Bálint Tamás

Bálint Tamás

Fröccs és irodalom

A kolozsvári Helikon folyóirat a „Helikon a völgyben” címmel futó rendezvénysorozat keretében négy napra a Félszigetre költözött. Az eseményeknek a Bruno borudvar adott otthont, mely önmagában is az egyik leghangulatosabb helyszín volt a fesztiválon, az árnyékos nézőtéren, farönkasztaloknál 20-40 néző fülelte a színpadon, bárszékeken ülő írók, költők beszélgetéseit, szövegeit.

Az első napon, csütörtökön a versek és a bor volt középpontban, a Karácsonyi Zsolt főkonferanszié és vendégei: Vári Fábián László, Papp Attila Zsolt, Király Zoltán, Szálinger Balázs és Egyed Emese felolvasását borkóstoló követte.

Beszélgetés Dobai Bálinttal

- Zilahon születtél, gyakran jársz haza Erdélybe (itthoni ismerőseid szerint nem elég gyakran), noha Budapesten élsz és alkotsz, míg a debüt-köteted Kolozsváron jelent meg. Hol érzed otthon magad? Tapasztalsz különbséget az irodalmi életekben?

- Álmaimban a Budai-hegységben fekvő, Ady ligetről megközelíthető Julianna majori cserkészpark szokott megjelenni otthonként, ahol átköltözésünk után 8 évig éltünk. Leginkább ez az otthonom, nem a fizikai hely, hanem ami álmaimban képződött belőle. Emellett otthon érzem magam bárhol, ahol hagyják. És ahol eddig jártam, ott általában hagyták. Az irodalmi életekre csak minimális rálátásom van, még amikor egyetemistaként sokkal több időben és nagyobb lelkesedéssel foglalkoztam a költészettel, akkor sem vonzott konkrétan az irodalmi élet, vagyis amit annak gondoltam. Nem akartam soha irodalmár, hosszú sállal az utcán vonuló műművész lenni. „- Ti mind egyéniségek vagytok! - Mi mind egyéniségek vagyunk! - Én nem!” (Persze azért régi szekrényből előbányászott kordbársony zakóm nekem is van, az ősszel elengedhetetlen viselet.)

Szlembenézés

Vasárnap, július 7-én este a fiúk újra bizonyítottak Székelyudvarhelyen. Kolozsvár és Marosvásárhely után, valamint Sepsiszentgyörgy előtt a székelyudvarhelyi G. Caféban is fellépett Simon Márton, Pion István és Csider István Zoltán. Závada Péter neve is szerepelt a plakátokon, de sajnos ezúttal nem tudott eleget tenni a meghívásnak. A közönség tudta, mire számíthat, a kezdés előtt három nappal már lehetetlen volt asztalokat foglalni, egy órával előtte pedig már lépni is alig lehetett a teremben, az álló- és földreülős helyekről nem is beszélve, főleg diákok vettek részt az eseményen, egyre inkább bizonyítást nyer, hogy ezzel a napról-napra divatosabb műfajjal lehet a legkönnyebben megnyerni őket az irodalom számára.

Látó 2013/június

A Látó júniusban a Weöres centenáriumre emlékezik, mely meg is határozza teljesen a lapot, annak gerincét, alaphangját adva. A lapszámban Kántor Péter, Láng Orsolya, Egyed Emese, Mihálycsa Erika, Bíró József, Bogdán László, Juhász-Boylan Kincső és László Noémi is versekkel jelentkezik ("Koponyacsönd, koponyakéreg reccsen. / Védetlen ül a képzelet a versben." - László Noémi kezdősorai), de Weöres Sándorhoz kapcsolódik Demény Péter interjúja Gryllus Vilmossal a Kaláka versfeldolgozásai kapcsán, valamint Markó Béla és Papp Ágnes Klára értekezései is. A Téka rovatban Bányász Éva írt kritikát T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern című könyvéről, Dánél Mónika és Pieldner Judit pedig Sofi Oksanen Tisztogatás című könyvéről. Ugyanakkor a Talált versek között Jékely Zoltán és Orbán Ottó is Weöres Sándornak ajánlott versei zárják a lapszámlot, kerekké téve azt.

Lackfi Udvarhelyen nevettetett

Június 10-én Lackfi János, költő, író, műfordító volt Udvarhely és Murányi Sándor Olivér vendége, a rendkívül szórakoztatóra sikerült irodalmi estnek a szokásos helyszínnek számító G. Café adott otthont.
Lackfi annyi díjat és kötetet tudhat már a háta mögött szinte mindenféle műfajban, hogy aki nem ismerné, biztosan kétszer ilyen idősnek gondolná. De ismerik, rengetegen jöttek el megnézni, meghallgatni, és azt, hogy egyaránt szól gyerekekhez, tinikhez és felnőttekhez, ezt a kávézót megtöltő közönség összetétele is igazolta.

A Hitel székelyföldi találkozóiról

A májusi Kortárs folyóirat est-sorozatához hasonló bemutatkozó turnén járt Székelyföldön a Hitel folyóirat három szerkesztője, Papp Endre, Falusi Márton és Nagy Gábor június 10-12. között. Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda után szerdán Székelyudvarhelyen is felléptek, délelőtt a Tamási Áron Gimnázium diákjai előtt egy rendhagyó irodalomóra keretén belül, míg este a Városi Könyvtárban. A moderátor szerepét ezúttal is Lakatos Mihály látta el, aki egyben az ötletgazdája is ennek a sorozatnak, amely során igyekszik a nevesebb irodalmi folyóiratokat a helyi közönséghez közel hozni.

Borsodi L. László feljegyzései a földről

Szerdán este 19 órai kezdéssel mutatta be a székelykeresztúrról érkező Zsidó Ferenc a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban a csíkszeredai költő, Borsodi L. László Feljegyzések a földről című prózaverskötetét. A fiatal szerző főállásban is irodalmár, magyart tanít a Márton Áron Gimnáziumban, ezidáig négy verseskönyvet írt, a most bemutatott kötete az ötödik a sorban. Hogy ez az ötödik verseskönyve avagy az első prózaversgyűjteménye, a beszélgetés első felében ennek próbáltak utánajárni a meghívottak.

Tomcsa-hangoskönyvet mutattak be

Május 29-én különleges irodalmi akció zajlott Udvarhelyen, ugyanis a G. Caféban mutatta be Szabó Károly könyvtárigazgató a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány közös kiadásában megjelent Tomcsa Sándor válogatott írásait tartalmazó első, kollektív hangoskönyvet Fából vaskarika címmel.
A közönség soraiban az érdeklődők mellett több felolvasó is megjelent, számukra még nagyobb hatása lehetett annak a szövegmontázsnak, amely minden felolvasott írásbóll tartalmazott egy-egy mondatnyi részt, ezáltal ez a szöveg is egy új egésszé állt össze.

Beszélgetés Potozky Lászlóval

Potozky Lászlónak a közeljövőben, a 84. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Nappá lett lámpafény című novelláskötete a Magvető Kiadó gondozásában. Erről kérdeztük röviden.

- Gratulálunk az újabb sikerhez! Mely részletek azok, amelyekről már beszélhetsz az új könyv kapcsán?
- Tizenöt novellát tartalmaz a kötet, három ciklusba rendezve. Az első ciklus hangulatában, tematikáiban lazán kapcsolódik az első kötetemhez (szociális érzékenység, diktatúra).  Aztán a második ciklusnál kezdődik az ereszd el a hajamat. Volt egy időszakom, amikor csak abszurd, groteszk szövegeket írtam, ezekből tartalmaz ötöt ez ciklus. Ebben található a címadó novella is, mely nem annyira atmoszférájával, mondanivalójával fogja össze a kötetet, sokkal inkább a címével.

Látó 2013. április

A Látó idei negyedik számából: a Jékely-centenáriumról megemlékezve a lapszámot Jékelyt idéző írások vezetik be, először egy sorozat vers Nagy Attila Lövétei Lázár László, Ferencz Imre és Demény Péter tollából. Prózát Márton Evelin, Mihálycsa Erika, Borsodi L. László, Nyerges Gábor Ádám, Tamás Dénes közölt, de ugyancsak ebben a számban olvasható Székely Csaba eredetileg angolul, a BBC pályázatára írt Szeretik a banánt, elvtársak? című rádiójátéka is Saszet Ágnes fordításában.

Subscribe to this RSS feed