Vida Gábor könyvbemutatójáról

Vida Gábor régi-új regényét mutatták be április 16-án a budapesti Magvető Caféban. Az Egy dadogás története sikere után felbuzdulva, a Magvető Kiadó újra kiadta az Ahol az ő lelke regényt, amin a szerző apró változtatásokat eszközölt. Ennek apropóján Vida Gáborral a kötet szerkesztője Szegő János és György Péter esztéta beszélgetett.

Ez a 2010 elején született, majd 2013-ban kiadott, fordulatokban gazdag regény Erdély elfelejtett-elhallgatott történelmét dolgozza fel a Trianont megelőző és az azt követő évekből úgy, hogy leszámol az úgynevezett Trianon-traumával és inkább Nagy-Magyarország felelősségére irányítja a figyelmet. Nem véletlenül indul erős, meghökkentő gondolatokkal is ez az alapvetően fikcióra épülő könyv: „És bár nem feladatom választ adni arra a kérdésre, miért történhetett ez meg, pontosabban: miért hagytuk elveszni Erdélyt, a félreértések elkerülése végett röviden kijelentem, hogy soha nem volt rá szükségünk, és azért nem kapjuk vissza soha többé, mert úgysem tudnánk mihez kezdeni vele. Mi, magyarok, így, többes szám első személyben.”
„Azt szoktam javasolni a prózaíróknak, hogy úgy olvassák újra a szövegüket, mintha az a halálos ellenségük szövege lenne” – indította a beszélgetést Vida Gábor kifejtve azt, hogy igazán semmit nem írt át az új kiadásban, csupán szerkesztési dolgokat vitt véghez: megfosztotta a hordaléktól, a töltelékszavaktól, lerövidített néhány mondatott és az internet adta forráslehetőségeket kihasználva kisebb történelmi pontosításokat végzett rajta.
György Péter szerint – aki az olvasói nézőpontot képviselte – pont ezektől vált feszesebbé, tömörebbé a szöveg. A szerző címeket is adott a fejezetekhez, amik szikrányi iróniával felerősítve mutatják meg, hogy a történet elbeszélőjének milyen a viszonya az eseményekhez, a hősökhöz. „A fejezeteket még erőteljesebbekké tette ezáltal…” – mondta Szegő János szerkesztő.
„Mindig azt szoktam mondani, hogy a szép és kedves figurák a regényeiben, azok mind én vagyok, a gonoszok vagytok ti... Az első megjelenésnél még azt mondták, hogy a szereplőim mind én vagyok, viszont most, hogy újra át kellett dolgozzam a regényt akkor rájöttem, hogy tulajdonképpen nem. Évekkel azelőtt, hogy ezt a regényt megírtam vágytam arra, hogy most már írjak valami olyat is, ami nem én vagyok, valamit, ami teljesen más. Ezután jött ez a könyv, és bár nem olyan egyszerű felidézni, de azért látom azt, hogy mennyi kicsi újságcikkből ollóztam én össze ezeket az embereket.” – magyarázta Vida, aki fel is olvasott egy részletet a második kiadását megélt regényből, aminek különleges nyelvezetéből így a hallgatóság is kapott egy csöppnyi ízelítőt.


Az eseménynek élő Fb-os közvetítése is volt, íme a link, aki a felvételt látni szeretné: https://www.facebook.com/MagvetoCafe/videos/1153701398125166/