Szerkesztőség

Szerkesztőség

Helikon 2013 augusztus/II.

A kolozsvári Helikon folyóirat augusztus 25-i számában Egyed Péter köszönti a 85 éves Dávid Gyula irodalomtörténészt, Temesi Ferenc a 60. születésnapját ünneplő Szőcs Gézáról ír, László Noémi Ana Blandiana verseit tolmácsolja. A Kilometrikben André Ferenc és Székely Örs „négyszemközti tizennégysorosai” olvashatók, Balázs K. Attila és Gombkötő Magdás Emőke novellával jelentkezik, Lászlóffy Csaba és Zsidó Ferenc regényrészlettel.

Bogdán László új verseskönyvéről

Bogdán László fantáziájára, de egyben tényismereteire is vall az a csodálatraméltó változatosság, ahogyan egy 20. század eleji orosz költő tudatából, érzelemvilágából kiszólva ábrázolja mindazt, ami egyidőben az orosz korszellemre és Európa nyitottabb világára is jellemző.
Káli Király István kiadó szerint ez a könyv versekből álló regény. Nagyszerűen átfogja a huszadik század eleji orosz értelmiség korát, ennek szellemiségét, filozófiáját és hangulatát. A versek az orosz herceg Nyugat-Európában, az ígéretek világában töltött éveiről szólnak, ám kiderül, nem találja itt a helyét, nem idevaló, ezért visszatér Oroszországba.

Korunk 2013. augusztus

A Korunk augusztusi számának témája a beat-nemzedék. Az elmúlt 2–3 évben a beat-nemzedékkel kapcsolatos kulturális reprezentációk feltámadása ment végbe a tág értelemben vett művészet minden területén. A generáció hőskora óta eltelt durván ötven-hatvan év egyfajta kommemorációs érdeklődést váltott ki: Jack Kerouac kultikus regényéből, az Útonból 2012-ben filmes feldolgozás készült, a generáció legendás énekesnője, Patti Smith pedig 2004 óta folyamatosan a figyelem középpontjában van.

A szárhegyi Kriterion-találkozókról

Az első találkozó

Az elgondolások szerint évenként megrendezésre kerülő találkozók közül az elsőre 1980. június 4–7. között került sor. Ezt mint „román–magyar műfordító tábor”-t rendezték meg a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács központi és Hargita megyei szerveinek jóváhagyásával, a Korunk és A Hét védnöksége alatt. Ez a hivatalos körülbástyázás – mint később kiderült – hasznos volt, bár nem elégséges: az ott elhangzottak miatt ugyanis vizsgálat indult, s a Kriteriont és a Korunkat is felelősségre vonták.

Szilágyi István válogatáskötetéről

Szilágyi István novellái sokszínűségükkel lepik meg az olvasót. Némelyikük belakható-belátható mikrovilágot tár elénk - például Jajdont, a Kő hull apadó kútba című nagyregényéből is ismert kisvárost tereivel, vendéglőjével, anekdotikus figuráival. Egy torzulásaival és fenyegetéseivel együtt is élhető világot. Más történeteit az otthontalanság uralja: sorsuk elől menekülő hősöket kísérünk falvakat elborító al-dunai víztározóhoz, ahol „félbemaradt teremtés peremén döglött kagyló a táj".

A Tokaji Írótábor tanulságai

Bezárta kapuit pénteken a 41. Tokaji Írótábor; a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvényének résztvevői jövőre a rendszerváltás legfontosabb irodalmi, közéleti és politikai kérdéseit vitatják majd meg. A költők, irodalomtörténészek, írók részvételével megtartott idei tanácskozás folytatása volt a tavaly megkezdett tematikának, 2014-ben pedig a tervek szerint lezárják az 1945-től a rendszerváltásig tartó időszak megvitatását.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumi tagja a plenáris ülések után megtartott zárszavában elmondta: az írótábor alapítványának kuratóriuma legutóbbi ülésén már körvonalazta a következő rendezvényt, amelynek az 1990 utáni évek átalakulása lesz a fő témája.

Kányádi Sándor találkozójáról

Fától fáig? - ezzel a címmel került sor Kányádi Sándor és Murányi Sándor Olivér irodalmi estjére augusztus 17-én, szombaton 20 órától a székelyudvarhelyi G. Caféban. Jogosult a harc eszméje a literatúrában? Számolóvá válik az olvasó? Van jövője az irodalomnak? Eltűnnek a könyvek? Tud még újat mondani nyolcvannégy évesen a Költő? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszolt meg a nagygalambfalvi származású, Budapesten élő költő.

Szeptember 17-én szombaton Kányádi Sándor két év után ismét Székelyudvarhelyen, a G. Caféban mesélt, anekdotázott, szavalt a szép számmal egybegyűlt közönségnek, illetve válaszolt Murányi Sándor Olivér kérdéseire. Házasságról, könyvekről, állatokról, emlékekről, versekről, élettapasztalatról kaphatott ízelítőt és vihetett haza bölcsességet magával minden érdeklődő.

Hallhattunk az 55. házassági évfordulóját ünneplő költő házasságkötéséről, melyet Márton Áron püspök celebrált, gyerekkori állat-barátairól, a kiscsikóról és kutyáról, melyek vele egy napon születtek, fiatalkori székelyudvarhelyi iskolai élményeiről. Lebilincselően, önironikusan.

Másfél órába rengeteg történet fért bele, de felolvasásra és szavalásra is sor került, amely során az addig nevető résztvevők lélegzete is elállt egy pillanatra, olyan erővel és érzékkel adja elő Kányádi a saját verseit.

A következő irodalmi estre Grecsó Krisztiánt várják a szervezők, és várja a közönség is. Mi is ott leszünk!

Dávid Gyula 85 éves

Augusztus 13-án ünnepli 85. születésnapját Dávid Gyula irodalomtörténész, író, szerkesztő, műfordító. E nyolc és fél évtized rendkívül gazdag és sokoldalú, olykor az ember tűrőképességét meghaladó nehézségektől és megpróbáltatásoktól tarkított életpályán ível át. Gyula bácsi azonban semmilyen körülmények között, a történelem és a sors nehéz kihívásai ellenére sem alkudott meg, mindvégig meg tudta őrizni hitét és példaértékű emberi tartását.

Báthori Csaba szonettkötetéről

Elemi szonettek: Báthori Csaba új kötete százkilencvenkilenc szonettet fog össze. A költő sűrű, lényeges és súlyos kijelentéseket görgető darabjaiban életünk örök kérdéseit feszegeti: a derű, az elmúlás és a szerelem tapasztalatait rögzíti, a holtak hatalmát és az élők felelősségét határolja el, és bizonyos lírai önvizsgálat állomásait és szellemi szüredékeit eleveníti meg.
A kötet olvastán úgy érezzük: a költői kifejezés megrázó formában tükrözi itt az élet részigazságait, s már ez is értelmessé teszi mindennapjainkat. Báthori Csaba szonett-könyve: az olvasónak kínált költői vigasz, értelmi és érzelmi ajánlat, művészi összegzés, – úgy is mondhatnánk: a mélység leltározása. Segít visszanyerni költészetbe vetett bizalmunkat, mert pontosan érzékelteti, ami belső és külső világunkban láthatatlan.
 
Báthori Csaba 1956-ban született. Erdélyi származású költő, műfordító, esszéíró. József Attila-díjas.
Jelenleg Budapesten él.

Király László új verseskönyvéről

Készülődés Pazsgába - Király László kötete új verseket tartalmaz, ezt azért is fontos megjegyezni, mert a költőnek idén már megjelent egy versválogatása a Székely Könyvtár sorozatban, az évé vége felé pedig a 70. születésnapja alkalmából a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál is megjelenik egy terjedelmes válogatás. A kötet címadó versének története a következő: Király László többekkel egyetemben részt vett 1992-ben a 2. Finnugor világtalálkozón, amelyet az éppen a sarki télbe burkolózó Komi Köztársaságban szerveztek meg.

Subscribe to this RSS feed