Bogdán László új verseskönyvéről

Az erdélyi Madonna epikus költemény, egy asszony sorsán keresztül azokat a történelmi traumákat villantja fel, amelyeket a huszadik században kellett elszenvednie az erdélyi magyarságnak: a két világháborút, Erdély elcsatolását és a kollektivizálás rémségeit. A költeményben „felragyogtatott hőstörténet” tragédiája a kollektív emlékezetet erősíti a szenvedés kohójában. A kötetet a neves festőművész, Márton Árpád illusztrálta, kiadta a Pallas-Akadémia Kiadó, 2012.

Bodor Ádám: Verhovina madarai című kötetéről

A kolozsvári születésű, Budapesten élő író legújabb művében egy képzeletbeli, peremvidéki település, Verhovina életébe csöppenünk. Megismerkedhetünk e babonás kis közösség szerény mindennapjaival és hiedelmeivel, miközben változás szele fúj a térségben. Verhovina egy létező település Ukrajnában, azonban, ahogy az író is hangsúlyozza és ahogy a könyvből is kiderül, a cselekmény egy képzeletbeli településen játszódik valahol Kelet-Európában, Kárpátalján. Nem tudni pontosan milyen nemzetiségek élnek itt, a nevek az író agyszüleményei.

Antológia-kötet: mit eszik, mit iszik az erdélyi író?

Szerzők: Adorjáni Zoltán, Ábrahám János, Balla Zsófia, Bächer Iván, Bogdán László, Bölöni Domokos, Egyed Péter, Ferenczes István, Gyürky Antal, Hajdú Farkas-Zoltán, Jánk Károly, Karafiáth Orsolya, Kavafisz (Kovács András Ferenc tolmácsolásában), Kovács András Ferenc, Laczkó András, László Noémi, Lázáry René Sándor, Mózes Attila, Szakács István Péter, Szőcs Géza, Vermesser Levente, Vida Gábor.

Markó Béla verseskönyvéről

Szülessék a jó vers bárhol, mindig a lélek mélyrétegeiből merít. De különösen gyógyító, ha a vers magaslatáról lehet rálátni a közösségi összefogásra. Markó Béla verseiből az egymásrautaltság kényszerűségére, az Erdélyhez kötődő szerelemre – arra a létre láthatunk rá, hol a szenvedés akár a védekezést is megölheti, holott ez az életben maradás alapfeltétele.

A könyvet kiadta a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó (2012), illusztrálta: Részegh Botond.

Nagy Pál publicisztika-kötetéről

A diktatúra utáni felszabadultság és tiszta remény érzetével szemlélve a megéltek és megélhetők felemásságát, a szerző mindenkor hangot adott annak, ahogyan ő látta a környezetét, értette és értelmezte az életét is befolyásoló eseményeket. Írásai közel húsz év gondjait és reményeit mutatják meg az olvasónak egy sokat megélt ember szemszögéből tekintve.

Kiadta a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, 2010.

Kenéz Ferenc verseskönyvéről

Kenéz Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Beszélgetés Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével

A Magyar Írószövetség május 16-án tartja éves közgyűlését. Ez adja az apropóját, hogy közöljük az szervezet elnökével készült interjút, amely a megválasztása óta eltelt időszakot járja körül. Mint ismeretes, az erdélyi írószervezetek hagyományosan jó kapcsolatot tartanak fenn a Magyar Írószövetséggel, az itteni írók többsége tag is (szerk.)

– Elnökként három célt tűztél ki magad elé: az Írószövetség megtartását, megerősítését és megújítását. Hogyan kezdted el a munkát?
– Az első félévben nemigen foglalkoztam gazdasági kérdésekkel és problémákkal, ami hiba volt, mert nem maradt időm többek között az egyik legnehezebb feladatra, a mecénások felkutatására. Immáron elengedhetetlen, hogy a Magyar Írószövetség körül létrejöjjön egy mecenatúra kör, amely kiegészítené az állami támogatást.

Művészeti díjakat adott át március 14-én Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A József Attila-díjat - amely kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésére adományozható – Albert Zsuzsa költő, Petrőczi Éva költő, Fekete J. József irodalomtörténész, Gy. Horváth László műfordító, Kun Árpád költő, író, Nagy Gábor költő, kritikus és N. Pál József irodalomtörténész kapta. Babérkoszorú-díjjal Ács Margit írót, kritikust, Szőcs Géza költőt és Tóth Erzsébet költőt tüntették ki.

2012 nyarán látott napvilágot Zsidó Ferenc Laska Lajos című rövidpróza-kötete a csíkszeredai Pro-Print Kiadónál. A kötetet az olvasóközönség jól fogadta: az első kiadás elfogyott, így karácsonyra második, változatlan kiadása jelent meg. A könyv először négyszáz példányban jelent meg – ami egy jellemző, átlagos példányszám kortárs irodalmi kötetek esetében – másodjára háromszáz példányban jött ki. Az, hogy az első kiadás jól fogyott, annak is köszönhető, hogy a szerző az elmúlt hónapokban számos könyvbemutatót tartott, nem csupán városokban, hanem nagyobb falvakban, községekben és iskolákban is.
A kötet a címszereplő köré építkező egyperces novellák sorozatából áll. Laska Lajos egy kissé nevetséges, csetlő-botló, ugyanakkor hétköznapiságában szimpatikus figura, akivel nem történik semmi különös, ami ne fordulhatna elő bárkivel.

Negyedik alkalommal szervezte meg a Várad kulturális folyóirat, a Riport Kiadó és az Europrint nyomda a már hagyományosnak számító könyvmaratont Nagyváradon. A rendezvényre a Bábszínházba várták a könyvszeretőket.