Szerkesztőség

Szerkesztőség

Dávid Gyulát és Sántha Attilát díjazták

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány immár negyedik alkalommal szervez központi eseményt a magyar nyelv napja alkalmából: idén Sántha Attila költőt, nyelvészt és Dávid Gyula irodalomtörténészt, ’56-os volt politikai foglyot díjazták a kolozsvári Bánffy-palotában.  Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, illetve a Kós Károly Akadémia Alapítvány által, a magyar nyelv napja alkalmából alapított díjat Sántha Attilának, a Bühnagy szótár szerzőjének adták át a székely nyelvjárás bemutatásáért. Az írót és a 13 évig készült nagyszótárt Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke méltatta.

György Attila etruszk kötetéről

Etruszk vagyok – mondja a pillanatnyilag legnagyobb székely író, György Attila, aki, mint tudjuk, pontosabban nem is székely, hanem csángó. És ezt senki sem vonhatja kétségbe és nem is akarja, mert mit tudjuk mi, hogy mit hordoznak a gének, hányszor és hogyan ismétlődtek a DNS-ekben a fehérjeláncok – ATGC, a négy fehérje betűjele –, amiben benne az egész emberiség története. Aki olvasta György Attila Harminchárom című könyvét, ismeri a történetét annak, hogyan érkeztek meg az etruszkok a Gyimesekbe.

24. Vásárhelyi Könyvvásár

Színházi ősbemutatóval, irodalmi estekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal, színházjegyekkel és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várjuk az érdeklődőket november 15 és 18-a között. A lassan fesztiválként számon tartott vásár idén a Több, mint könyv mottó szellemében hívja közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokába. Ahogyan Káli Király István főszervező is hangsúlyozta ez a tér a kultúrát szerető emberek találkozóhelye.

Füzi László Váradon

A Várad folyóirat és a Szépírók Társasága kortárs irodalmi sorozata, a Törzsasztal vendége november 9-én, pénteken 18 órától az Illyés Gyula könyvesboltban (Teleki utca) Füzi László, József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikus, a kecskeméti Forrás havilap főszerkesztője, a Németh László Társaság elnöke.
A 2000-es években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén meghívott előadója volt, kutatási területe Németh László és a népi írók munkássága, a mai magyar irodalom.

Korunk 2018/11.

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi.

Ion Nete prózája*

Az árny(ak) meg Blacky

*Ion Nete nyolcvan esztendős: Isten éltesse! (a szerkesztőség)

Megdermed a mennydörgés morajló robajára, amely mintha egyenesen a felhőkből szakadt volna alá: Ekkora behemót kutyát tartasz odahaza, és nem szóltál nekem?
A rettenetes mennykő-csapás először mintha belesulykolta volna talpaival a földbe, utána pedig úgy érezte, hogy a hetedik mennyországba röpíti. Látja a testét – mintegy villámfényben – töméntelen szilánkra röpülni szét, amelyekből aztán zöldszínű csillageső záporoz alá. A szerterajzó káprázat kitart egy ideig, majd belevész a végtelenbe.
Az “eget-földet rázó mennydörgés” hangja oly hirtelen elhal, mint ahogyan támadott. A nap fénye fokozatosan újra erőre kap, körülfolyva az ismert, mindennapi világot, amely továbbhalad megszokott útján. Mintha mi sem történt volna! Csupán csak annyi, hogy köröskörül a mindenség, a táj teljességgel más képet mutat, mint volt annak előtte.
A nap állásából ítélve úgy délfele járhatott az idő.

Meghalt Zudor János

Életének 65. évében, október 30-án elhunyt Zudor János költő. 1954. április 27-én született Nagyváradon. Középiskoláit szülőváro­sában végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet (1983).

Várad 2018/10.

Megjelent a Várad folyóirat októberi száma (2018/10.) benne megemlékezéssel az öt éve elhunyt Török Miklós íróra, akinek alakját Tóth Ágnes eleveníti fel. Verset közöl a számban Varga Sándor György, Nagy Judit Áfonya, Keszthelyi György, míg szépprózát Mikola Emese (Marlenka mértéke).

Partium 2018/3.

 A Partium folyóirat őszi számában Bene Zoltán, Béres Tamás, Bertha Zoltán, József Bíró , Budaházi István, Dinók Zoltán, Fecske Csaba, Felhős Szabolcs, Éva Finta, Jahoda Sándor, Radmila Markovic, M. Fehérvári Judit, Molnár János, József Molnár, Krisztina Mórotz, András Oláh, Ószabó István, István Radnai, Rideg István, Rimóczi László, Lajos Saitos, Sándor Szilárd, József Szilágyi, Szóró Ilona, Szöllőssy Tibor, Sz. Tóth Gyula, Renátó Támba, Tóthárpád Ferenc írásai olvashatók és Czine Árpád fotói láthatók.

Subscribe to this RSS feed