulin Ferenc, Nagy Jenő, Sárközy Péter és Vári Fábián László.
    A Tokaji Írótábort 1972 óta rendezik meg nyaranta Tokajban, 1989 előtt a kritikus értelmiségi gondolkodás egyik fontos, a regionális kereteken is túlmutató intézménye volt. Ellenzékisége miatt 1987-ben elmaradt a rendezvény, az írótábor 1990-től egyesületként működik.

© 2017 Erdély Ma­gyar Iro­dalmáért Alapítvány