Az eirodalomról a Korunkban

A Korunk folyóirat 2012/10-es számának központi tematikája a kultúra az internet korában - a digitalizált irodalom és művészet. Ennek keretében a www.eirodalom.ro szerkesztőségét is felkérték az irodalom és világháló kapcsolatának értelmezésére, a portál létrehozása mögötti okok feltérképezésére.

Ebből tallózunk részleteket: „Nos, akkor először rögzítsük az előzményeket: 2012 márciusában az 1995 óta tevékenykedő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán, s nem elsősorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínűségében, műhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni.

A „prérit” szemlélve úgy vélte az alapítvány kuratóriuma, szükség van egy olyan virtuális orgánumra, amely igyekszik keresztmetszetét adni az erdélyi irodalmi történéseknek, így a magazinban nem csupán primer irodalom jelenik meg (versek, prózák, tanulmányok), hanem olyan kísérő-műfajok is, mint tudósítások fontosabb irodalmi rendezvényekről, könyvbemutatókról, beszélgetések írókkal, irodalomszervezőkkel, publicisztikai írások, tárcák, műfordítások, s ha már internet, akkor blog is. (...)

Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen megerősítik, hogy fel kell vinni az irodalmat az internetre, s ezáltal olvasó-barátabbá tenni. Ezért is választottuk honlapunknak a www.eirodalom.ro nevet, az e-betű jelöli az erdélyiséget, de az elektronikust is.

Minél gazdagabb tartalmú portált kívánunk összehozni, olyant, ami segít tájékozódni az erdélyi irodalomban a nem bennfentesek számára is.  Azt tudjuk, hogy nyomtatott irodalmi lapot már csak a szakma olvas, nos, ebből a bűvös körből mi sikeresen kitörtünk. Igen, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a fogadtatás több mint pozitív: a szakma is érdeklődéssel, bólogatva fogadta megjelenésünket, ugyanakkor kialakulóban van egy tágabb olvasótábor is.

Meg vagyok győződve, hogy a www.eirodalom.ro és a hasonló portálok szerepe a jövőben egyre fontosabbá fog válni: csökkenni fog a nyomtatásban megjelenő könyvek száma, ritkábbá válnak majd az író-olvasó találkozók, ezek helyét egyre inkább átveszi majd a virtuális találkozás az interneten. Mi készen állunk erre.

***

Ha jobban belegondolok, ez prózaíróként számomra egy gombóc volt, amit le kellett nyelnem. Nem vagyok egy neten lógós fajta, pl. ma sincs facebook-om, de egyre többször szembesültem hétköznapi beszédhelyzetekben olyasmivel, hogy: „ te írsz?, de jó, küldd el a linket”. Egy ideig csak legyintettem, aztán beláttam, hogy föl kell vennem a lendületet. Azt nem mondom, hogy a stílusomat is igazítottam a netes megjelenéshez (az még hátra van, ha-ha), de rövidprózát, ami kimondottan net-barát, idestova tíz éve írok, a Laska Lajos-sorozatom őszre válik könyvvé. Bár, ha jobban belegondolok, lehet, hogy készülő regényem fejezetei is ezért lettek – öntudatlanul is – ilyen rövidek?? És ha már itt tartunk: már nem áll távol tőlem a gondolat, hogy a következő könyveim e-könyv formában is (vagy csak akként?) jelenjenek meg.

Nos, miután én ezt a „reveláció” átéltem, azóta is biztatom, főként a középnemzedékbelieket és az időseket, (a fiataloknak nem kell biztatás), jöjjenek, legyenek részei ennek a virtuális nagycsaládnak, melynek neve www.eirodalom.ro. És hogy mennyire nagy ez a család? Ha megnézik, fél év alatt hányan, kik közöltek a portálon, láthatják, igyekszünk tartani magunkat a „szekértáborok fölött” premisszához: ott vannak az EMIA holdudvarához tartozó emberek, ott vannak az EMIL-esek, a székelyföldiek, kolozsváriak, váradiak, az emigrációban élők. Lőrincz György főszerkesztő szavaival élve: befogadunk mindenkit, aki minket elfogad. Azt szeretnénk elérni, hogy túl nagy luxus legyen nem jelen lenni portálunkon. Találkozzunk hát a www.eirodalom.ro-n!".