Szerkesztőség

Szerkesztőség

Korunk 2013. július

A Korunk júliusi számának központi tematikája az 1913-ás év. A súlypont ötletét az adta, hogy abban az évben jelent meg Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényciklusának első kötete, a Swann. A kortársak nem részesítették különösen kedvező fogadtatásban, de  az azóta eltelt száz év bebizonyította, hogy a múlt század egyik legnagyobb hatású alkotásáról van szó, amelyről az irodalomtörténetnek folyamatosan van új mondanivalója. Az 1913-as év irodalmi Nobel-díját Rabindranath Tagore kapta, aki évtizedeken át hazája legismertebb reprezentánsa volt a nyugati világban, hírneve azonban mára megfakult.

Idea Könyvtér Kolozsváron

Az erdélyi magyar kiadók könyveit árusítják Kolozsváron a Mátyás király szülőháza előtti téren, a Sapientia egyetemnek otthont adó Bocskai-ház bejárata mellett felállított, IDEA Könyvtér névre keresztelt állandó standon. Az ötletgazda Nagy Péter – aki többek között az IDEA és Gloria nyomdák igazgatója a Krónikának elmondta: régi terve volt egy olyan tér kialakítása, ahol az erdélyi magyar kiadók megmutatkozhatnak, hiszen sok esetben nehézkesen lehet csak hozzájutni egyes kötetekhez. Utalt arra, hogy nemcsak könyvkiadók, de civil szervezetek által megjelentetett kiadványokat – tanulmánykötetek, szaklapok, időszakos kiadványok – is megtalálhatók a standon, olyanok, amelyeket amúgy a hagyományos könyvpiac aligha terjeszt.

Állatkert Kolozsváron

Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon?

Két nemzedék találkozója

Az írótáborok sorában sarokkőnek nevezte a 2012-es, nyolcadik írótalálkozót Egyed Péter szervező, nagy erényének tartva, hogy Erdély tollforgatóinak két nagy nemzedéke találkozhatott. Az idei tábor egy felfelé ívelő folyamatnak, ha nem is a csúcsa, de minden bizonnyal egyik fontos állomása volt. A találkozó rangja és presztízse jól alakul, megtalálta helyét az írótársadalomban – értettek egyet az írótalálkozó részvevői, akik mintegy hatvanan töltöttek el együtt egy hétvégét Szárhegyen.

Elhunyt Görömbei András

Elhunyt Görömbei András irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a XX. századi magyar líra, a népi irodalom és a határon túli magyar irodalmak kutatója. Az erdélyi írók közül legtöbbet Sütő Andrással foglalkozott. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványtól az erdélyi irodalom pártolásáért Hídverő díjat kapott.

1945. február 5-én született Polgáron. Általános iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett magyar szakos tanári diplomát a KLTE Bölcsészettudományi Karán. 1970-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, melynek tárgya a felvilágosodás- és reformkori magyar irodalom történetszemlélete volt.

Korunk 2013. június

Több mint két évtizeddel a felemás rendszerváltás után még mindig restitúciós gondok vannak Romániában. Egy nemrég végzett felmérés szerint a történelmi egyházak például 2 522 igénylést nyújtottak be, s ezeknek csak a fele nyert kedvező elbírálást. Viták vannak az erdők visszaadása körül is. Az Apor, a Bánffy, a Bethlen, a Haller, a Kendeffy, a Kemény, a Kornis, a Mikes, a Teleki, az Ugron, a Wass, a Wesselényi családok leszármazottjai ugyancsak éltek a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségekkel. Erdélyben, Bánságban a Partiumban és Máramarosban kb. ötszáz olyan udvarház (nemesi lak) maradt meg, amely művészettörténeti értéket képvisel. Ezek jelentős része is fokozatosan visszakerül egykori tulajdonosához.

Felavatták Sütő szobrát Udvarhelyen

Székelyudvarhelyen vasárnap avatták fel a hét éve elhunyt Sütő András első szobrát az országban. Az avatáson Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MAA) elnöke is részt vett. "Sütő Andrást az egyetemes, az oszthatatlan magyar művészet - a beszéd, a zene, a formák és színek - követének tekintjük a szerzők feletti égi trónus előtt, mert igen nagy szükségünk van arra, hogy a múltbéli érdemekre a Teremtő jelenkori biztatásokkal válaszolhasson" - jelentette ki beszédében Fekete György.

Mircea Dinescu egy verse – három változatban

Marx-szal iszom
(O beţie cu Marx)*

Öregem, Marx, téged ezen a tájon
rögtön kopaszra nyírnak és átnevelésre küldenek.
Hogy a vasút mellett legelő keleti tehenek
szerkocsinak képzelik magukat és nem adnak tejet,
ezt is a te nyakadba varrják.
Bár jutna a kalmárok kezére a város,
csak nem bűzlene a tér szónoklatoktól,
jöjjenek a sörfőzők, a szárítotthús-árusok, a tejesemberek
az erjesztett árpa
és megalvadt túró dialektikájával.

Könyv a román megszállásról

Az első világháborút követő magyarországi vagy Magyarországot érintő eseményekről és azok politikai és katonai következményeiről regényt írni, már önmagában komoly vállalkozás. Ám ha ezt a regényt egy szakmuzeológus jegyzi, a dolog még érdekesebbé válik. Az Antantmisszió szerzőjeként feltüntetett William Gallen név Gál Vilmost, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-szakmuzeológusát takarja, aki tudományos publikációk után most először vállalkozott regényírásra.
Nem szerencsés persze rögtön azzal kezdeni, hogy milyen különös, ha a suszter elhagyja a kaptafát, vagyis, hogy Gál Vilmos szakcikkek helyett szépirodalmat ír. Hiszen így a regény csak ahhoz képest tűnhet izgalmasnak, hogy a szerzője voltaképpen nem is író. Holott az Antantmisszió önállóan, minden egyéb háttérinformáció nélkül is megállja a helyét. Nyilvánvaló hibái ellenére a könyv jól megírt, érdekfeszítő olvasmány, amely a történelmi érintettségen túl is rejt értékeket magában.

Ördögi könyvbemutató - teltházzal

2013. június 12-én, szerdán este 6 órakor teltház előtt mutatták be Molnár Vilmos Az ördög megint Csíkban című könyvét Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Bokkart Könyvkiadó gondozásában frissen megjelent könyvet a Székelyföld szerkesztőjeként dolgozó Molnár Vilmos barátai, munkatársai, sőt „főnökei”, Lövétei Lázár László és Fekete Vince, a folyóirat főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese mutatta be, illetve beszélgetett a szerzővel.
Ahol Molnár Vilmos megjelenik, és történeteket kezd mesélni, ahol Molnár Vilmos művei kerülnek terítékre, és szólalnak meg, ott garantált a minőségi szórakozás. A katarzis ezúttal sem maradt el, amelyet még fokozott a jó zene, Albert Katalin és Szabó Zsolt muzsikája.
Molnár Vilmosnak eddig három próza- és egy verseskötete jelent meg: Levél Szingapúrból (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1993), Az értelmetlen csoda (Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999), Az olvasó fizetéséről (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2000), valamint a Postakocsi (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár – Ráció Kiadó, Budapest, 2010).

Subscribe to this RSS feed