Kovács Eszter

Kovács Eszter

Bemutatták az új Kántor-Láng kötetet

A legendás, „kétkezes” irodalomtörténész páros legújabb munkájának könyvbemutatóját szeptember 18-án, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. A Száz év kaland – Erdély magyar irodalmáról (1918–2017) könyvet a tavaly elhunyt Kántor Lajos emlékének ajánlották.

Tompa Andrea regényéről

Ami értékes, nem adja magát könnyen és ez maximálisan igaz Tompa Andrea Fejtől s lábtól regényére is. Ez a mű kiköveteli a jussát, a neki járó figyelmet, éppen ezért is válik maradandó olvasmánnyá. Bő száz oldal kell ahhoz, hogy az ember megszokja stilizált nyelvét, archaikus stílusát, a tájnyelvi kifejezéseket, a sokszor magyartalannak ható, rendhagyó helyesírással teleszőtt mondatait, az orvosi terminológiát, szóval úgy általában a regény „ízét”, ami a nyelvezettel teremtődik meg. Magam is csak ízlelgettem sokáig, barátkoztam vele, de a kezdeti lassúbb olvasást idővel felváltotta valami izgalom, kíváncsiság, hogy ezekből a sorokból többet s még többet akarok.

Kölcsey-megemlékezés Szatmáron

Irodalmi tanácskozással kezdődött a XXIX. alkalommal megszervezett Kölcsey-megemlékezés, amit augusztus 2-án és 3-án tartottak Szatmárnémetiben és a költő szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren.

Interjú Káli Istvánnal

Regényének tükrében beszélgettünk szerzői hitvallásról, napjaink szemfényvesztőiről és arról, hogy manapság hiányzik az ízlésformáló értékrend, s az ehhez nélkülözhetetlen tárgyilagos értékítélet mind az erdélyi, mind pedig a magyarországi könyvpiacról.

- 2017-ben jelent meg A szemfényvesztett a Mentor Könyvek Kiadó és a Noran Libro gondozásában. A kötet elején olvasható ajánlás ekképp hangzik: „Szüleim és mindazok emlékére, akik remélték, hogy az emberhez méltó élet nem mindig rendszer vagy hatalom kérdése.”
Mit jelentenek ezek a sorok a regény viszonylatában?

- Beleszülettem egy korba, amely meghatározója lett az életemnek. A II. világháborút követően a szüleim és az ő kortársaik egy olyan rendszer által meghatározott életkörülmények közé kerültek, amelyekre a világnak ebben a térségében még nem volt példa, az emberiség történetében is csak előtte egy negyedszázadig, tőlünk jóval keletre. Gyerekként nem ismertem, vagy inkább nem ismertem fel e körülményeket megszabó rendnek a jellemzőit, csak akkor szembesültem vele, amikor rájöttem, túl mély a törésvonal a gyermekkorom felhőtlensége és a tudatra ébredésem utáni korszak feltételei között.

Nyáry Krisztián Szatmáron

2017 végén megjelent, legújabb könyvével, a Fölébredett a földdel érkezik Szatmárnémetibe, első alkalommal Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember. A dedikálással és felolvasással egybekötött író-olvasó találkozót március 14-én, szerdán 17 órától tartják az Iparosotthonban.

Svájci börtönrács – könyvbemutató Szatmáron

Több szempontból is rendhagyó könyvbemutatót tartottak Szatmárnémetiben a Magyar Kultúra Hetén, ami január 20-27. között zajlott az Ady Endre Társaság szervezésében. A rendezvénysorozat zárónapján valami olyat láthatott a közönség, amit eddig még soha, vagy a szerencsésebbek is csak egyszer-egyszer. A megszokottaktól teljesen eltérően a szatmári származású, jelenleg Svájcban élő szerző, aki Dalma Ebischer álnéven adta ki első magyar nyelvű könyvét (a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában) performance jelleggel, egy képi-és hangeffektusokkal kísért bő egy órában részleteket olvasott fel Svájci börtönrács című regényéből az Ács Alajos Stúdióban.

Kocsis István hazatért Szatmárnémetibe

Az Ady Endre Társaság által szervezett Egycsillagú égbolt – Magyar Kultúra Hete Szatmárban rendezvénysorozat díszvendége Kocsis István próza-, dráma- és történetíró volt, akinek munkássága előtt két napig is tisztelegtek a szervezők.

Interjú Jánk Károllyal

- A költészet és a műfordítás mellett, különböző szerkesztői feladatokat is elláttál már, munkatársa voltál a Korunknak, A Hétnek, a szatmári Sugárútnak, de tanárként is dolgozol kisebb-nagyobb megszakításokkal. Hogyan egyeztethető össze ennyi minden az életedben?

- Hát először is ezek a szerkesztői próbálkozásaim nem egyszerre, nem egy időben zajlottak. A Korunk esetében, akkor még nem lévén internet sem, havonta jártam föl Kolozsvárra, A Hét pedig Marosvásárhelyen készült, így aztán telefonon, részben számítógépen keresztül próbáltunk kapcsolatot tartani, de az, hogy Szatmárnémetiben élek, nem tette lehetővé hosszú távon az együttműködést.

Beszélgetés Csutak Gabival

Csendélet sárkánnyal címmel jelent meg nemrég Csutak Gabi első novelláskötete. Ennek kapcsán kérdeztük a szerzőt.

- A budapesti bemutató után, december 9-én szülővárosodba, Szatmárnémetibe is elhozod debütköteted. Milyen érzésekkel, gondolatokkal készülsz erre az alkalomra, hiszen valamelyest „haza is hozod” első könyved?

- Nagyon örülök, hogy lehetőségem lesz a szülővárosomban bemutatni a könyvet, hiszen több olyan novella is szerepel a kötetben, ami szatmári helyszínekhez köthető. Több szövegben is felbukkan például a kommunista időkben épült új városközpont betonrengetege és benne a korszak megalomán építészeti monstruma a közigazgatási palota.

Az örök Ady – irodalmi tanácskozás Szatmáron

„A magyar irodalomnak lehetnek nagyobb alakjai, a magyar önismeretnek aligha van mélyebb forrása nála” – idézte Németh Lászlót Karádi Zsolt nyíregyházi irodalomtörténész előadásában pénteken délután a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében.

Subscribe to this RSS feed