Print this page
Kolozsvár: Brettertől Brédáig

Kolozsvár: Brettertől Brédáig

A májusban elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus nevét veszi fel a kolozsvári fiatal írók és költők műhelye és vitaköre, a korábbi Bretter György Irodalmi Kör. A rendszerváltás utáni kolozsvári magyar értelmiség több generációját informálisan, értsd kocsmaasztaloknál, éjszakába nyúló beszélgetéseken csiszoló Brédára és a vitakör kolozsvári előzményeire szerda este emlékeztek a Bulgakov Kávéházban.

„Bréda Ferenc volt az egyetlen, aki a kezdetektől az utolsó pillanatig jelen volt a Bretter Körön. A ’90-es évektől minden új nemzedéknek volt egy Bréda Ference Kolozsváron, aki mindig adaptálódott az ifjúsághoz a maga módján, miközben tagadhatatlanul Bréda Ferenc maradt. Az ő szellemét sem lehet már kiűzni innen. Ez a szellem mindig a fiatalok körében érezte jól magát” – mondta Horváth Benji, a Bretter Kör utolsó és a Bréda Kör első elnöke. „Bréda az asztal sarkán ült, kérdezett, mesélt, tette a hülyét, de sosem akart a középpontban lenni és sosem akart leuralni, inkább csak előhívott valami az emberekből, amiről sokszor maguk sem tudták, hogy ott van bennük” – folytatta. Brédát nem mindenki szerette, de bárki is volt ő, az utolsó pillanatig hű maradt önmagához, tette még hozzá.

A Kolozsváron, majd Franciaországban tanuló és ott francia nyelvet oktató Bréda Ferenc 1991-ben tért haza. Hivatalosan a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán oktatott, emellett azonban szerkesztőként, különböző asztaltársaságok tagjaként befolyásos alakítója volt az erdélyi magyar értelmiségnek. Ő volt a transzközép kifejezés és irodalmi csoportosulás egyik értelmi szerzője, így jelen volt a Gaál Gábor Irodalmi Kör újraélesztésénél, az Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat és az Erdélyi Híradó könyvkiadó alakulásánál is. Emellett magyarul, románul és franciául publikált. „Bréda összes könyve vékony, de élesek” – összegzett barátja, a Bulgakov programszervezője, Boros Lóránd.

Bréda Ferenc egyszemélyes intézmény volt Kolozsváron, „katedrája” a eleinte a Horea úti Music Pub, majd a Bulgakov Irodalmi Kávéház volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke állatorvosis, majd filozófia szakos egyetemistaként járt a Bretter Körre a ’90-es években. Brédához kapcsolta az is, hogy különböző időszakokban mindketten szerkesztették a Napoca Universitară folyóirat magyar oldalait. „Ferivel nagyon sokat lehetett beszélgetni, nagyon jókat, és ő soha nem úgy viselkedett, mint egy tudós ember. Mindenkivel szót tudott érteni, irányította ennek a nemzedéknek egy jelentős részét. Mindig barátilag tette, soha nem volt tolakodó” - emlékezett a költő-politikus. (ZS.E.)


A cikk teljes terjedelmében a www.maszol.ro oldalon olvasható

© 2017 Erdély Ma­gyar Iro­dalmáért Alapítvány