Szerkesztőség

Szerkesztőség

Családtörténet, történelmi regény

A Pusztulás címu legújabb Lőrincz György-regény – lapunkban olvashattak már róla – szerkezetében családtörténet, ugyanakkor történelmi regény is – mondta a kötetről Pomogáts Béla irodalomtörténész a pénteken a Művelődési Házban tartott könyvbemutatón. Pomogáts Béla beszélt arról, hogy a címadás tekintetében nem értett egyet a szerzővel, hiszen az előrevetít egy bekövetkezo ítéletet, illetve egy generáció kárhozatát sejteti, melynek legfobb feladata lenne bármineműörökséget, erkölcsi tartást megőrizni.

Székelyföld-találkozó

2006 január 19-én, csütörtökön este 6 órától a Székelyföld 100. ünnepi számát mutatják be Székelyudvarhelyen, a Városháza Szent István termében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Erdély Ma­gyar Iro­dalmáért Alapítvány szociográfia-pályázata

Balázs Ferenc, Bözödi György és Tamási Áron méltán híres műveinek (A rög alatt, Székely bánja, Szülőföldem) köszönhetően Erdélyben is rangja van az írói szociográfiának. Beke György, Horváth István és Sütő András immár lezárult életművében is művészi szemléletváltást és értékgazdagodást eredményezett ez a nagyhatású valóságfeltáró műfaj. A kilencvenes évek derekától kezdődően a tabutémák feltárásával gazdagította önismeretünket Benkő Levente, Ferenczes István, Gazda József, Gálfalvi György, Lőrincz György, Sylvester Lajos, Tófalvi Zoltán. A filmszociográfiában Csép Sándor 1975-ös úttörését (Egyetlenem) követően főként Boros Zoltán, B. Nagy Veronika, Maksay Ágnes, Miholcsa Gyula, Simonffy Katalin, Tófalvi Zoltán, Xantus Gábor és Áron élt az utóbbi másfél évtizedben a tényfeltárás szociofilmes eszközeivel.

Pályázat erdélyi magyar irodalomtörténet megírására

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) – 75 évvel az Erdélyi Helikon által kiírt magyar irodalomtörténeti pályázat után (amelynek nyertese a fiatal Szerb Antal lett) - pályázatot hirdet 40. életévüket be nem töltött szerzők számára, erdélyi (romániai) magyar irodalomtörténet megírására. A pályázóknak egy fejezetet (20-30 flekket, azaz 40-60 ezer leütést) és a megírandó irodalomtörténet tervezetét öt példányban kell beküldeniük 2006. szeptember 10-ig az EMIA címére (535600 Székelyudvarhely, Városháza tér, 5 szám) jeligével, külön borítékban feltüntetve a pályázó nevét és címét.

Díjazottak

I. Életmű-díjasok (2004-től):

Kányádi Sándor
Sütő András
Domokos Géza
Dávid Gyula
Szabó Gyula
Fodor Sándor
Szilágyi István

Olvasókat nevelni, erőszakkal is

A 2011. szeptember 15. és 18. között megrendezett X. Árkosi Írótábor szervezői idén a tehetséggondozásra fektették a hangsúlyt. A helyszín most is a Szentkereszty-kastély volt. A seregszemlére érkeztek írók, költők, kritikusok és szerkesztők Magyarországról, de Vajdaságból is. Ha a főútról a jegenyesor által határolt útra betérő látogató nem olvasta ki a kapulábak tetején ücsörgő kőoroszlánok szigorú tekintetéből a figyelmeztetést, hogy a kastélyban a kortárs magyar irodalmi hadsereg tart edzőpróbát, bizony elege lehetett a versek és kisprózák tömkelegéből, mert – a délelőtti előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket leszámítva – erről szólt az árkosi hétvége. Lapunkat három szerző is képviselte Czegő Zoltán, Sántha Attila és Dimény Árpád személyében.

Az erdélyi szellem és Magyarország

Juhos Kis Jánost a zetelaki írótáborban elhangzott beszéde kapcsán kérdeztük arról, miként fogalmazhatnánk meg, mi az, hogy erdélyi szellem, erdélyi lelkiség.

Boka László új kötetéről

A kánon a zenetörténetben hangsúlyosan a többszólamúságot, a színeket és a gazdag egybecsengéseket, a plurális értékrendet jelenti és jelképezi, míg az irodalomtörténetben a rögzült, mérvadónak, tekintélyelvűnek mondott alkotásoknak, biztos értékeknek és értékelveknek a szinonimája, mely szükségszerűen csak rostált szerzői listákat, egyszólamúnak láttatott tereket s temporális helyett örökérvényűnek gondolt értelmezésalakzatokat, illetve irodalomszemléleteket fed. Boka László könyvének tanulmányai – ahogyan a könyv címében szereplő kérdőjel is előrevetíti – többnyire kérdő attitűddel közelítenek mindehhez, miközben hangsúlyosan valamiféle határlétre, határhelyzetekre összpontosítanak.

Korunk: 2013. március

A Korunk márciusi lapszámának tanulmányai az 1526-ot követő évtizedek politikai-hatalmi harcainak az utórezgéseként létrejött Erdélyi Fejedelemséget mutatják be úgy, hogy Erdély e másfél, igen meghatározónak tekinthető századának bizonyos történelmi vonatkozásait elsősorban (politika)történeti keretbe ágyazva villantják fel. Jóllehet a múlt teljes körű, szintetikus igényű bemutatására természetszerűen egyik írás sem vállalkozhat, a szerzők a viszonylag széles spektrumú tematika keretében áttekintik és mérlegre teszik az önálló Erdélyi Fejedelemség korának történetét.

Subscribe to this RSS feed