Zsidó Ferenc

Zsidó Ferenc

Vida Gábor Udvarhelyen

Vadonban - ezzel címmel várja irodalmi estre a literatúrakedvelőket a G. Kulturális Egyesület a székelyudvarhelyi Mokka Kávéházba április 21-én, szombaton 20 órára, Vida Gábor íróval való találkozásra. A szerzővel Murányi Sándor Olivér beszélget.

Várad 2018/3.

A Várad folyóirat márciusi számában a főszerkesztő, Szűcs László "A vesztes az olvasó" című vezércikkét követően prózát publikál Mikola Emese, Pataki Előd István, Bodó Márta, Lakatos Fleisz Katalin, Pilizota Szandra. Verssel jelentkezik Oláh András és Varga Sándor György, Vasile Petre Fati versei Mihók Tamás fordításában olvashatók. A Kultúra rovatban Péter I. Zoltán A Holnap névadásáról értekezik, Tóth Hajnal Vadas László rendezővel készít interjút; a Társadalom rovatban többek között Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája és Balázs Géza a média nyelvi normájáról írt tanulmánya olvasható. Kritika Szász János valamint Ridley Scott új filmjéről olvasható; a lapot a Parti Nagy Lajossal készült Törzsasztal-beszélgetés szerkesztett változata zárja.

Várad 2018/2.

A Várad folyóirat februári számában verssel jelentkezik Lőnhárt Melinda, Debreczeny György és Keszthelyi György, prózát publikál Tamás Kincső, Lokodi Imre, valamint Szombati István. A Kultúra rovatban beszélgetés olvasható Tóth Tünde rendezővel és Szabó T. Anna költő-íróval. A Társadalom rovatban Péter I. Zoltán nagyváradi helytörténete, Alföldi Imre regényes önéletrajza és Fried Noémi Lujza riportja olvasható. A Kritika rovatban Vida Gábor Egy dadogás története c. regényéről, Király Kinga Júlia Apa Szarajevóba ment c. könyvéről, a Nagyvárad Táncegyüttes Senki madara c. produkciójáról, valamint Martin McDonagh filmjéről olvashatunk méltatást. A lapszámot Kőrössi P. József beszélgetése zárja Krusovszky Dénessel (Törzsasztal-sorozat).

Bodor Ádám Székelyföldön

Hetedik alkalommal szervez találkozósorozatot Székelyföldön Bodor Ádám írónak Murányi Sándor Olivér. A találkozó helyszínei, időpontjai: 2018. március 27-én, kedden 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban, 28-án, szerdán 17 órától Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban, 29-én, csütörtökön 20 órától pedig Székelyudvarhelyen a Mokka Kávézóban.

Várad 2018/1.

A Várad folyóirat januári számában verssel jelentkezik Bán Mihály, Barok Márk, Vaszilij Bogdanov, Fellinger Károly, Csontos Márta; prózát publikál Dinók Zoltán, Márton Evelin, Czellár Judit. A Társadalom rovatban Alföldi Imre Tejfoggal kőbe című, "regényes önéletrajzi krónika apámról s magamról" első része olvasható, a Kultúra rovatban Bakó Endre közöl tanulmányt Tóth Árpád nagyváradi pályatársairól írt műbírálatairól, Tóth Hajnal pedig Varga Melindával készít interjút. A Kritika rovatban William Oldroyd Lady Macbeth-jéről, Demény Péter Vadkanragyogás c. (kis)regényéről, Gárdos Éva Budapest Noir c. filmjéről és Demeter Zsuzsa Kinde Annamária-kismonográfiájáról olvasható bírálat.

Vida Gábor regényéről

Olvasónapló helyett

Vida Gábor regénye izgalmas olvasmány. Vállaltan önéletrajzi, ennek ellenére úgy tudjuk olvasni, mintha rólunk szólna, épp ezért nem lesz bűntudatunk a kukkolás-élmény miatt.
Igazából nem is akartam írni az Egy dadogás történetéről. Előttem ugyanis már sokan írtak, minden jót leírtak róla, így, ha úgy vesszük, nincs igazi kihívás, s talán újat se nagyon tudnék mondani. Ezért hát nem is készítettem ezúttal jegyzeteket az olvasás folyamán. Amikor a végére értem a közel 400 oldalas könyvnek, és szívesen tovább olvastam volna, mégiscsak úgy döntöttem, hogy pár gondolatomat rögzítem.

Kolozs megyei könyvek díjai

Immár XI. kiadásához ért a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár rendezvénye, amelynek keretében díjazzák a Kolozs megyében megjelentetett legjobb kiadványokat, illetve kiadókat és szerzőket. A Kolozsvári Kiadói Év nevű rendezvényére február 1-jén került sor, 64 kiadó közel másfélezer, 2016-ban megjelent kiadványát bírálta el egy rangos zsűri, és adta át díjait, számos magyart is jutalmazva. Íme a díjazott magyar nyelvű könyvek/szerzőik listája:

Várad 2017/12.

A Várad folyóirat 2017. decemberi számának tematikája: Ady Endre születésének 140. évfordulója. Ennek apropóján kért fel a szerkesztőség szerzőket Ady életművéhez valami módon kapcsolódó (azt akár újraértelmező, parafrazáló) irodalmi alkotások, versek és prózák küldésére. A következő szerzőket ihletett meg Ady (abc-rendben): Benedek Szabolcs, Biró Árpád Levente, Csontos Márta, Demény Péter, Kemenes Henriette, Láng Eszter, Mátyás Zsolt Imre, Molnár Zsolt, Ozsváth Zsuzsa, Sall László, Szilágyi Aladár, Tasnádi-Sáhy Péter, Tóth Ágnes, Varga Gábor, Vass Tibor, Zsidó Ferenc.

Interjú Szabó Róbert Csabával

Vajon nagyi és az aranyásók címmel nemrég meseregénye jelent meg Szabó Róbert Csabának. Erről, valamint más természetű irodalmi "dolgairól" beszélgettünk.

- Egy nagyon is aktuális anyagból gyúrtál meseregényt (Vajon nagyi és az aranyásók, Gutenberg Kiadó, 2017): a verespataki aranybányászat történetéből, illetve a nemrég lecsengett (?), ciántechnológiás bányaújranyitás x-aktáiból. Van valami személyes kötődésed Verespatakhoz, vagy hogy jutottál a témához? (Esetleg – ahogy mondani szokták – az keresett meg téged?)

- Az ember történeteket keres az őt foglalkoztató problémákhoz, hogy érvényesen és főleg izgalmasan el tudja mondani, mi bántja. Dramatizálni, ha úgy jobban tetszik, de a mesélés is jó szó rá. Gyere, elmesélem, mi bánt – ilyenformán. Verespatakon csupán egyszer jártam, körülbelül tíz évvel ezelőtt, de egy életre való nyomot hagyott bennem. A varázslat, amit a település adott, reményeim szerint visszaolvasható a Vajon nagyiból... A verespataki bányamizériát régóta nyomon követem, valóban jól tematizálható, ha az ember arról szeretne írni, hogy a Földünk haldoklik, és hogy mindez nekünk, embereknek köszönhető. Ilyen értelemben nem csak Verespatakról szól, hanem a jövőnk iránti és mindenféle ehhez kapcsolható felelősségről, ami a (döntéshozó) felnőttekből többé-kevésbé kiveszni látszik vagy ki is veszett. Ellentétben a gyerekekkel. Gyakorló szülőként azt látom, hogy van remény. De a nagy tanulság és egyben csalódás is ebben az, hogy kis részben a felnőtteken is múlik, a nevelésen.

Sztárság

Az úgy kezdődött, hogy főállásban irodalomtanár vagyok. Kezdetnek elég rossz, ugye? Nos, nemrég megjelent a Huszonnégy c. új regényem, s egyik cikluskezdő (kilencedikes) diákom megkérdezte: a tanár úr akkor immár sztár? Mielőtt kinyöghettem volna, hogy kikérem magamnak, sztár a fene, a többiek már lehurrogták: ugyan, dehogy! És kifejtették, hogy a sztárság nem egy írónál kezdődik, akinek megjelenik 600 példányban a könyve, s azt sem olvassa senki, hanem sztár például az énekes (neveket soroltak, kapásból elfelejtettem őket), akinek százezren lájkolják az új klipjét, vagy sztár a színész, aki…, stb., stb. Én megköszöntem szépen a fogalommeghatározást (naplóba jelesek özöne került – nem, ez azért túl erős lenne), valamint azt is, hogy engem kegyesen felmentettek a sztárság alól, nem kell viselnem annak keresztjét.

Subscribe to this RSS feed