Lăzărescu magyarul
Fotó: Bertóti Attila

Lăzărescu magyarul

Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be a fordító, Bertóti Johanna jelenlétében Florin Lăzărescu Zsibbadtság című regényét. A március 13-i kötetbemutatón a fordítóval Vincze Ferenc szerkesztő beszélgetett román irodalomról, Lăzărescuról, mint napjaink egyik jelentős, többszörösen díjazott, kortárs román szerzőjéről, valamint több szálat is felfejtve kedvcsinálóképp a regényből részleteket is meghallgathattunk.

Vincze Ferenc bevezetőjében elmondta, hogy a Napkút Kiadó célkitűzése immár hosszú ideje, hogy külföldi irodalmat is megjelentessen, tág értelemben török, szlovák, szlovén, szerb, román és német szerzők munkáit. A kortárs román irodalom mellett, olyan klasszikusok felé is fordultak már, mint Nichita Stănescu, akinek magyarra fordított versei is a kiadó gondozásában láttak napvilágot közel másfél éve. „Magyarországon, amikor külföldi irodalomról beszélünk, általában többé-kevésbé csak 4-5 nagy nemzet irodalmáról tudnak az emberek: az angolról, a németről, a franciáról, a spanyolról, az olaszról és régebben még az oroszról is, ám ha belegondolunk, amiről a legkevesebbet tudunk, azok mindig a környező, szomszédos országok irodalma.” – magyarázta Vincze Ferenc.

„Olyan, mintha kiragadna egy szeletet az életből”

Florin Lăzărescu regénye bővelkedik abszurdba hajló helyzetekben, és olyan alapvető témákat dolgoz fel, mint a család, a betegség, az öregedés vagy a felejtés, hiszen a történet középpontjában az Alzheimer-kór és az ezzel járó szellemi leépülés áll.
Hosszú keresgélés után – mikor is a fordító a kortárs román prózával ismerkedett egy műfordítói ösztöndíj kapcsán – jutott el Bertóti Johanna a Zsibbadtsághoz, amiben a komoly témák ellenére is megjelenő könnyedség, az erős hangulat és az fogta meg leginkább, hogy ez egy olyan olvasmányos regény, amit az ember, akár egy lélegzetvételre is végig tud olvasni.
Vincze Ferenc olvasói véleménye szerint, azok számára, akik kicsit jobban ismerik Lăzărescu munkásságát idegen lehet ez a mű, hiszen tőle nem megszokottan, most egy igen komoly témához nyúlt. Egyébként a román szerzőről azt is jó tudni, hogy amellett, hogy regényíró, forgatókönyvíró is, ami különböző módokban az írásaiban is érezhető. Plusz még egy fontos dolog: az egyetemen összehasonlító irodalomtörténetet is tanult, amitől egy igen tág rálátást kapott a világirodalomra, és ez a tudás is sokszor visszaköszön a szövegeiben. „Könnyedséggel mesél olyan helyzetekről, amikben egyszerűen felismerhetjük magunkat, dialógusai pedig nagyon életszagúak, ebben is megmutatkozik forgatókönyvírói irányultsága. Olyan, mintha kiragadna egy szeletet az életből…” – foglalta össze olvasói-fordítói tapasztalatait Bertóti Johanna a regény kapcsán.