Kocsis István a táltos paripáról
Fotó: Czinzel László

Kocsis István a táltos paripáról

Évek óta elképzelhetetlen, hogy a szatmári, egy héten át tartó Magyar Kultúra Hetén ne tisztelegnének egy dráma- vagy könyvbemutatóval Kocsis István munkássága előtt. A szatmári születésű próza-, dráma- és történetíró most a 2008-ban megjelent, de azóta is nagyon aktuális kötetét, A táltos paripát mutatta be a hallgatóságnak.

A rendezvényszervező Ady Endre Társaság nevében, az író közeli barátja, Tóth-Páll Miklós színművész köszöntötte Kocsist, akiről megtudtuk, hogy közel tíz évig foglalkozott a táltos paripa és a Tündér Ilona kultuszával. A január 26-án bemutatott könyv az ősi magyar hitvilág és hitélet mellett, a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat rejtélyével is foglalkozik. „A régi magyarok számára a táltos paripa meg a tündérvilág természetes, hétköznapi valóság volt. A régi magyar hitélet világában a beavatást vállaló beléphetett Tündérhonba: beléphetett egy magasabb rendű, a meditációban megtapasztalható térbe” – magyarázta Kocsis. Idővel aztán egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni ezt a bizonyos táltos paripát. Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát.
„Dante írta meg az egyik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az Isteni Színjáték címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még „meg szabad érteni”, így fakadt ki: „Boldog Magyarország”! Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné. Mert a mai magyarok már nem ismerik a táltos paripa minden titkát, s még azt sem képesek felfogni, miképpen lehetett a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, mert nem ismerik a magyar őstörténetnek, a régi magyar hitvilágnak mindazon rejtélyeit, amelyek ismerete nélkül a táltos paripa rejtélye valóban felfoghatatlan rejtély marad. Napjainkban mintha sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem illene már megfejteni a táltos paripa titkát. Sokan hiszik azt is, hogy nemcsak nem illik beszélni arról, miképpen kell felismerni, megszelídíteni, megülni a táltos paripát, de veszélyes is, mert akinek kedve kerekedik arra, hogy megülje, az bizony le is eshet róla” – írja Kocsis A táltos paripában.

A bemutató végeztével a helyszínen megvásárolható volt a szóban forgó könyv és az író korábbi munkái közül is néhány kiadvány.