FISZ-tábor – félidő
Fotó: Gondos Mária Magdolna

FISZ-tábor – félidő

„Verset írni olyan, mint mozgó célpontra lőni”

Szerdán, július 17-én startolt a Fiatal Írók Szövetségének nyári alkotótábora. A négy és fél napos rendezvény helyszínére, Királyrétre, erdei kisvasúttal juthattak el a résztvevők. Az irodalomra való ráhangolódás már útközben elkezdődött: a szerelvényen Kovács András Ferenc és Térey János versei szolgáltak útravalóul.
Megérkezésünk után a szervezők hivatalosan is megnyitották a tábort. A megnyitót követték az első műhelyfoglalkozások: a kritikaműhelyt Károlyi Csaba, a műfordítást Horváth Viktor, a lírát Nádasdy Ádám és Lövétei Lázár László, a prózát pedig Schein Gábor, Selyem Zsuzsa és Szilasi László vezeti. Ízelítőt kapva a heti műhelymunkák hangulatából, lelkesen vártuk már a további találkozásokat.

Ezt követően Korpa Tamás beszélgetett Balla Zsófiával. Tamás ezúttal harmadízben dedikáltatta egyik régen vásárolt kötetét a költővel, ezzel a személyes gesztussal hívva fel a figyelmet ennek a költészetnek egyik fontos tulajdonságára: a térbeli és időbeli átjárásra. Az életpálya fontosabb állomásait különböző személyes történetek világították meg. Balla Zsófia őszintén beszélt arról, milyen érzés itthon lenni Magyarországon, és otthon lenni Erdélyben. A lakóhelyváltás kedvezőtlen hatása az, hogy az életmű elé furakodik maga az életrajz. A költő munkásságának másik meghatározó eleme a zsidóság tapasztalata. Költészetének fontos jellemzője, hogy soha nem engedi azt, hogy a családjában történt tragédiák megmaradjanak a személyesség szintjén, szerinte a fájdalomnak élményszerűvé, más számára is átélhetővé kell válnia. Korpa Tamás kérdésére, hogy miért ír, a költő személyes történetet mesélt el. Egyik műtétje közben felháborította altatóorvosának kijelentése: verset írni olyan, mintha nem lenne meg az ember fél lába. Később belátta ennek érvényességét, tehát azt, hogy a versírás kényszerállapot, az ember kénytelen bicegni. Verset írni olyan, teszi hozzá Balla Zsófia, mint mozgó célpontra lőni.
A beszélgetést négy, az elmúlt évben megjelent FISZ-kötet bemutatása követte. Seres Lili Hanna Várunk című verseskötet Turi Tímea, Jassó Judit Kaszt című novelláskötetét Papp-Zakor Ilka, Vass Norbert Indiáncseresznyéjét Totth Benedek, Fodor Balázs Kozmológiai állandóját pedig Nemes Z. Márió ismertette. A bemutatók után a szerzők felolvastak köteteikből. Ezt követően Zelei Dávid és Izsó Zita a FISZ Kalligram Horizontok Világirodalmi Sorozat legújabb kiadványairól beszélt: említették Ivan Wernisch Út Asgábádba, Fafael Pinedo Plop, Xaver Bayer Az átlátszó kezek és Ricardo Piglia Az eltűnt város című könyvét. Az első napot Egyed Marci akusztikus számai zárták.
A második napba fáradtabban bár, de annál lelkesebben vágtunk bele. A programokat a Bevezetés a szépirodalomba elnevezésű szeminárium indította Zelei Dávid és Tóth-Czifra Júlia vezetésével. Az interaktív beszélgetés során hasznos tippeket kaphattunk arról, hogyan is juthatunk el addig, hogy publikáljunk, hol éri meg megjelentetni, hogyan írjunk e-mailt a szerkesztőségeknek, vagy hol jelentessük meg első kötetünket.
A nap meghívottja Bereményi Géza volt. Bereményi díjaiból csemegézni is sok: így konferálták fel a költőt, novellaírót, forgatókönyvírót, rendezőt. Beszélgetőpartnere Szirák Péter volt, aki készülő önéletrajzáról is kérdezte. Bereményi sokat beszélt gyerekkorának meghatározó vonásairól. Már fiatalon érteni akarta a felnőttek világát, a gyerekkor veszélyes kémje volt. Az őt nevelő gyermektelen asszonyok, többek között Macákné Rózsika énekei hozzájárultak a költővé válásához. Neveltetéséből adódóan átlát a felnőtteken, ez segítette munkáját a színészekkel filmrendezői munkáiban. Önéletírását illetően megemlítette, hisz abban, hogy nem véletlenül emlékszünk egyes eseményekre, mindennek oka van; amit pedig elfelejtünk, az megérdemli a sorsát. Az ő feladata utánajárni, mi oka is van a feltörő gondolatoknak. Így lehetséges az, hogy egyik hobbija a plafon bámulása: szüksége van az okokat kereső gondolkodásra. Szó esett még többek között arról, hogyan fogadták nagyszülei az első kötetét, hogyan hatott munkáira a rendszerváltás, hogyan került kapcsolatba Cseh Tamással. Beszélt az Eldorádó című filmjéről, kiemelte annak hiteles, életrajzi vonásait. Ezután a film levetítésére került sor. Az estét a Bozo fergeteges dallamai zárták.