Interjú

Zsidó Ferenc "kultúrsokkjáról"

- Én idáig íróként ismertelek, de látom, hogy néprajzzal is foglalkozol, irodalomkritikáid is jelennek meg, s az eirodalom szerkesztője lettél három-négy hónappal ezelõtt. Hogy fér meg mindez egy emberben?

- Hja, meg tanár vagyok, meg férj, kétgyermekes családapa… A fő irányvonal mindig is az irodalom, a prózaírás volt és marad, a többi csak szellemi kísérletezés, kitekintő. Bölcsészkart végeztem, a tudományos érdeklődés adott volt, s mivel ez társult egy adag szociális érzékenységgel, ezért mozdultam el a néprajz irányába. És tudd meg, az így szerzett tapasztalatokat jól lehet kamatoztatni a széppróza területén, nagyon sok olyan történetet “szedtem össze”, melyekből aztán fikciós próza lett, ugyanígy nagyon sok olyan figurát ismertem meg, akit “szereplővé gyúrtam” aztán. Csigaterpesz című novelláskötetem jó néhány darabja is így született, de nyomdában lévő, a Tokaji Írótáborra időzített rövidpróza-kötetem (Laska Lajos) is talált ihletforrásra innen.

Az igaz és hamis ihletről

Beszélgetés Komán Jánossal

- Arról olvasok, hogy új köteted jelenik meg az Irodalmi Jelennél – minthogy nincs a kezemben a könyv, arra kérlek, mutasd be pár szóban!
- Az emotív közlés művészete és tudománya c. könyvem költészetesztétikával foglalkozik. Többek között arra a kérdésre keresek választ, hogy miért szép egy igazi műalkotás. Úgy gondolom – és a visszajelzések is ezt üzenik -, hogy helyes következtetésre jutottam. Nem az a lényeg, hogy mit mondunk, hanem az, hogy miként mondjuk el a mondanivalónkat.

Az erdélyi irodalom elkötelezettje

Beszélgetés Ködöböcz Gábor irodalomtörténésszel

- Az erdélyi irodalom értője vagy, nemrég erdélyi felolvasó-körúton vettél részt: milyen érzéseket hívott elő ez belőled?
- Szakmailag és emberileg is fölöttébb megtisztelő számomra, hogy a Lőrincz György vezette Erdély Magyar  Irodalmáért Alapítvány szervezésében két fontos helyszínen (Székelyudvarhely, Zetelaka) is bemutatkozhattam.

Tanulóév

Beszélgetés Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével

A Magyar Írószövetség május 16-án tartja éves közgyűlését. Ez adja az apropóját, hogy közöljük az szervezet elnökével készült interjút, amely a megválasztása óta eltelt időszakot járja körül. Mint ismeretes, az erdélyi írószervezetek hagyományosan jó kapcsolatot tartanak fenn a Magyar Írószövetséggel, az itteni írók többsége tag is (szerk.)

– Elnökként három célt tűztél ki magad elé: az Írószövetség megtartását, megerősítését és megújítását. Hogyan kezdted el a munkát?
– Az első félévben nemigen foglalkoztam gazdasági kérdésekkel és problémákkal, ami hiba volt, mert nem maradt időm többek között az egyik legnehezebb feladatra, a mecénások felkutatására. Immáron elengedhetetlen, hogy a Magyar Írószövetség körül létrejöjjön egy mecenatúra kör, amely kiegészítené az állami támogatást.

Elégedett gyorsmérleg, Néróval

Beszélgetés Farkas Wellmann Endrével fesztiválról, Néróról, irodalomról

– Ha egy gyorsmérleget kellene készítened (és persze, nem pénzügyit), mit mondanál, hogyan sikerült a Kimenő fesztivál? Mennyire kapcsolódott be a falu, a környék? Milyen volt a nézőközönség összetétele?

– Az idei Kimenő fesztivál volt a legsikeresebb rendezvényünk, több mint 650 regisztrált vendégünk volt és számtalan olyan érdekes programunk, amilyennel csak itt találkozhattak az érdeklődők. Évről évre mi is sokat tanulunk szervezőkként a vendégektől, a közönségtől és így könyebb kiküszöbölni a korábbi évek hibáit és azt az energiát, amit ezek megoldására kellett szánnunk eddig, most a programok színvonalának növelésére fordíthattuk.