Szerkesztőség

Szerkesztőség

Erdélyi könyvek könyvesboltja

Február 19-én Kolozsváron megnyílt az IDEA Könyvtér könyvesboltja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai út 4. szám alatt található székhelyének előterében. A könyvesbolt az „erdélyi magyar könyvek egy helyen” kezdeményezés továbbgondolásának és továbbfejlesztésének eredménye, a 2013 júliusában indult Mátyás utcai könyvstand választékának kibővítését, folyamatos jelenlétét feltételezi. 

Korunk Kulcs díjátadó

A Korunk Kulcsát, a Korunk szerkesztőségének elismerését vette át András Sándor író és Pomogáts Béla irodalomtörténész február 18-án, kedden délután 5 órakor a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében. Kántor Lajos laudációjában kiemelte Pomogáts Béla irodalomtörténészi munkássága mellett jelentős közéleti tevékenységétis, emlékeztetett: kevesen ismerik annyira Erdélyt mint Pomogáts. Kántor ugyanakkor kiemelte az irodalomtörténész több írását, többek közt a Kós Károllyal készített interjút valamint Pomogáts Béla csak a Korunkban megjelent írásait tartalmazó 350 oldalas kötetet.

Látó 2014/január

A Látó folyóirat idei első számában többek között Balla Zsófia versei és Keszthelyi György versei, Váradi Nagy Pál és Sebestyén Mihály prózája, Láng Zsolt könyvhuzama Finy Petráról és Márton Evelinről, Péterfy Sarolt Jékely-esszéje olvasható. www.lato.ro

EMIL-es irodalmi stratégiák

Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa a Kulturális Autonómia Tanácsa felkérte az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségét, dolgozzon ki egy stratégiai tervezetet, melynek lényege, hogy az erdélyi magyar kortárs irodalom fontosabb szerephez jusson a kulturális szakágazatban. A felkérésnek eleget téve László Noémi elnök és Király Zoltán ügyvezető kidolgozott egy tervezetet, melyet alább olvashatnak:

Markó Béla Csatolmányáról

Markó Béla teljesen új arcával jelentkezik e kötetben. Keserű iróniájú, indulatos közéleti verseivel kiutat keres mai társadalmunk válságos helyzetéből. Témájában, formájában, stílusában is újdonságot jelent ez a könyv a költő életművében. A kötet számos családtörténeti, közéleti, visszatekintő, emlékező jellegű verset tartalmaz. A kötetért Markó tavaly év végén Székelyföld-díjat kapott.

Elhunyt Sigmond István

Január 18-án, életének 78. évében elhunyt Sigmond István író, műfordító, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főmunkatársa. Sigmond István 1936. július 31-én született Tordán, a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán végzett 1959-ben. Az egyetem elvégzése után 1960–1973 között egy kolozsvári állami vállalat (IRVA) kereskedelmi osztályvezetőjeként működött.

Erdélyi virtuális irodalom

Baráti hangulatú beszélgetés keretében ismerhettük meg szerdán este az Eirodalom.ro portált Csíkszeredában, a Tilos Kávéházban. 

Zsidó Ferenc író, alapító szerkesztő kifejtette, közel két éve indult kezdeményezésük, ugyanis azt észlelték, hogy Erdélyben nem létezik magyar irodalmi portál. Igyekeztek vállalkozásuknak semleges nevet adni, az „Eirodalom”-ból szerinte az E betű utal Erdélyre, ugyanakkor az elektronikus szóra is, illetve érezhető belőle, hogy politikailag, ideológiailag nem tartoznak semelyik oldalhoz. Egyetlen kikötésük, hogy a honlapra erdélyi alkotók írhatnak. Amint a házigazda György Attila írótól megtudtuk, becsületesen honorálják is szerzőiket. Céljuk a prímér irodalom megjelentetése, versek, prózák, műfordítások, tanulmányok mellett blog is van, jelenleg Molnár Vilmos író és Balázs K. Attila költő ír bejegyzéseket.
Az Erdélyi Magyar Irodalmi Alapítvány által működtetett portálon az irodalmi eseményekről Bálint Tamás költő tudósít és interjúkat készít, kritikákat pedig Borsodi L. László költő szokott írni. Az említettek verseikből, prózáikból, blogbejegyzéseikből felolvasva ösztönözték a jelenlévőket, hogy kattanjanak rá a honlapjukra.


Forrás: www.szekelyhon.ro (Szőcs Lóránt)

Korunk, 2014. január

A Korunk folyóirat idei első számának központi tematikája: Titkosszolgálati dossziék. „Foglalkozik-e még valaki azzal, hogy az egykori besúgók sorra lebuktak, de ma álnéven – nick-néven – lehet ország-világ előtt besúgni bárkit a világhálón?” A Korunk idei első számának vezető írásában Markó Béla teszi fel a jelenbe világító kérdést. Neves szerzőgárda felvonulásával a közelmúlt számos jelensége, ismert személyisége kerül új megvilágításba a „Múltunk jövője” cím alatt futó összeállításban, a moldvai csángó kérdés szekus kezelésétől Szilágyi Domokos jelenkori megítéléséig.

Muszka-versek Orbán Ferenc zenével

Tervek szerint májusban, egy magyarországi kiadónál jelenik meg a kézdivásárhelyi születésű Muszka Sándor költő új verseskötete, a Reggelek a Grossmutterben, melynek lemezmelléklete is lesz. A kötet verseit Orbán Ferenc zenésítette meg, és az ő előadásában hallhatók.

Agria – sok erdélyi irodalommal

Az anyaországban megjelenő folyóiratok mindegyike közöl erdélyi szerzőket, de némelyek kitüntetett figyelmet szentelnek nekik. Ezek közé tartozik az Egerben megjelenő irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, az Agria. A folyóirat  25. számának ünnepélyes bemutatóját karácsony előtt tartották az ottani Kálvin Házban. Ködöböcz Gábor alapító főszerkesztő – „civilben” irodalomtörténész, főiskolai tanár, az irodalomtudományok doktora – röviden beszélt a negyedévente megjelenő, ma már könyvvastagságú és -formátumú kiadvány történetéről, visszaemlékezve a 2007-es indulás óta eltelt idő legszebb momentumaira, az elért eredményekre, a visszhangokra.

Subscribe to this RSS feed