Szerkesztőség

Szerkesztőség

Patkó-díj Dávid Gyulának

2008 október 7: Szárhegyi Patkó-díjjal tüntették ki életművéért a VI. Szárhegyi Írótábor résztvevői Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt nyolcvanadik születésnapja alkalmából - tájékoztattak a szervezők hétfőn. Mint azt a VI. Szárhegyi Írótábor záróakkordjaként megtartott ünnepélyes eseményen Egyed Péter író, a tábor egyik szervezője is kiemelte, Dávid Gyula volt a két világháború közötti időszakban rendezett marosvécsi helikoni írótalálkozók mintájára megszervezett szárhegyi írótábor egyik kezdeményezője.

Séta egy kiadó terén

Új könyvkiadó tűnt fel az erdélyi prérin. A kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület első kiadványait a Tusványoson ismerhette meg a nagyközönség, pénteken a Tilos Kávéház sátrában: László Noémi Föld, Király Zoltán Szívtűzoltóautó és György Attila Bestiarium Siculorum című köteteiről van szó. A rendezvényen a három kortárs szépíró által alapított Sétatér könyvkiadóról is szó esett: mint László Noémi kifejtette, azért hozták létre, mert az egy-két kötetes, széles körben még nem eléggé ismert erdélyi szerzők műveit egyelőre nem lehet megtalálni a boltokban, és remélik, ezt a hiányt pótolhatja majd a Sétatér, illetve kiderülhet az is, van-e Erdélyben piaca a kortárs irodalomnak.

André Ferenc az erdélyi slambajnok

A Félsziget fesztivál keretében lezajlott az első erdélyi slambajnokság döntő fordulója. A kolozsvári és szentgyörgyi versenyek nyertesei mérhették össze tudásukat. A feszültség jól érződött a versenyzőkön, talán ennek tudható be, hogy a színvonal most elmaradt a megszokottól, s a fellépők talán a kelleténél többet cikiztek egymással. A megszokott szabályok szerint zajlott a verseny, a két műsorvezető Bordás Attila és Mavrák Kata Hugee egy kalapból kihúzta a versenyző nevét, majd egy poénos félmondattal bemutatták őt. Utána jött a produkció, a slammelés, majd a zsűri értékelése 1-től 10-ig, vagy amennyire a véleményét szabadon engedte.

Jakab Sámuel és "versárnyéka"

Jakab Sámuel (XIX század első fele) mindeddig ismeretlen kolozsvári vagy Kolozsvár környéki polgár olaszországi katonáskodása idején naplót vezet Földi és Tengeri Utazás... címmel, amely az 1812-1821 közti időszakot öleli fel. Útinaplója végén három verse és egy Napóleonnak címzett hőskölteménye olvasható. Életéről keveset tudunk, a Regélő c. folyóirat, a Honművész melléklete 1836 év  34 és 35 száma emliti, mint egy különcöt, aki a magyarkapusi fogadóban verseket ír és festményeket gyűjt. Aspide címü gyalui báli meghívója a MOL-ban máig megőrződött.Útleírását az Erdélyi Gyopár 2013.2.20  és a Szabadság 2013 április 30-i száma közli.

Kánán Menyegző

Az igaz Mesiás már eljöt
Sok féle csudákat köztünk tött
A vizet is borrá tette
A Száz népét vendéglette
Kánán menyegzőben//
Itt nagy lakodalmat kezdének
Jesust is el hitták vendégnek
Őt követik tanítványi
Mint a tyúkot jó fiai
Kánán menyegzőben
Az első tál étket hogy fel adták,
Jesust azzal igen kináltál,
Tetsszik mindenben az étek
Csak a borban vala vétek

Oldott Helikon-hangulatok

Megnyitotta kapuit a kolozsvári Félsziget és beindultak a Helikon folyóirat által szervezett irodalmi programok is. Július 18-án, csütörtökön 16 órától Bor/​vers címmel Egyed Emese, Király Zoltán, Papp Attila Zsolt, Szálinger Balázs és Vári Fábián László olvasott fel, Karácsonyi Zsolt főszerkesztő moderálása mellett, aki főként boros verseket próbált kiprovokálni a szerzőkből. Oldott, fesztiválos hangulatban folyt a felolvasás. És ez is volt a cél, Karácsonyi Zsolt elmondta, hogy cél az volt: közelvinni az irodalmat a közönséghez, oldott hangulatban, hogy tudatosuljon: az irodalom nem föltétlenül szakállas, akadémikus dolog, hanem szórakoztató is lehet. Karácsonyi elmondta, mivel fesztivál közönségének túlnyomó része fiatal, ezért a felolvasások mellett a stand-up comedy műfajával is megpróbálják elcsábítani a délutáni programot kereső fesztiválozókat.

További programok:

Július 19-én Tartsd a rit­must! a címe az iro­dal­mi délutánnak, ame­lyen Bálint Tamás, Hert­za Mi­ko­la, Horváth Előd Benjámin, László Noémi, Karácso­nyi Zsolt és Pethő Loránd vesz részt, házi­gaz­da Papp At­ti­la Zsolt.

Július 20-án az Előadott iro­da­lom gyűjtőnév alatt két esemény lesz: Szil­vesz­ter Dániel Költő és Líri­kus Szo­morú Életét beszéli el Musz­ka Sándor, majd Cseke Róbert ad elő meg­zenésített kortárs erdélyi ver­se­ket, a ha­zi­gaz­da ezen a na­pon László Noémi lesz.
 
Július 21-én a Félszi­get­nek ott­hont adó Gorbó völgyébe si­muló al­kotásoké a fősze­rep, ugyan­is a Vissza a természet­hez! Völgy­prózák címet vi­se­li Bíró Ger­gely, Csen­der Le­ven­te, Király Far­kas, Szentmárto­ni János és Vin­c­ze Fe­renc adja elő írásait, a házi­gaz­da ezúttal ismét Karácso­nyi Zsolt lesz.

Finta Gerő és versárnyéka

(Sz. Tordatúr, 1889. dec. 31. – mh. 1981. júl. 5., Budapest) – költő, műfordító. A Bethlen-kollégiumban érettségizett, a budapesti egyetemen jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd Kolozsvárt tanári oklevelet szerzett. 1915-től a székelyudvarhelyi, 1928-tól a kolozsvári ref. kollégium tanára, 1941-től a nagyváradi ref. leánygimnázium igazgatója. 1945 -től Magyarországon élt haláláig. Fia, Finta József neves építészmérnök. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak és az Erdélyi Irodalmi Társaságnak. Költeményei, műfordításai, kritikai írásai a Cimbora, Erdélyi Szemle, Vasárnapi Újság hasábjain jelentek meg, a Pásztortűz állandó munkatársa. Kötetei: A fák. Székelyudvarhely 1923; Pacsirtaszó. Kv. 1927. Több verse lengyel fordításban is megjelent. Eminescu költészetének jeles tolmácsolója.

Furulya

Nem búgok, mint soksípú orgona.
Királyi hangszer nem leszek soha.

Mesterhegedű is alig leszek.
Ne várjatok ilyennek, emberek!

Kürt sem leszek, távolbaharsanó.
Fáradt ajkamról lágyan kél a szó.

De, hogyha jártok alkonyos mezőn
És elmerengtek holdas dombtetőn

A boldog múlton és hogy visszatérjen
Tűnt üdvötök, epedtek érte mélyen —

Hallotok olykor síró furulyát,
Mely egykedvűen kesergi dalát,

A lelketek megsajdul, nehezül.
Csak árva szív zokog így, egyedül!...

Haklik Norbert Duna-könyvéről

Az eddig jobbadán prózaíróként ismert Haklik Norbert tanulmánykötete az első olyan, monográfia jellegű összeállítás, amely kísérletet tesz arra, hogy a Danubius Danubia felszíne alá bukva feltérképezze annak mélyrétegeit. Haklik tanulmányai a legkülönfélébb szempontokból közelítenek a regényhez -szó esik többek között a kabdebói mű történelemszemléletéről, a trilógia istenképéről, filozófiai rétegéről és Duna-koncepciójáról is-, nagy alapossággal, logikus okfejtéssel, a környező népek irodalmát, sőt a társtudományokat is szem előtt tartva. Haklik tanulmánykötete nem csupán régi adósságot törleszt azzal, hogy megadja az őt megillető figyelmet kortárs prózánk egyik csúcsteljesítményének, Kabdebó Tamás Danubius Danubiájának, hanem egyúttal arra is bizonyítékként szolgál, hogy egy irodalomtudományos mű is lehet izgalmas olvasmány.

Korunk 2013. július

A Korunk júliusi számának központi tematikája az 1913-ás év. A súlypont ötletét az adta, hogy abban az évben jelent meg Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényciklusának első kötete, a Swann. A kortársak nem részesítették különösen kedvező fogadtatásban, de  az azóta eltelt száz év bebizonyította, hogy a múlt század egyik legnagyobb hatású alkotásáról van szó, amelyről az irodalomtörténetnek folyamatosan van új mondanivalója. Az 1913-as év irodalmi Nobel-díját Rabindranath Tagore kapta, aki évtizedeken át hazája legismertebb reprezentánsa volt a nyugati világban, hírneve azonban mára megfakult.

Idea Könyvtér Kolozsváron

Az erdélyi magyar kiadók könyveit árusítják Kolozsváron a Mátyás király szülőháza előtti téren, a Sapientia egyetemnek otthont adó Bocskai-ház bejárata mellett felállított, IDEA Könyvtér névre keresztelt állandó standon. Az ötletgazda Nagy Péter – aki többek között az IDEA és Gloria nyomdák igazgatója a Krónikának elmondta: régi terve volt egy olyan tér kialakítása, ahol az erdélyi magyar kiadók megmutatkozhatnak, hiszen sok esetben nehézkesen lehet csak hozzájutni egyes kötetekhez. Utalt arra, hogy nemcsak könyvkiadók, de civil szervezetek által megjelentetett kiadványokat – tanulmánykötetek, szaklapok, időszakos kiadványok – is megtalálhatók a standon, olyanok, amelyeket amúgy a hagyományos könyvpiac aligha terjeszt.

Állatkert Kolozsváron

Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon?

Subscribe to this RSS feed