Items filtered by date: június 2019

Honvágy egy hazáért

Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben

Beszélgető-könyvében Bodor Ádám futólag megjegyzi, hogy a francia-német határon járva jóleső érzéssel tapasztalta, hogy semmiféle ellenségességet nem észlelt a két nemzet között, holott évszázadokon át háborúkkal ugyancsak meg volt terhelve a két nép viszonya. Úgy látszik, ennyit tesz a gazdasági jólét, teszi hozzá finom iróniával. Bodor persze tudja, hogy a gazdag Nyugat-Európa nemzetei közt is lappangnak feszültségek, gondoljunk akár a flamand-vallon, akár az ír-angol, vagy legutóbb a katalán-spanyol viszonyra, melyek időnként ott is radikalizálódnak, de kétségtelen, hogy összességében európaibb módon kezelik a határkérdést is, meg a kisebbségi kérdést is – s nem csak a gazdasági jólét miatt.

Várad 2019/5.

A Várad folyóirat májusi számának vezércikkét Szűcs László jegyzi Kínlódjfalva intő példája címmel; verset publikál Kabai Lóránt, Molnár Zsolt, Ady András, Albert-Lőrincz Márton; prózával jelentkezik Illés Renáta, Sztaskó Richard, Dinók Zoltán, Fábián Judit. A Esszé rovatban kettős riport olvasható: Farkas Antal Kínlódjafalva 1976 című írása, és annak mai "válasza", Szilágyi Aladár Kínlódjfalva 1914-2015. Élt 101 évet című riportja. A Kultúra rovatban interjú olvasható Kiss Törék Ildikóval, a Kiss Stúdió Szánház vezetőjével, a Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Catullus c. előadását méltatja, Biró Árpád Levente Selyem Zsuzsa Moszkvában esik c. kötetéről értekezik, Beretvás Gábor Goda Krisztina BÚÉK című új játékfilmjét méltatja, Nagy Orsolya pedig Peter Farrelly Green book c. filmjét. 

Tóth Ágnes: Kocsmamesék

A Hülye Popec

Van egy kiskocsma a Körös-parti városkában, ami kuriózumnak számít. Hogy miért? Mert itt kérem mindenki olvas. A sör, vagy a rövid ital mellé egy könyvet is rendel a vendég. Ha nincs elég könyv, akkor egy-egy fejezet elolvasása után kézről kézre adják a kötetet, s ha marad még el nem olvasott történet, a következő napokon elolvassák azokat is végig. Mostanában nincs randalírozás, verekedés, káromkodás, teljes lerészegedés, trágárság és törés-zúzás, mint egykor, pedig a törzsvendégek zöme ugyanaz a személy.

Többféle Kolozsvár

Rengeteg kíváncsi olvasó töltötte meg Budapesten Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermét, 2019. június 15-én este a Kolozsváros c. kötet bemutatóján. A tikkasztó hőség ellenére összegyűlt lelkes olvasóközönség nagy izgalommal várta a kötetet, a szerzőkkel való találkozást. A kiadvány nem kevesebb mint 30 szerző munkája, akik közül Bodor Ádámmal, Láng Orsolyával és Tompa Andreával beszélgetett Balázs Imre József irodalomtörténész, költő, egyetemi docens, a Korunk című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese.
Balázs Imre József három fontos kérdés köré szervezte a beszélgetést, de legelőször arra volt kíváncsi, hogy mi adja ennek a könyvnek a különlegességét, sokszínűségét? A válasz rögtön kiderült, hiszen egyedülálló könyvről beszélhetünk a benne található térképek miatt, és különlegességét az adja, hogy mindenképp élő szerzők írásait szerették volna a kötetben közreadni. (Térey János sajnos időközben elhunyt.) A kincses városról készült könyvek közül ehhez hasonló még nem készült eddig, ez a tény megannyi olvasót csábított a bemutatóra. Az esemény ideje alatt megelevenedtek Kolozsvár fontosabb helyei, terei, történetek keltek életre.

Díjazta a Romániai Írók Szövetsége André Ferencet és Ferencz Imrét

Magyar szépírókat is díjaztak hétfőn a Romániai Írók Szövetség díjkiosztó gáláján, Bukarestben. A díjazottak, André Ferenc és Ferencz Imre elmondták, ösztönzőleg hat rájuk az elismerés – számolt be az Erdélyi Magyar Televízió. A debütdíjat André Ferenc költő vehette át, aki az első Erdélyi Slam Poetry Bajnokság győztese.

Ștefan Augustin Doinaș versei

A jégtoronyóra
(Orologiul de gheață)

Az éjszaka derekán felmegyek egy toronyba.
A pókok és a bölcs kuvikok
versengenek, hogy utamat állják nyomban,
őrségükben a keskeny lépcsőfokok.
De ez nem a fülesbagoly vijjogó hangja,
se nem tapló a végzetes szemével,
se nem vad csőrök, mik köpik az olajat,
se nem szárnyak szisztrum zörgőjével,
nem is kard, mi fejemen sandán játszana,
sem a nyelv vak határok közé szorulva,
mi e felkapaszkodásnak ellenállna,
és folyton, bűvölően, engem húzna.
Lassan a nehéz földtől megválva,
kiszakadva a világi színlelésből,
vonz egy tiszta ég, mint jégzajlása
énekelve a szent fényességből.
Milyen hangon mondjam el tisztán
és kinek - a néma dicséretem?
A toronyban, fagyva, kéken, mint kristály,
egy isteni gőg vár engem.

A kofa

Szürkülődött. Igyekeztem. Egyfelé. A kofa is igyekezett. Eladni a nyakán maradt halom murkot.
- Jöjjön, fiatalember, olcsón adom! - kínálta nevetségesen alacsony áron.
Nem mentem.

Képzeletbeli utazás Bodor Ádám világába

Szeretnék éppoly tevékeny lenni 83 évesen, mint Bodor Ádám. Szeretnék, de nem leszek, mert Bodor Ádámhoz hasonló csak egy van: Bodor Ádám. Ő, aki nemcsak remekbeszabott könyveket ír, de aki fanyar humorával nem jön zavarba attól sem egy könyvbemutatón, ha a beszélgetőtársától azt kell kérdezze látszólagos morgolódással, úgy félidőnél: „Egyik kérdés kellemetlenebb a másiknál, ilyen lesz az összes most már?”

Fábián Judit versei

Elfelejtettem

Elfelejtettem,
hogy eszembe kell jusson
ma egy szó,
egy kozmetikum neve,
a szomszédasszonynak.
Amúgy rendben működik
a memóriám.
Emlékszem, keleten gyűltek
az esőfelhők
a tavaly nyári koncerten,
az énekes négy tincsét
ingerelte a szél
és a hangfal basszusa.
Elfelejtettem,
hogy el kéne már felejtsem
a múlt heti veszekedést veled,
hisz harminc Celsius-fokban
szorító farmer feelingje a harag.
Elfelejtettem,
hogy nem szabad felhívjalak,
belekiabálni a telefonba,
hogy mért
felejtettél el.

Interjú Tóth Ágnessel

Immár saját Szent László himnusza van a nagyváradi magyarságnak, amiből gyönyörű video-klip is készült. A himnusz szövegét Tóth Ágnes váradi költő írta, a Szent László Egyesület felkérésére. A verset megzenésítette és énekeli Heinczinger Mika, a magyarországi Misztrál együttes zenésze. A dalt a június 24-én kezdődő nagyváradi Szent László Napok ünnepségsorozat keretén belül élőben is hallhatja majd a közönség. Tóth Ágnest kérdeztük a himnusz születéséről.

Subscribe to this RSS feed