Szerkesztőség

Szerkesztőség

EMIA-díjátadó Székelyudvarhelyen

Október 19-én, szombaton 18 órától Székelyudvarhelyen a Városháza Szent István termében osztja ki idei díjait az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA). Az alapítvány Debüt-díját Varga László Edgár költő kapja, akinek Cseréptavasz című debütkötete a napokban jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál. Laudációt mond Zsidó Ferenc.

Korunk 2013.október

A kolozsvári Korunk folyóirat idei tizedik számának témája: A kárád korszak (és) történetei. Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956. november 7-e és 1989. október 23-a közötti történelmének közkeletű elnevezése, nevét az országot különböző politikai címeken 1956. november 7-e és 1988 májusa között de facto vezető Kádár Jánosról kapta. A súlypont végigkíséri a kádári konszolidáció éveit (1956–1963) – amely folyamatban a pártvezetés teljesen autoriterré vált –, az érett kádárizmus időszakát (1963–1979), a pártállam puha diktatúrájának éveit, amikor Magyarországot a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának” nevezték. Az összeállítás a hanyatló Kádár-korszak (1979–1989) bemutatásával zárul, azzal a momentummal, amellyel a korábbi államberendezkedés végleg megszűnt. Mindez makro- és mikrohistóriai megközelítésben, a korszak kiváló történész szakértőinek láttatásában.

Tompa Andrea vásárhelyi estjéről

A Látó Irodalmi Játékok októberi meghívottja Tompa Andrea volt, akivel Fejtől s lábtól című regénye kapcsán Demény Péter beszélgetett. Demény Péter költő, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője (és nem csak), az est házigazdája konferálta fel az üde, bájos mosolyú prózaíró, színkritikus Tompa Andreát, akit egyébként kívácsi emberként jellemzett. És, bár a plakátok csak a Fejtől s lábtól című könyv bemutatóját hirdették, örömmel tapasztalhattuk, hogy az írónő A hóhér háza című első könyvéről is szó esik (hisz az út első állomása mindig kivételes fontossággal bír), mindkettő a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg.
Ahogyan megszólal, rögtön feltűnik, hogy Tompa Andrea nagyon jó humorérzékkel megáldott teremtés, aki ráadásul szerény is, hisz mondotta: akkor tartja magát írónak, amikor feláll az asztaltól, és épp befejezte aznapra a munkát. Az a perspektíva is igazán tetszetős, hogy nem egy kreált szerepet próbál megjeleníteni, és eljátszatni, hanem magából egy szeletet megosztani... A színészet megtanította, hogyan kell figyelni, nyugodt állapotban létezni, felszedni a nagyon jó színháztól a bátorságot.


Jaszenovics Lilla tudósítását teljes terjedelmében a www.vasarhely.ro honlapon olvashatják.

Film készül Sütő könyvéből

András Ferenc rendező Sütő András 2007-ben megjelent Hargitai vadászkalandok című könyve alapján forgatja új, 70 perces filmjét. A produkcióban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színészei, illetve több mint negyven erdélyi tizenéves szerepel. A film forgatása október 7-én kezdődik és különböző helyszíneken – a Hargitán és környékén – október végéig tart. Rendező: András Ferenc, Operatőr: Kurucz Sándor, Látványtervező: Damokos Csaba, Producer: Füredi Vilmos. A film munkacíme: Vadászmese.

Sütő könyvéről a következőket mondhatjuk: A tizenkét fejezetre tagolt Hargitai vadászkalandok voltaképpen mesébe ojtott „igaz történetek” egységes füzére. A Medve-család három nemzedéke körül zajló események, a velük megesett történések izgalmas, érdekfeszítő, helyenként maró társadalombírálattal fűszerezett olvasmánnyá teszik a kötetet. Nem mellékes megjegyeznünk, hogy a Tamási Áron teremtette Ábel észjárását és nyelvi leleményességét aligha kamatoztatta eddig kortárs prózánkban más eredményesebben, mint könyvünk szerzője.
Mondják, a mesékben voltaképpen világunk értelmezése teszi a világot átélhetővé, érthetővé, emberi valósággá. Könyvünk tizenéves hőse, pedig vadász sarj, annak a természetes környezetnek a védelmezőjévé válik, amelyet a gyermeki tisztaságtól és őszinteségtől távol álló, érdek alapú világ kihasznál, tönkretesz. Van kiút tehát – üzenik e könyv sorai –, csupán meg kell találnunk azt!

Látó 2013/szeptember

A vásárhelyi Látó folyóirat idei augusztus-szeptemberi összevont számának központi tematikáj a színház. A lap egy lfeledett Szabédi-drámát közöl - tanulmánnyal kíséri György Péter; a Ceausescu-éra utolsó éveinek színházi cenzúrájáról Plainer Zsuzsa ír, Hatházi András pedig a nem-cselekvés természetrajzáról, Kolarics Andrea díjnyertes drámája, és Jánosházy György gondozásában Percy Bysshe Shelley: A Cenci család. A SzínházLÁtó a neten is olvasható: www.lato.ro

Korunk 2013. szeptember

A kolozsvári Korunk folyóirat szeptemberi számának központi tematikája a gyermekkultúra/gyermekirodalom. A kiadók, kereskedők, kultúraközvetítők egyaránt azt jelzik, jelenleg a gyermekkultúra az egyik olyan ágazat, amelyik épülőben van. Generációsan újra presztízs gyereklemezeket készíteni, gyermekeknek írni a jelenlegi fiatal és középnemzedék szerzői, előadói között, a nagy könyvsikerek, filmsikerek pedig a tinédzser-korosztályhoz kapcsolódnak (Harry Potter, Twilight, Hobbit).

Állami kitüntetés Dávid Gyulának

A magyar államalapítás ünnepe alkalmából több erdélyi személyiség is kapott állami kitüntetéseket. Áder János a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta a Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek. A kitüntetések ünnepélyes átadására Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a Lázár Házban található dísztermében került sor szeptember 11-én.

Iancu Laura prózakönyvéről

Keleti Jeremiás nyolc esztendeig volt távol családjától. Szibériából gyalog teszi meg az utat faluja, Szeretföld határáig. A háború teremtette káosz azonban teljesen átformálta Szeretföldet, és az elmúlt években a közösség is gyökeresen megváltozott. A moldvai magyar közösségben játszódó történelmi elbeszélés a háborút túlélő, hazájába visszatérő katona történetét, és a háborúnak a közösségre tett hatásait és következményeit beszéli el.

Helikon 2013 augusztus/II.

A kolozsvári Helikon folyóirat augusztus 25-i számában Egyed Péter köszönti a 85 éves Dávid Gyula irodalomtörténészt, Temesi Ferenc a 60. születésnapját ünneplő Szőcs Gézáról ír, László Noémi Ana Blandiana verseit tolmácsolja. A Kilometrikben André Ferenc és Székely Örs „négyszemközti tizennégysorosai” olvashatók, Balázs K. Attila és Gombkötő Magdás Emőke novellával jelentkezik, Lászlóffy Csaba és Zsidó Ferenc regényrészlettel.

Bogdán László új verseskönyvéről

Bogdán László fantáziájára, de egyben tényismereteire is vall az a csodálatraméltó változatosság, ahogyan egy 20. század eleji orosz költő tudatából, érzelemvilágából kiszólva ábrázolja mindazt, ami egyidőben az orosz korszellemre és Európa nyitottabb világára is jellemző.
Káli Király István kiadó szerint ez a könyv versekből álló regény. Nagyszerűen átfogja a huszadik század eleji orosz értelmiség korát, ennek szellemiségét, filozófiáját és hangulatát. A versek az orosz herceg Nyugat-Európában, az ígéretek világában töltött éveiről szólnak, ám kiderül, nem találja itt a helyét, nem idevaló, ezért visszatér Oroszországba.

Subscribe to this RSS feed