Szerkesztőség

Szerkesztőség

Fordított zuhanás

Csender Levente novelláskötetéről

A fiatal író új kötete a kelet-európai - ezen belül is a magyarországi és romániai - rendszerváltozás és az azt követő két évtized élményanyagából táplálkozik. Rákérdez az egyén szabadságára is. Mennyire lehet szabad az ember a posztkommunista országokban? Mennyire determinálja az embereket a környezetük? Hogyan élik meg a változásokat? Miképpen próbálnak meg kitörni vagy mondanak le a változtatás esélyéről? "Mire Erzsi néném hazaért Bukarestből a kerekes bőrönddel, amit azért vettek neki, hogy ne kelljen emelnie a fájós lábával a csomagot, csak húznia, mint a csuligát, addigra már Béla, a fia ösvényt vert a kocsma és a ház közt, csak ivott meg aludt, mindenkibe belekötött, ha olyanja volt.

Banner Zoltán válogatott verseskönyvéről

Hátra ne nézz. Válogatott versek és vidékük

Költő-ifjúságára, hosszú életpályájára tekint vissza a paradox módon Hátra ne nézz címet viselő gyűjteményes kötetében Banner Zoltán, a rendkívül termékeny alkotó: művészeti író, előadóművész, költő. Első verseskötete csak 1982-ben jelenhetett meg, holott már több mint harminc éve írt és közölt verset. Ez az első verseskötet – a szerző kései, avagy elkésett debütálása – az újabb versekkel indult és a legrégiebbekkel zárult. Az Ábrahám Jakab grafikus illusztrációival megjelent Hátra ne nézz című gyűjteményes kötet méltó tisztelgés a 80. életévét töltő Banner Zoltán és kiteljesedett életműve előtt. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2012.

Semmi kis életek

Papp Sándor Zsigmond új regényéről

A Semmi kis életek nagyszabású családregény, alcíme szerint Erdélyi történet, de bármelyik kelet-európai diktatúrában játszódhatna. Ha egy tónak képzeljük el a boldogságot, akkor miként lehet, hogy utólag mégis elfér egy pálinkáspohárban? Ki gondolná, hogy a szeméremcsupaszítás oldhatja egy kommunista kisváros frusztrációit? Pedig a diktatúra idején sokan apró, kézzel fogható örömökbe kapaszkodva evickélnek túl a mindennapokon, akárcsak Papp Sándor Zsigmond első regényének hősei, akik esendőségükkel, kiszolgáltatottságukkal, infantilis vágyaikkal mind-mind a néhai diktátor gyermekei.

Az erdélyi Madonna

Bogdán László új verseskönyvéről

Az erdélyi Madonna epikus költemény, egy asszony sorsán keresztül azokat a történelmi traumákat villantja fel, amelyeket a huszadik században kellett elszenvednie az erdélyi magyarságnak: a két világháborút, Erdély elcsatolását és a kollektivizálás rémségeit. A költeményben „felragyogtatott hőstörténet” tragédiája a kollektív emlékezetet erősíti a szenvedés kohójában. A kötetet a neves festőművész, Márton Árpád illusztrálta, kiadta a Pallas-Akadémia Kiadó, 2012.

Könyv, világvége-hangulattal

Bodor Ádám: Verhovina madarai című kötetéről

A kolozsvári születésű, Budapesten élő író legújabb művében egy képzeletbeli, peremvidéki település, Verhovina életébe csöppenünk. Megismerkedhetünk e babonás kis közösség szerény mindennapjaival és hiedelmeivel, miközben változás szele fúj a térségben. Verhovina egy létező település Ukrajnában, azonban, ahogy az író is hangsúlyozza és ahogy a könyvből is kiderül, a cselekmény egy képzeletbeli településen játszódik valahol Kelet-Európában, Kárpátalján. Nem tudni pontosan milyen nemzetiségek élnek itt, a nevek az író agyszüleményei.

Erdélyi létlap

Antológia-kötet: mit eszik, mit iszik az erdélyi író?

Szerzők: Adorjáni Zoltán, Ábrahám János, Balla Zsófia, Bächer Iván, Bogdán László, Bölöni Domokos, Egyed Péter, Ferenczes István, Gyürky Antal, Hajdú Farkas-Zoltán, Jánk Károly, Karafiáth Orsolya, Kavafisz (Kovács András Ferenc tolmácsolásában), Kovács András Ferenc, Laczkó András, László Noémi, Lázáry René Sándor, Mózes Attila, Szakács István Péter, Szőcs Géza, Vermesser Levente, Vida Gábor.

Balkáni fohász

Markó Béla verseskönyvéről

Szülessék a jó vers bárhol, mindig a lélek mélyrétegeiből merít. De különösen gyógyító, ha a vers magaslatáról lehet rálátni a közösségi összefogásra. Markó Béla verseiből az egymásrautaltság kényszerűségére, az Erdélyhez kötődő szerelemre – arra a létre láthatunk rá, hol a szenvedés akár a védekezést is megölheti, holott ez az életben maradás alapfeltétele.

A könyvet kiadta a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó (2012), illusztrálta: Részegh Botond.

Gond és remény

Nagy Pál publicisztika-kötetéről

A diktatúra utáni felszabadultság és tiszta remény érzetével szemlélve a megéltek és megélhetők felemásságát, a szerző mindenkor hangot adott annak, ahogyan ő látta a környezetét, értette és értelmezte az életét is befolyásoló eseményeket. Írásai közel húsz év gondjait és reményeit mutatják meg az olvasónak egy sokat megélt ember szemszögéből tekintve.

Kiadta a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, 2010.

Édesgyökér

Kenéz Ferenc verseskönyvéről

Kenéz Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Tanulóév

Beszélgetés Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével

A Magyar Írószövetség május 16-án tartja éves közgyűlését. Ez adja az apropóját, hogy közöljük az szervezet elnökével készült interjút, amely a megválasztása óta eltelt időszakot járja körül. Mint ismeretes, az erdélyi írószervezetek hagyományosan jó kapcsolatot tartanak fenn a Magyar Írószövetséggel, az itteni írók többsége tag is (szerk.)

– Elnökként három célt tűztél ki magad elé: az Írószövetség megtartását, megerősítését és megújítását. Hogyan kezdted el a munkát?
– Az első félévben nemigen foglalkoztam gazdasági kérdésekkel és problémákkal, ami hiba volt, mert nem maradt időm többek között az egyik legnehezebb feladatra, a mecénások felkutatására. Immáron elengedhetetlen, hogy a Magyar Írószövetség körül létrejöjjön egy mecenatúra kör, amely kiegészítené az állami támogatást.

Subscribe to this RSS feed