Szerkesztőség

Szerkesztőség

Korunk 2014/május

Szekularizmus – vita és párbeszéd a májusi Korunkban: Használ vagy árt az egyházak világi befolyása? Milyen szerepet kapjon a vallás a nyilvánosságban? Kizárja vagy igazolja egymást a hit tekintélye és a modern gondolkodás? Szekularizmus, pró és kontra! Világnézetek harca – vita és párbeszéd a Korunk folyóirat májusi számában.

Domokos Géza kockázatairól

Domokos Géza kockázatai címmel (Polis Kiadó, Kolozsvár, 2014) jelentetett meg könyvet Kántor Lajos arról az ötven esztendőről, amely alatt megismerhette a Kriterion Könyvkiadó volt igazgatóját, az RMDSZ első elnökét, azokat a kockázatokat és kompromisszumokat, amelyeket Domokos a közösség érdekében vállalt.

Bemutatták a Látó Shakespeare-számát

Különleges Shakespeare-lapszámmal és egy, a drámaírónak szánt esttel ünnepelte a kerek évfordulót a Látó szépirodalmi folyóirat április 23-án a marosvásárhelyi G-ben. Többek közt költők, írók és színészek próbálták „újraértelmezni” a 450 éve született Shakespeare-t. „A Látó szépirodalmi folyóiratnak amúgy is szoktak tematikus lapszámai megjelenni, na meg az sem ritka, hogy lehozunk egy-egy Jánosházy György által újrafordított Shakespeare-darabot, így nem volt kérdés, hogy egy teljes lapszámmal adózunk a nagy drámaíró és hatalmas életműve előtt” – mondja  a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba.

Artisjus-díj Tompa Andreának

Drámák című gyűjteményes kötetéért Pintér Béla veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, az irodalmi díjakat pedig Tompa Andrea, Takács Zsuzsa és Havasréti József kapják; az elismeréseket április 23-án adják át a szervezet budapesti székházában.  A díj alapítása, 2006 óta összesen 43 költőt és írót ismert el a szervezet - közölte szerdán az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel. 

Átadták a Szépirodalmi Figyelő-díjakat

2014 április 15-én, kedden 18 órától Kolozsváron bemutatták a Szépirodalmi Figyelő Kolozsvár tematikájú számát, és átadták a Szépirodalmi Figyelő-díjat: Király Lászlónak és László Noéminek.

Markó nyert a versversenyen

Az összegyűjtött lájkok alapján Markó Béla Csatolmány című költeménye lett az idei versverseny nyertese - tette közzé Facebook-oldalán az Erdélyi Figyelő. A verset Laczkó Vass Róbert és Szép András adták elő. Második helyen Visky Zsolt A halálos vers c. költeménye végzett, Farkas Loránd előadásában. Harmadik helyezett László Noémi Édes-keserű dala lett, melyet Kántor Melinda mondott el. 

Véget értek a veszprémi Erdély-napok

Veszprémben 2013. március 31. és április 5. között tartották – a Pannon Egyetem szervezésében – az Erdélyi Napokat. Jelen voltak az erdélyi folyóiratok, a Sziveri János Intézetben a nemzetközi folyóirat-tanácskozást tartottak. Sor került a Korunk és a Látó bemutatkozására, ahol Balázs Imre József és Láng Zsolt ismertette a lapot és törekvéseit.

Korunk 2014/április

A Korunk folyóirat idei áprilisi számának tematikája: észtek, lettek, litvánok. „Szimbolikus érvényű, hogy a balti államok 1940-es szovjet bekebelezésével a világ egyik része halottnak, a másik része ‘csak’ tetszhalottnak tekintette őket. A múlt bizonytalan létállapotú maradványaival van tele a jelen” – írja a lapszám élén olvasható esszéjében Bojtár Endre, e népek történelmének és irodalmának kiváló szakértője.

Farkas Árpádot köszöntötték

2014. április 3-án (csütörtökön), 18 órától a Sepsiszentgyörgyön bensőséges, szeretetteljes ünnepségen köszöntötték a 70 éves alkotót tisztelői, rokonai, barátai a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Székelyföld kulturális folyóirat áprilisi számában tizenhárom író és költő üdvözli – versben és prózában – a kerek évfordulóhoz érkezett „élő klasszikust” (akinek sikerült tréfával oldania a pillanat komolyságát), ezeket az írásokat olvasták fel szerzőik: Ferenczes István, Bogdán László, Borcsa János, Dimény Árpád, Fekete Vince, György Attila, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos és Sántha Attila; jelen volt Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője is.
Kis zene is fűszerezte a hangulatot: előbb a Kaláka együttes által megénekelt Virágzápor hangzott el, majd a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese adott elő Kodály- és Bartók-műveket, végül pedig Majláth Attila egy népdalt. Kolcsár József színész verseket olvasott fel, a városvezetés jókívánságait Incze Sándor tanácstag, nyugalmazott református esperes tolmácsolta, személyes rá­adással is nyomatékosítva az üzenetet. 
Meglepetten és meghatódva válaszolt minderre Farkas Árpád: mert nem tudott arról, hogy ilyen összeesküvés készül a születésnapjára, és mert „ennyi barátja van még az embernek és a versnek”. Nem ilyen lovat akart ő sem – elevenítette fel gyermekkorát –,  előbb pilóta szeretett volna lenni, azután kezdett verset írni, hogy szárnyai nem nőttek. Idővel kiderült, hogy a verseket ki is nyomtatják, és fel is szállnak, emberek közé mennek: így alakult a költői pálya, amelyhez az embernek, magyarnak, székelynek levés kényszere és igyekezete társult. Erre kell törekedni, nem arra, hogy élő vagy holt klasszikusok, esetleg múzsák legyünk – fogalmazta meg a Hargita megyei Siménfalván született, munkásságáért több rangos díjjal is kitüntetett költő, aki büszkén és felemelt fejjel vállalta, ami ráméretett: hogy „erdélyinek születtem és annak kellett maradnom”. Azt is elmondta, hogy külföldön, más tájakon éppen a sajátosan székely szavajárású, ízű, élményvilágú versei a legkeresettebbek, és ez nagy öröm. Éljünk a világban, ha már megadatott nekünk, és legyenek barátaink, mert valahogy így áll össze a közösség; vigyázzunk nagyon egymásra, ahogy én is szerettem volna a szavakra vagy a versekre vigyázni, hogy ne dülöngjenek szanaszét, ne lézengjenek csak úgy a világban – mondotta el köszönetképpen. A rendhagyó születésnap dedikálásokkal, oldott beszélgetéssel végződött. (www.3szek.ro)


Farkas Árpád 1944-ben született Siménfalván. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Az 1960-as évek elején a Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja Kolozsvárt. A napilapok és folyóiratok 1963 óta közlik verseit és irodalmi publicisztikáját. Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró a Megyei Tükörnél, 1971–1975 között az Igaz Szó irodalmi lap munkatársaként dolgozott. 1975–1989 között a lap félállású munkatársa volt. 1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője volt, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című napilap főszerkesztője.
Kötetei:
Másnapos ének, Bukarest, 1968
Jegenyekör, Dacia, Kolozsvár, 1971
Bővízű patakok mentén, riportok (Beke Györggyel, Fodor Sándorral és Kovács Györggyel), 1972
Alagutak a hóban, Kriterion, Bukarest, 1979
Asszonyidő, 1983
A befalazott szószék, Magvető, Budapest, 1985
A szivárgásban, 1991
Bolhalakodalom, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 1998, ISBN 9739287441
Erdélyi asszonyok, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2002

Az árkosi EMIL-tábor részletes programja

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) tavaszi (március 27-30) árkosi táborának mottója „Madártávlat”, témája: Erdély, Magyarország, Erdély-kép alakulás a prózairodalomban.
A tábor részletes programja:
március 27., csütörtök
19.00–20.00: Vacsora, megnyitó
László Noémi elnök köszöntőbeszéde

Subscribe to this RSS feed