Kovács Eszter

Kovács Eszter

Interjú Jánk Károllyal

- A költészet és a műfordítás mellett, különböző szerkesztői feladatokat is elláttál már, munkatársa voltál a Korunknak, A Hétnek, a szatmári Sugárútnak, de tanárként is dolgozol kisebb-nagyobb megszakításokkal. Hogyan egyeztethető össze ennyi minden az életedben?

- Hát először is ezek a szerkesztői próbálkozásaim nem egyszerre, nem egy időben zajlottak. A Korunk esetében, akkor még nem lévén internet sem, havonta jártam föl Kolozsvárra, A Hét pedig Marosvásárhelyen készült, így aztán telefonon, részben számítógépen keresztül próbáltunk kapcsolatot tartani, de az, hogy Szatmárnémetiben élek, nem tette lehetővé hosszú távon az együttműködést.

Beszélgetés Csutak Gabival

Csendélet sárkánnyal címmel jelent meg nemrég Csutak Gabi első novelláskötete. Ennek kapcsán kérdeztük a szerzőt.

- A budapesti bemutató után, december 9-én szülővárosodba, Szatmárnémetibe is elhozod debütköteted. Milyen érzésekkel, gondolatokkal készülsz erre az alkalomra, hiszen valamelyest „haza is hozod” első könyved?

- Nagyon örülök, hogy lehetőségem lesz a szülővárosomban bemutatni a könyvet, hiszen több olyan novella is szerepel a kötetben, ami szatmári helyszínekhez köthető. Több szövegben is felbukkan például a kommunista időkben épült új városközpont betonrengetege és benne a korszak megalomán építészeti monstruma a közigazgatási palota.

Az örök Ady – irodalmi tanácskozás Szatmáron

„A magyar irodalomnak lehetnek nagyobb alakjai, a magyar önismeretnek aligha van mélyebb forrása nála” – idézte Németh Lászlót Karádi Zsolt nyíregyházi irodalomtörténész előadásában pénteken délután a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében.

Beszélgetés Fülöp Györggyel

A nagykárolyi születésű Fülöp György orvos-költőt kérdeztük verseiről, ars poeticájáról és arról, hogy szerinte van-e létjogosultsága napjainkban a versírásnak.

- Csehov és Bulgakov is orvos volt, a magyar irodalom leghíresebb orvos-író figurájaként pedig Csáth Gézát tartjuk számon. Esetedben is a gyógyítás a költészet mellé társult. Hogyan kapcsolódik össze ez a hivatás a líra szeretetével?

- Azt gondolom, hogy nincs ilyen jellegű hivatás, csak többé-kevésbé tévelygő emberek vannak. Számomra teljesen lényegtelen, hogy ki milyen kényszerek mentén tölti el a napjait. Ebben a tekintetben egy lényeges kérdés van, hogy az ember mire gondol közben. Az én esetemben az, hogy orvosként dolgozom, semmilyen kölcsönhatásba nem léphet azzal, amiről verset szeretnék olvasni vagy írni. Jóval korábban kezdetem el a versek felé fordulni, az orvoslás csak olyasmi lett, mint amikor a költő követi a múzsáját a poklon át a Paradicsomba. Beleszerettem egy lányba, ő az orvosin akart továbbtanulni, én pedig követtem.

Bódi Attila Kolozsváron és Nagykárolyban

Október végén két erdélyi helyszínen is bemutatja Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényét.

Október 26-án, csütörtökön 18 órától Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban lehet majd találkozni az elsőkönyves szerzővel, míg következő nap, 27-én, pénteken szintén 18 órától a Nagykárolyi Károlyi-kastélyban mutatja be az író debütkönyvét.

Tuzson Edit szatmári könyvbemutatójáról

Nem szentenciák, élettörténetek

A házasság rejtély, sokszor azok számára is, akik már évtizedek óta benne élnek. Megfejthetetlen talány, hogy mitől működik vagy sem, mitől lesz sírig tartó, boldog, kiegyensúlyozott és kielégítő mindkét fél számára.  Bár a szatmári könyvbemutató végén válaszok nélkül maradtunk a jó házasság titkát illetően, a könyv s annak témája bizonyosan felkeltette a közönség érdeklődését. A meghirdetett kezdéshez képest az egy órás csúszás sem tudta eltántorítani a résztvevőket attól, hogy hátha közelebb jutnak a „recepthez” és míg válaszokra vártak, kíváncsian lapozgatták Tuzson Edit debütkötetét.

Beszélgetés Bódi Attilával

A budapesti és szatmárnémeti bemutató után, október végén a kolozsvári és nagykárolyi közönség is megismerkedhet Bódi Attilával, aki Lázadni veletek akartam című regényét hozza el az erdélyi olvasókhoz. Az elsőkönyves szerzővel a könyv születéséről, lázadásról, diktatúráról és emlékezésről beszélgettünk.

- Több éven át sikeres vállalkozóként élted a mindennapjaidat, majd az üzleti pörgésből egyszer csak úgy döntöttél, hogy a dolgozószoba csendjébe vonulva, íróasztal mögé ülsz és regényt írsz. Miképp alakult ez így?

- Kisgyermekként vendég szerettem volna lenni, majd tizennégy évesen író. Mindkettőről lebeszéltek, így lettem üzletember. Harminchat évesen aztán úgy döntöttem, hogy hagyok másnak is helyet érvényesülni az üzleti szférában. Pár év purgatórium következett, míg végül bátorságot merítettem, és írni kezdtem. Vendégségbe már nem szeretek járni.

Kovács Levente szatmári könyvbemutatójáról

A szatmári TranzitFeszt színházi fesztivál egyik kísérőprogramjaként mutatták be az Északi Színház büféjében szeptember 18-án Kovács Levente rendező, tanár A megoldás című regényét.

Beszélgetés Végh Balázs Bélával

Végh Balázs Béla irodalomtörténésszel a szatmári Sugárút folyóiratról, s úgy általában az erdélyi irodalomról beszélgettünk.

- Visszatekintve az elmúlt másfél évre, sikerült teljesíteniük a lap indulásakor kitűzött célokat?

- Idézet a 2015-ben induló folyóirat első számának szerkesztői beköszöntőjéből: „Most induló folyóiratunk vállalása: értelmezni szeretné korunk / régiónk jelenségeinek kereszteződési pontjaiban történteket az egyetemes életérzés és gondolat jegyében. A szatmári értelmiség újabb intézményteremtő kísérlete ez, szellemi műhelye a magyar nyelvű kultúrának és társadalomtudománynak. Olyan teremtő energiák halmozódtak fel és olyan alkotó ambíciók munkálkodnak ismét itt a szatmári régióban, melyek negyedéves nyomtatott fórumot tudnak létrehozni és működtetni.” Ebből a kissé fellengzősnek tűnő vállalásból ma is időszerű a „jelenségek értelmezése”, ha nem is mindig az egyetemes életérzés és gondolat szintjén történik, hiszen erősen kísért bennünket is az aktualitás. Érvényes továbbá az intézményteremtésre tett kísérlet, először jelenik meg rendszeresen Szatmárnémetiben ilyen jellegű folyóirat, és az elmúlt másfél évben nem jött létre a régióban hasonló szellemi műhely, jóllehet továbbra is munkálkodnak benne „teremtő energiák” és „alkotó ambíciók”. Ezeket számba véve sikeresnek mondhatjuk az elmúlt másfél évet.

Bódi Attila szatmári könyvbemutatójáról

Az elsőkönyvesek rögös útjáról, az írás öröméről, arról, hogy a nem írás is egyfajta írás és természetesen debütáló regényéről is beszélt augusztus 25-én, pénteken Bódi Attila Szatmárnémetiben tartott könyvbemutatóján. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megrendezett esemény apropóját az ez év májusában, a budapesti Jaffa Kiadó gondozásában megjelent Lázadni veletek akartam című regény adta, amit a szerző „hazahozott” szülővárosába, ami egyben regényének helyszíne is.

Subscribe to this RSS feed