Items filtered by date: május 2017

György Attila Bestiáriumáról

A bestiárium középkori műfaj: mesés állatokat, vagy ismert állatok allegorikus sajátságait mutatja be. György Attila könyve* székely állatokat mutat be, ezen állatok többsége maga az ember különböző alakváltozatban, máskor hiedelemlényekkel találkozunk, de egy-két valós állat is szerepel (na, persze, nem úgy!). Majdnem mindenik írás azzal a felütéssel kezdődik, hogy „Ne tudd meg, mi az.” Ez megelőlegezi a misztikus, játékosan hátborzongató hangulatot.

Fegyelmi tárgyalás

A fegyelmi bizottság elnöke fontoskodva tett-vett olyan arckifejezéssel, mintha nem is a szaktanácsadó, hanem maga a legfelsőbb bíróság elnöke lenne. Balján az iskola igazgatója, szikár, humortalan férfi szórta szemrehányásait a munkafegyelem ellen vétő Korláth tanár ellen. Az elnök jobb oldalán pöttöm alak, az igazgató szerény helyettese feszengett. De jelen volt a szakszervezeti bizalmi, sőt, Hazagh Mihály, az iskolai párttitkár tagbaszakadt titkára is. Egyszóval az egész vezérkar, hogy ítéletet mondjanak egy magányos sztrájkoló fölött. Mióta törvénybe iktatták a sztrájkjogot, többen éltek vele, csupán így, egyénileg nem sztrájkolt senki még.

FISZ-táboros pályázat

Öles léptekkel közeledik a 2017-ben július 19-23. között megrendezésre kerülő hagyományos FISZ-tábor, mi pedig néhány határon túli tagunk részvételi díjának átvállalásával idén is igyekszünk elősegíteni, hogy a Kárpát-medence minden szegletéből csatlakozhassanak hozzánk fiatal írók, költők, irodalmárok a visegrádi Mogyoróhegyen.
A szabad helyekre mini-pályázatot hirdetünk, melynek tartalmaznia kell:

Irodalom a Hargitai Megyenapokon

Május 25–június 4. között zajlanak az idei Hargitai Megyenapok, a másfél hét alatt a megye számos településen lesznek programok, közöttük számos irodalmi is. Lesz slamest, könyv- és folyóiratbemutató. Fontos momentum Borsodi L. László Baka-monográfiájának bemutatója (Csíkszereda, Székelyföld Galéria, 2017. május 30., kedd, 18 óra), a Székelyföld folyóirat májusi számának bemutatója (Homoródalmás, június 1., csütörtök, 18 óra), valamint a Székely Könyvtár új köteteinek bemutatója, Borcsa János irodalomtörténész és Czegő Zoltán író közreműködésével. (Csíkszereda, Székelyföld Galéria, jánius 2., péntek, 18 óra).
A teljes programot itt böngészhetik.

Hegyi Endre és "versárnyéka"

Hegyi Endre: sz. 1916, Nagymajtény–1995, Budapest) – költő, műfordító, nyelvész. Középiskolát Nagykárolyban végzett, magyar–román nyelv és irodalom szakos tanári diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett (1942). Tanári pályáját a kolozsvári gép­ és villamosipari középiskolában kezdi, 1947-­től Magyarországon folytatja, 1953-­ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemre kerül, tanszékvezető tanár. Első írása a Jóbarát kolozsvári ifjúsági folyóiratban jelent meg (1931). A Termés írói körébe tartozik. Írói pályája során a Pásztortűz technikai szerkesztője (1942), az Erdélyi Iskola főszerkesztője (1944), a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) kolozsvári Világosság című napilapja kulturális rovatának szerkesztője (1946–47). A Jóbarát, Magyar Lapok, Brassói Lapok, Keleti Újság, Pásztortűz, Erdélyi Helikon, majd az Utunk munkatársa. Mint műfordító jelentős szerepet vállalt a román–magyar kapcsolatok kiépítésében. Munkatársa román költők Budapesten megjelenő versválogatásainak. Erdélyben megjelent munkái: Napóra (verseskönyv, Kolozsvár 1938); Címer (verseskönyv, Kolozsvár 1942). Válogatásunk az 1986-ban az Eötvös Könyvek kiadásában megjelent Fenyőtoboz című válogatott versgyűjteményéből készült.

(Cseke Gábor összeállítása)

Nők az irodalomban

Nők az irodalomban – női irodalom (?) tematikával szervezték meg 2016 szeptember 15–17. között a X. Szárhegyi Írótábort – amelynek, kis borzonti kitérővel, újra a Gyergyói-medence egyik leghangulatosabb és legpatinásabb települése, Gyergyószárhegy adott otthont.

Bene Zoltán regényrészlete

Hetedik nap, avagy a vitafórum*

Négyen ültünk a szobában: Kírán és rajtam kívül egy korombéli fickó, Torda, valamint Zsolt, egy nyílt tekintetű ifjú. A betűző nap felszeletelte a talpunk alatt a parkettát. Az egész olyan hatást tett rám, mint az amerikai filmekben látott csoportterápiák. Négy ember ül körben, arccal egymás felé fordulva. Módfelett természetellenes helyzet. Tudtuk, hogy beszélgetnünk kell. A témát is meghatározták számunkra. Hívószavakat kaptunk, jelesül hármat − az Áramszünet Kezdete, az azelőtti idők és a világ −, ezekhez kellett bármilyen módon kapcsolódnunk. Nem sok szabályt kellett betartanunk: a vita előre meg nem határozott mederben folyhat, bármilyen irányba terelődhet, az egyetlen kikötés, hogy valóban vita legyen, nézetek ütközzenek, érvek és ellenérvek feszüljenek egymásnak.

Egy szociálisan aktív költő és a tihanyi echó

Egy „szociálisan aktív költőt”, az erdélyi magyar „minőségi mennyiséget” ismerhette meg a közönség Karácsonyi Zsolt személyében csütörtök este a kolozsvári Bulgakovban, az Álljunk meg egy szóra! beszélgetés-sorozat legutóbbi állomásán. Az idézett meghatározásokat a házigazda, László Noémi találta mondani, utóbbit olyan értelemben, hogy Karának fontos a minőség, de ha öt verseskötete mellé odaszámoljuk a fordításköteteit is (románból prózát), mennyiségi tekintetben is jól áll.

A Romániai Írók Szövetsége díjasai

Az elmúlt évben megjelent köteteikért három magyar szerzőt is díjazott a Románai Írók Szövetsége kolozsvári fiókja, május 25-én, csütörtökön. Bordaköz című versekötetéért (Erdélyi Híradó – FISZ) Szilágyi Domokos-díjat vehetett át Láng Orsolya, Vallasek Júliát Dsida Jenő-díjjal jutalmazták két tavaly megjelent fordításkötetéért – Max Blecher: Történetek a közvetlen irrealitásban (Kriterion, 2016), Norman Manea: Kötelező boldogság (Jelenkor, 2016); Visky Andrást pedig Ki innen című drámakötetéért (Koinónia, 2016) jutalmazták Páskándi Géza-díjjal.

Helikon 2017/10

A Helikon második májusi számának vezércikkét Király László jegyzi, ezt követi Sánta-Jakabházi Réka interjúja Franz Hodjakkal. Verset Karácsonyi Zsolt, Láng Orsolya, Ármos Lóránd és Papp Attila Zsolt, prózát Vida Gábor, Márton László és Molnár Vilmos, tanulmányt Demeter Zsuzsa és Egyed Emese közöl. Franz Hodjak versei Szenkovics Enikő fordításában, Ștefan Manasia versei André Ferenc fordításában olvashatók. Kritikát Hegedűs Imre János ír Kucsera János Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban.

Subscribe to this RSS feed