Szerkesztőség

Szerkesztőség

Beszélgetés Barnás Ferenccel

Húsz éve van a pályán, négy regénye jelent meg, legutóbbi, a Másik halál című kötete megkapta Magyarország egyik legrangosabb irodalmi díját, az Aegon-díjat. Nem ő választja a témákat, hanem azok választják őt – többek között erről beszélt olvasóinak a közelmúltban lebonyolított Székelyföld-turnén.   

– Milyen apropója volt az erdélyi turnénak?

– Részben én is innen lennék. Édesanyám Parajdon született, ott nőtt fel, meg Szovátán és Marosvásárhelyen. Ha hívnak, akkor nem kérdés, hogy jövök, mert milyen jó, hogy itt is beszélhetek a köteteimről. Az ember ilyenkor nem gondolkodik, hanem jön. Ez egy felkérés volt, talán az Aegon-díj miatt, mostanában elég sok fellépésem van Magyarországon is.

Korunk 2013.november

A Korunk novemberi lapszámának temiatikája: a svájci modellek. Svájc örök analógiát jelent Erdély számára, többkultúrájúsága és e többkultúrájúság intézményes kezelése miatt. A lapszám arra vállalkozik, hogy megvizsgálja a svájci modell működőképességének feltételeit más helyszíneken, más kulturális közegekben, és bemutatja magának a modellnek a létrejöttét is.

A könyvvásár tanulságai

A Vásárra 2013. november 14–16. között került sor, a megszokott helyszínen, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az előző évekhez hasonlóan szép számban jelen lesznek a Kárpát-medence többi régióiban (Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja)  működő kiadók is, de nagy számban vesznek részt romániai nem magyar kiadók is. 

Sántha Attila: szótárral olvassuk?

Sepsiszentgyörgyön, a Teinben mutatták be Sántha Attila új verseskönyve. Az est moderátora Szonda Szabolcs, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója volt, aki nemzedéktársként alaposan ismeri Sántha habitusát és költészetét, így alaposan kifaggatta a szerzőt. Sántha Attila az 1990-es évek elején polgárpukkasztó irodalmi irányzatot indított (transzközép), egyik verses kötete 10 ezer példányban jelent meg, székely-magyar szótárat is szerkesztett, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának is volt ügyvezetője. Jelenleg szülőföldjén, Kézdivásárhelyen él.

Balázs K. Attila könyvbemutatója Keresztúron

Október 30-án, szerdán 18 órától a székelykeresztúri Múzeumban bemutatásra kerül Balázs K. Attila: A zöld fotel lakója című prózakönyve. A kötetet ismerteti, a szerzőt faggatja: Zsidó Ferenc

 

A zöld fotel lakója habitusában egy regény és egy kisregény között helyezkedik el; megvan benne a regényekre jellemző többszólamúság, a műfaji meghatározás helyett használt kiadó történet(ek) kifejezés ugyanakkor a lezáratlanságra, szövegszerűségre is utal. Balázs K. Attila műve a tudatfolyam-regények hagyományából indul ki, de azt a maga szűkszavú módján műveli, a szövegirodalmat klasszikus narrációval ötvözi.

A főszereplő, C., ideje nagy részét egy zöld karosszékben tölti, s képzeleg: a realitás mindig az, amelyet éppen megél; hogy ténylegesen mi is történik, az tulajdonképpen irreleváns. C. megpróbál megírni egy történetet – mely végül meg/átírja az ő életét. A párhuzamosok tehát találkoznak, a C. által kitalált öreg festő és segédje története a záró képben összeolvad C. élettörténetével. 

Király László Arany János-díjas

Király László kapta meg idén az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványától - közölte a szervezet. Az idén hetven esztendős Király László költői, írói munkásságának elismeréséért vehette át a díjat az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Oláh Jánostól. A díjazottat Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus méltatta.
Király László mindmáig legnagyobb visszhangot kiváltó műve, az 1972-ben megjelent Kék farkasok című regény epikai formában megírt nemzedéki számvetés, a közelmúlt történelmének, az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar falujának s a városnak leírása - emlékeztetett a közlemény.
Az írónak idén jelent meg az Orpheusz Kiadó gondozásában a Készülődés Pazsgába című legújabb verseskötete, tavaly pedig a kolozsvári Erdélyi Híradó kiadónál válogatott versei A kővadászok klubja címmel.
A pénzjutalommal járó elismerést minden évben az 1956-os forradalom ünnepnapján, október 23-án adták át. Király László novemberben tölti a hetvenedik évét, az elmúlt héten az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványtól EMIA-díjat vehetett át. (mti/eirodalom)

Szilágyi István 75 éves

75 évet töltött Szilágyi István kolozsvári prózaíró. A kerek évforduló alkalmából számos rendezvényre, író-olvasó találkozóra kerül sor Magyarországon és Erdélyben. Például október 25-én, pénteken Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szerzővel beszélget Márkus Béla irodalomtörténész és Fekete Vince költő-író.
Szilágyi István Kolozsvárott született iparos családban, gyermekkorát azonban a szilágysági Zilahon töltötte, a kisváros meghatározó élményt jelentett számára. Itt kezdte a gimnáziumot is, majd visszakerült Kolozsvárra, ahol vasúti gépipari középiskolába járt. Mikor az iskolát megszüntették, Nagyváradon és Szatmáron dolgozott vasúti műhelyekben, mozdonyvezetőnek készült, de a szeme miatt az orvosi vizsgálaton erre alkalmatlannak minősítették.

EMIA-díjátadó Székelyudvarhelyen

Október 19-én, szombaton 18 órától Székelyudvarhelyen a Városháza Szent István termében osztja ki idei díjait az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA). Az alapítvány Debüt-díját Varga László Edgár költő kapja, akinek Cseréptavasz című debütkötete a napokban jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál. Laudációt mond Zsidó Ferenc.

Korunk 2013.október

A kolozsvári Korunk folyóirat idei tizedik számának témája: A kárád korszak (és) történetei. Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956. november 7-e és 1989. október 23-a közötti történelmének közkeletű elnevezése, nevét az országot különböző politikai címeken 1956. november 7-e és 1988 májusa között de facto vezető Kádár Jánosról kapta. A súlypont végigkíséri a kádári konszolidáció éveit (1956–1963) – amely folyamatban a pártvezetés teljesen autoriterré vált –, az érett kádárizmus időszakát (1963–1979), a pártállam puha diktatúrájának éveit, amikor Magyarországot a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának” nevezték. Az összeállítás a hanyatló Kádár-korszak (1979–1989) bemutatásával zárul, azzal a momentummal, amellyel a korábbi államberendezkedés végleg megszűnt. Mindez makro- és mikrohistóriai megközelítésben, a korszak kiváló történész szakértőinek láttatásában.

Tompa Andrea vásárhelyi estjéről

A Látó Irodalmi Játékok októberi meghívottja Tompa Andrea volt, akivel Fejtől s lábtól című regénye kapcsán Demény Péter beszélgetett. Demény Péter költő, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője (és nem csak), az est házigazdája konferálta fel az üde, bájos mosolyú prózaíró, színkritikus Tompa Andreát, akit egyébként kívácsi emberként jellemzett. És, bár a plakátok csak a Fejtől s lábtól című könyv bemutatóját hirdették, örömmel tapasztalhattuk, hogy az írónő A hóhér háza című első könyvéről is szó esik (hisz az út első állomása mindig kivételes fontossággal bír), mindkettő a Kalligram kiadó gondozásában jelent meg.
Ahogyan megszólal, rögtön feltűnik, hogy Tompa Andrea nagyon jó humorérzékkel megáldott teremtés, aki ráadásul szerény is, hisz mondotta: akkor tartja magát írónak, amikor feláll az asztaltól, és épp befejezte aznapra a munkát. Az a perspektíva is igazán tetszetős, hogy nem egy kreált szerepet próbál megjeleníteni, és eljátszatni, hanem magából egy szeletet megosztani... A színészet megtanította, hogyan kell figyelni, nyugodt állapotban létezni, felszedni a nagyon jó színháztól a bátorságot.


Jaszenovics Lilla tudósítását teljes terjedelmében a www.vasarhely.ro honlapon olvashatják.

Subscribe to this RSS feed