Cseh Katalin

Cseh Katalin

Cseh Katalin versei

Amikor bántanak

Amikor bántanak
becsukódsz mint egy ablak
valaki benned elhallgat

Amikor bántanak
becsapódsz mint egy ajtó
mögötte üres szakajtó

Amikor bántanak
elsápadsz mint beteg csillag
növekvő láz meg-megingat.

Amikor bántanak
nem te vagy csupán a másod
önmagad alig találod

Amikor bántanak
félelemtől nyirkos lelked
csönd-spárgára teregeted

Amikor bántanak
Istent szólítod a gyámod
éjedben gyújtson világot.

Cseh Katalin versei

Képzettársítás

Eszembe jut egy ló
száll mint fehér pillangó
szinte észrevétlenül suhan
halkan sebesen boldogan
a végtelen tájon át
nem hallani patkódobogást
csak érezni a lobogást
szélben a sörényillanást
a sóhajkönnyű vágtatást
a csöndlakó szív ritmusát

és eszembe jut anyám
virágai között házunk udvarán
vagy a szőlőlugasban
a rebarbarák közt talán

Cseh Katalin versei

Folyamat

Valami eltörött, valami megrepedt,
valami satuba fogta a  hitemet.
Valami eliszkolt, valami itt maradt,
valami könnyűség súlya fogva tart.
Valami bűnlajstrom, valami sunyítás,
valami türelem, valami hallgatás,
valami mondvacsinált érzelem,
valami ragadós, nyálkás félelem.
Valami titok, valami rejtelem
vergődik át a lelkeken…
Valami hiány, valami tömítés,
valami szabálytalan lüktetés,
valami fényár, valami félhomály,
valami kidobott, ócska szamovár.
Valami érkezés, valami távozás,
és nincs többé elkárhozás?!

Cseh Katalin versei

(Pőrén)

Te is velem, én is veled,
kéz a kézben, járunk egyet.

Te általam, én általad,
szelídítünk rémálmokat.

Te is bennem, én is benned
kitapogatjuk a lelket.

Te nélkülem, én nélküled,
cseperedik az őrület.

Subscribe to this RSS feed