André Ferenc és Mucha Dorka estjéről
Fotó: Bokor Krisztián

André Ferenc és Mucha Dorka estjéről

Emlékezetes pillanatokat szerzett minden résztvevőnek André Ferenc költő és Mucha Dorka prózaíró, akik a Késelés Villával rendezvénysorozat februári meghívottjai voltak. Telitalálat volt a szervezők részéről őket, kettőjüket, mint fiatal alkotókat egy asztal mellé ültetni, hiszen nemcsak gondolataikkal, irodalomról alkotott nézeteikkel, de felolvasott írásaikkal is nagyon jól kiegészítették és erősítették egymást.

Most is, mint mindig a budapesti Nyitott Műhely adott otthont a beszélgetésnek, amin a nemrégiben elhunyt Tandori Dezső emlékének is szenteltek néhány pillanatot, úgy, hogy az est moderátorai – Csete Soma és Vida Kamilla – a meghívottakat arról kérdezte egy Tandori vers felolvasása után, hogy milyen viszony fűzi őket a szerzőhöz és életművéhez.

„Mindig tudtuk Tandoriról, hogy zseniális költő, de kevesen mondják magukról, hogy ők Tandori-rajongók. Bár foglalkoztam én is a lírájával, mégis úgy érzem, keveset tudok róla. Nem ő volt az, akit hetente háromszor levettem a polcról, viszont a Feltételes megálló kötetét jó párszor lapozgattam. Hogy ki volt Tandori? Egy hatalmas költő, aki lelkifurdalás nélkül fordított Virgina Woolf-ot majd írt egy ponyvaregényt, majd újabb hatot, szóval semmi elitizmus nem volt benne, csupán azt csinálta nagyon jól, amit szeretett” – magyarázta André Ferenc.

„A lírát azt szeretjük, de a próza nagy varázsló”

A fiatal líra és próza közötti reprezentációs különbségek boncolgatása kapcsán tette ezt a megállapítást a kolozsvári André Ferenc, de nem mehettek el szó nélkül amellett sem, hogy
miért vezetik napjainkban inkább az eladási listákat prózaművek, mint verseskötetek. Mucha Dorka személyes tapasztalatait megosztva arról mesélt, hogy bár sokkal több prózát olvasnak az emberek, mint verset, a fiatal prózaíróknak mégis kevesebb prózaszeminárium és felolvasási lehetőség jut.

A továbbiakban az építő jellegű kritika megfogalmazásáról, egyenességről, az íróműhelyek hiányosságairól, kolozsvári tehetséggondozásról, Bretter Körről, a JAK elnökségének lemondásáról és a Helikon Slamikon rovatának megszűnéséről is beszélgettek a meghívottakkal.

A Késelés Villával hagyományaihoz híven meglepetésként humoros, anekdotákkal teletűzdelt, ám nagyon igaz sorokat is felolvastak a beszélgetés végén a szerzőkről.
A szervezők előzetesen felkérték egy-egy nagyon közeli barátját André Ferencnek és Mucha Dorkának, hogy írjanak össze néhány gondolatot róluk, majd ezek a szövegek név nélkül lettek felolvasva, a két vendégnek pedig ki kellett találnia, hogy ki írhatta róluk a rendhagyó méltatást.
A szervezők az est végén bejelentették, hogy márciustól megújul a Késelés Villával, és a fiatal irodalmárok szerzői estek keretében történő bemutatása helyett tematikus programmal várják majd az érdeklődőket. A fiatal irodalmi közösséget érintő kérdésekre ezentúl fókuszáltabban, már beágyazott szerzők, szerkesztők és irodalomszervezők meghívásával próbálnak majd válaszokat keresni havi rendszerességgel megtartott beszélgetések keretében. A következő rendezvény meghívottja Nagy Gabriella és Péczely Dóra lesz.