Elmejátszmák: A kortárs bölcseleti összeállítás az egzisztenciafilozófia sarkalatos tételét veszi kiindulópontul, amely alapján a létezés legfontosabb titka maga a tudat, amennyiben minden lényegileg valóságos csak azáltal van számomra, hogy én magam vagyok. Utazás ez a koponyánk körül, amelynek egymástól meglehetősen különböző állomásai: a „fejorvosok” világképe (kognitív neurotudomány), a meditációs technikák tudatról alkotott felfogásai, a tudat befolyásolásának farmakológiai eszközei, az extrém tudatállapotok, illetve a maradéktalanul mindmáig tisztázatlan tudati jelenségek (álom, öntudat). 

A Communitas Alapítvány idén is pályázatot hirdetett fiatal erdélyi magyar alkotók, művészek támogatására.  A Communitas Alapítvány Alkotói ösztöndíjbizottságához ez alkalommal 216 pályázat érkezett, amelyből 42 részesült pozitív elbírálásban. A nyertesek egy éven át egyenként havi 720 RON értékű ösztöndíjban részesülnek.

Irodalom kategóriában Csuszner Ferencz, Fischer Botond, Jobb Boróka, László Szabolcs, Nagy Zoltán, Papp-Zakor Ilka, Pethő Loránd, Rigan Lóránd és Varga Melinda pályázata részesült kedvező elbírálásban.

Hasra esett Maros:  Markó Béla legújabb gyerekversei, Jánosi Andrea illusztrációival. Megjelent a Bookart Kiadónál, 2012-ben. „Ebben a kötetben olyan versek vannak, amelyek abból a felejthetetlen élményből fakadtak, hogy a szerző Maros megyében utazgatott és felfigyelt a településnevek  szépségére érdekességére, ezekről  pedig érdekes rigmusok jutottak eszébe.” – beszélt a versek genéziséről Kovács András Ferenc.

Az irodalomkritikusokat meghökkentő hang, groteszk képek, erotika, emberi érzések, filozófia, mélylélektan, teológia. Hétköznapinak tűnő világok, emberek egyedi tálalásban – így jellemezhető tömören a Marosvásárhelyen született és Székelyudvarhelyen érettségizett író munkássága. Nagy Koppány Zsolt legutóbbi regénye a Magvető Kiadónál jelent meg 2010-ben Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk címmel. Az idei Lipcsei Könyvvásárra németül kiadott novelláskötete bemutatása után Székelyudvarhelyen fogadja olvasóit, a második alkalommal megrendezett G.Feszt keretén belül. Az április 26-án, pénteken 20 órától a G.Caféban Hagyaték címmel sorra kerülő est házigazdája Murányi Sándor Olivér író, támogatói a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága és a G. Kulturális Egyesület. Közreműködik a magyarországi Bribojszki Mátyás Band zenekar.

 Göteborgban, a Move & Walk Intézet támogatásával látott napvilágot Sall László erdélyi magyar költő, író Polit kö című verseskötete, amelyet április 18-án mutattak be Kolozsváron a Minerva Művelődési Egyesület székházában. A szerző, akivel Demény Péter beszélgetett a Cs. Gyimesi Éva teremben szervezett találkozón, 1990 óta él Svédországban, azelőtt fizikai munkásként dolgozott szülővárosában, Nagyváradon, vezetőségi tagja volt ugyanakkor az ottani Ady Endre Irodalmi Körnek.

A nyitottabb szemlélet kialakításáért, valamint a hatékonyabb munkamegosztás érdekében új tagokkal bővült a www.eirodalom.ro szerkesztősége. Így jött be a képbe Bálint Tamás Ko­lozsváron/Székelyudvarhelyen élő költő, aki „száguldó ri­por­terKÉNT”, helyszíni tudósításo­kat ír, in­terjúkat készít, szerzőket von be; és Bor­so­di László Csíksze­redában élő költő-kri­ti­kus, aki elsősor­ban a re­cen­zió-ro­va­tatot erősíti. Az alábbiakban őket mutatjuk be:

A Korunk áprilisi számának központi tematikája a fesztiválkultúra. A lapszám abból az elmúlt négy-öt évben végbement életmód-trendből indul ki, mely Erdélyt fesztiválzónává, az erdélyieket pedig fesztivál-fogyasztóvá tette. A nyári turisztikai szezont gyakorlatilag teljesen lefedik a különböző zenei, kulturális fesztiválok. 

A versenyben lévő 11-ek közül Kovács András Ferenc Október. Őszi könyvtár című verse lett a győztes az Erdélyi Figyelő április 11-én, 11 órakor zárt Versversenyén. Második helyen Kinde Annamária Menekülni vágyó verse végzett, a harmadik helyezett pedig László Noémi Föld című költeménye lett.

A költőként-íróként elhíresült OJD ezúttal hátborzongató szerkesztői és inkvizítori élményeit osztja meg az olvasókkal, bevezetvén őket a dilettáns tollforgatók groteszk világába. Ez a világ maga az irodalmi pokol, megszállott sátánfajzatokkal, akik a Parnasszus felé tolongván kínoznak minket hibbant elméjük torzszüleményeivel. Nincs az a professzionális író vagy humorista, aki nagyobb baromságokat tudna fabrikálni egy ihlet fertőzte háziasszonynál vagy mozdonyvezetőnél… Jó utazást kívánunk tehát minden röhögni vágyó érdeklődőnek a literatúra eme izgalmas alvilági szeméttelepén.

Márton László szövegeinek minőségét jellemzendő, elöljáróban ennyit mondanék el: egy-egy regényének vagy drámai művének elolvasása után körülbelül két hónapig nagyságrendekkel színvonalasabban beszélem a magyar nyelvet. Amolyan tréfaként is értelmezhető lehetne az előbbi kijelentés, csak ne gondolnánk bele: milyen szinten beszéljük, pontosabban fogalmazva: használjuk nyelvünket a mindennapokban. Mihelyt szóhoz engedem jutni a szerzőt, adott lesz azonnal a viszonyítási alap. Személyemet mindig zavarba hozza. A történetei és az azok elmondottsága által erdeményezett valódi olvasmányélmény azonban átsegít a frusztráción, és folyamatosan várom az újabb művek megjelenését.