Items filtered by date: június 2019

Irodalom a Double Rise-on

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén is jelen lesz a Double Rise Fesztiválon. Július 6-án, szombaton délután 4 órától három fiatal költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Gál Hunor és Sztercey Szabolcs olvas fel a torockói Kriza János Művelődési Házban. Beszélgetőtársuk Serestély Zalán.

Az Alföld pályázata

Az Alföld folyóirat irodalmi pályázatot hirdet Határ hívószóval. Pályázni két kategóriában (vers és próza; esszé és tanulmány) lehet. Egyéb műfaji megkötés nincs, tematikus is csak annyi, hogy a mű kapcsolódjék a pályázat címéhez, hívószavához!

Helikon 2019/12.

A Helikon második júniusi számának vezércikkét László Noémi jegyzi, ezt követi Horváth Csaba beszélgetése Bényei Miklós történésszel, könyvtárossal. Ezt követően a Hervay 85 meghívásos pályázatra beérkezett munkák olvashatók: Gál Hunor, Gondos Mária Magdolna, György Alida, Kali Ágnes, Kemenes Henriette, Kovács Újszászy Péter, Ozsváth Zsuzsa, Sárkány Tímea, Sánta Miriám és Varga László Edgár versei, valamint Sárkány Tímea Hervay-tanulmánya olvasható. Prózát Lokodi Imre közöl. Rauni Magga Lukkari versét Domokos Johanna és Németh Petra fordította.

Honvágy egy hazáért

Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben

Beszélgető-könyvében Bodor Ádám futólag megjegyzi, hogy a francia-német határon járva jóleső érzéssel tapasztalta, hogy semmiféle ellenségességet nem észlelt a két nemzet között, holott évszázadokon át háborúkkal ugyancsak meg volt terhelve a két nép viszonya. Úgy látszik, ennyit tesz a gazdasági jólét, teszi hozzá finom iróniával. Bodor persze tudja, hogy a gazdag Nyugat-Európa nemzetei közt is lappangnak feszültségek, gondoljunk akár a flamand-vallon, akár az ír-angol, vagy legutóbb a katalán-spanyol viszonyra, melyek időnként ott is radikalizálódnak, de kétségtelen, hogy összességében európaibb módon kezelik a határkérdést is, meg a kisebbségi kérdést is – s nem csak a gazdasági jólét miatt.

Várad 2019/5.

A Várad folyóirat májusi számának vezércikkét Szűcs László jegyzi Kínlódjfalva intő példája címmel; verset publikál Kabai Lóránt, Molnár Zsolt, Ady András, Albert-Lőrincz Márton; prózával jelentkezik Illés Renáta, Sztaskó Richard, Dinók Zoltán, Fábián Judit. A Esszé rovatban kettős riport olvasható: Farkas Antal Kínlódjafalva 1976 című írása, és annak mai "válasza", Szilágyi Aladár Kínlódjfalva 1914-2015. Élt 101 évet című riportja. A Kultúra rovatban interjú olvasható Kiss Törék Ildikóval, a Kiss Stúdió Szánház vezetőjével, a Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Catullus c. előadását méltatja, Biró Árpád Levente Selyem Zsuzsa Moszkvában esik c. kötetéről értekezik, Beretvás Gábor Goda Krisztina BÚÉK című új játékfilmjét méltatja, Nagy Orsolya pedig Peter Farrelly Green book c. filmjét. 

Tóth Ágnes: Kocsmamesék

A Hülye Popec

Van egy kiskocsma a Körös-parti városkában, ami kuriózumnak számít. Hogy miért? Mert itt kérem mindenki olvas. A sör, vagy a rövid ital mellé egy könyvet is rendel a vendég. Ha nincs elég könyv, akkor egy-egy fejezet elolvasása után kézről kézre adják a kötetet, s ha marad még el nem olvasott történet, a következő napokon elolvassák azokat is végig. Mostanában nincs randalírozás, verekedés, káromkodás, teljes lerészegedés, trágárság és törés-zúzás, mint egykor, pedig a törzsvendégek zöme ugyanaz a személy.

Többféle Kolozsvár

Rengeteg kíváncsi olvasó töltötte meg Budapesten Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermét, 2019. június 15-én este a Kolozsváros c. kötet bemutatóján. A tikkasztó hőség ellenére összegyűlt lelkes olvasóközönség nagy izgalommal várta a kötetet, a szerzőkkel való találkozást. A kiadvány nem kevesebb mint 30 szerző munkája, akik közül Bodor Ádámmal, Láng Orsolyával és Tompa Andreával beszélgetett Balázs Imre József irodalomtörténész, költő, egyetemi docens, a Korunk című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese.
Balázs Imre József három fontos kérdés köré szervezte a beszélgetést, de legelőször arra volt kíváncsi, hogy mi adja ennek a könyvnek a különlegességét, sokszínűségét? A válasz rögtön kiderült, hiszen egyedülálló könyvről beszélhetünk a benne található térképek miatt, és különlegességét az adja, hogy mindenképp élő szerzők írásait szerették volna a kötetben közreadni. (Térey János sajnos időközben elhunyt.) A kincses városról készült könyvek közül ehhez hasonló még nem készült eddig, ez a tény megannyi olvasót csábított a bemutatóra. Az esemény ideje alatt megelevenedtek Kolozsvár fontosabb helyei, terei, történetek keltek életre.

Díjazta a Romániai Írók Szövetsége André Ferencet és Ferencz Imrét

Magyar szépírókat is díjaztak hétfőn a Romániai Írók Szövetség díjkiosztó gáláján, Bukarestben. A díjazottak, André Ferenc és Ferencz Imre elmondták, ösztönzőleg hat rájuk az elismerés – számolt be az Erdélyi Magyar Televízió. A debütdíjat André Ferenc költő vehette át, aki az első Erdélyi Slam Poetry Bajnokság győztese.

Ștefan Augustin Doinaș versei

A jégtoronyóra
(Orologiul de gheață)

Az éjszaka derekán felmegyek egy toronyba.
A pókok és a bölcs kuvikok
versengenek, hogy utamat állják nyomban,
őrségükben a keskeny lépcsőfokok.
De ez nem a fülesbagoly vijjogó hangja,
se nem tapló a végzetes szemével,
se nem vad csőrök, mik köpik az olajat,
se nem szárnyak szisztrum zörgőjével,
nem is kard, mi fejemen sandán játszana,
sem a nyelv vak határok közé szorulva,
mi e felkapaszkodásnak ellenállna,
és folyton, bűvölően, engem húzna.
Lassan a nehéz földtől megválva,
kiszakadva a világi színlelésből,
vonz egy tiszta ég, mint jégzajlása
énekelve a szent fényességből.
Milyen hangon mondjam el tisztán
és kinek - a néma dicséretem?
A toronyban, fagyva, kéken, mint kristály,
egy isteni gőg vár engem.

A kofa

Szürkülődött. Igyekeztem. Egyfelé. A kofa is igyekezett. Eladni a nyakán maradt halom murkot.
- Jöjjön, fiatalember, olcsón adom! - kínálta nevetségesen alacsony áron.
Nem mentem.

Subscribe to this RSS feed