Arany János-díj Ferenczes Istvánnak

Jámborné Balog Tünde, Ferenczes István, Oláh János és Szakolczay Lajos vehetett át Arany János-díjat október 23-án a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványától. Az Írószövetség székházában tartott rendezvényen Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Ács Margit, az Arany János Alapítvány elnöke mondott köszöntő beszédet. A díjazottak egy-egy Arany Jánosról mintázott kisplasztikát is kaptak, amelyet Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész készített.

Ferenczes István Csíkpálfalván született, 1945. január 1-jén. Édesapja - Imre építőmester, a csíksomlyói Kalot és más középületek építője. Édesanyja Gáll Angéla, háziasszony. Római katolikusnak keresztelték pap nagybátyjai.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát a bánáti Lugoson, mert kulák származása miatt nem vették fel a székelyföldi középiskolákba. Két évig helyettes tanárként a Gyimeskeben tanított. A főiskolát Kolozsváron végezte biológia szakon 1967-ben, utána egy évig szülőfalujában tanított.
Az 1968-as megyésítéskor a frissen alakult megyei napilap, a Hargita újságírójaként működött. Verseit és riportjait az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Megyei Tükör is közölte. A Hargita c. laptól 1975-ben politikai okokból kirúgták. 1975 és 1979 között szakirányító volt az Agronómusházban.
1979-ben került vissza a sajtóhoz, a Bukarestben kiadott hetilap, a Falvak Dolgozó Népe székelyföldi tudósítójaként. Itt dolgozott az 1989-es decemberi fordulatig. 1989 december 23-án egyik alapítója volt a csíki RMDSZ-nek. 1990-ben a Hargita megyei Művelődési felügyelőség főtanácsosának nevezte ki Andrai Plesu, akkori művelődési miniszter. 1992 és 1996 között szabadúszóként élt, 1996-tól a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó lett.
1997-től a Csíkszeredában megalapította a Székelyföld c. kulturális folyóiratot, a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt.
Eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, s ugyancsak értékes kordokumentumokat tartalmazó publicisztikai és riportkötetek. A költő otthonról kapott erkölcsi-folklorisztikus-nyelvi örökségét próbálta összeegyeztetni a posztmodern világ közérzetével. Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége.

Még több adat Ferenczes Istvánról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczes_Istv%C3%A1n