Items filtered by date: július 2017

Cseke Péter kötetéről

Cseke Péter olyan kutató, aki aprólékosan vizsgálja meg tárgyát, a legapróbb részletekre is kíváncsi, igazi mikrofilológiai igénnyel közelít minden témájához. Általában sikerül is valami olyan részletet előbányásznia a különféle hagyatékokból, emlékek közül, ami egészen ismerőssé teszi a bemutatott kort, személyiséget. Édekességeket keres elő és örökít meg, s ettől egy-egy irodalmi nagyság karnyújtásnyira kerül az olvasótól, személyes ismerőssé válik.

Motor

Török tekintete büszkén cirógatta körül fia karcsú alakját. Kicsit sovány a kölyök, de szívós – állapította meg tárgyilagosan. Apja fia: napbarnított bőr, arányos formák...
– Gyere a vízbe, apa!
– Rögtön, fiam, rögtön!
A férfi mosolyogva nyújtózkodott el a gyepen. Egész héten hajtott, a gépek még ott zakatoltak benne, ezért mindennek kétszeresen örült: a napnak, mely ugyanolyan gyengéden simogatta, mint ő a fiát, de elsősorban a napnak örült, amiből szinte soha sincs része. Igen, itt valóban csend van, messze az esztergától, a kattogó villamostól, feje felett madarak, előtte a folyó.

Interjú Ferencz Imrével

- Miként látod íróasztalod (laptopod?) mellől a mai (erdélyi) költészetet? Próbálsz-e lépést tartani az összmagyar irodalom többé-kevésbé kialakult irányvonalaival, vagy sajátosan megszabott öntörvényű utat követsz?

- A mai erdélyi költészet olyan, mint amilyent az erdélyiek megérdemelnek. Mint ahogy eddig is voltak, most is vannak kitűnő erdélyi költők, és vannak persze közepesek és sereghajtók is… Az összmagyar irodalmat figyelemmel kísérem, főleg antológiák révén tekintem át az évi keresztmetszeteket, de a kimagasló teljesítményeket, az új könyveket meg is vásárolhatom ma már a helyi, csíkszeredai könyves üzletekben. Próbálom a magam útját járni.

Ritoók János és "versárnyéka"

Ritoók János: született Brassóban, 1935-ben; meghalt Kolozsvárott, 1981-ben. Brassói szász származású volt, középiskoláit magyarul végezte, verseit is magyarul írta. Előbb tanár, majd a Brassói Lapok szerkesztője, 1971-től haláláig a kolozsvári Korunk munkatársa volt (szerkesztőségi főtitkár). Főbb munkái: Kozmikus szerelem (versek és műfordítások), Kettőstükör (A magyar-szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből, Bukarest 1979), Önkihallgatás (Hét romániai német költő verseiből, Kolozsvár, 1980), A hamis malvázia (Romániai német elbeszélők antológiája, Budapest, 1981). Szász neve: Miess Günther Johannes.
(Cseke Gábor összeállítása)


CURRICULUM VITAE, 1970

Élek, és írom ezt a verset.
Ez történt 1970-ben.

Tizenkét cicerós
újság-álmokkal takaróztam.
Ez történt 1965-ben.

Olajos-füstös arcú társakéhoz
igazítottam léptemet.
Ez történt 1960-ban.

Egyed Emese köszöntése

A szerző és egyben az ünnepség címzettje, az éppen aznap születésnapját ünneplő Egyed Emese úgy tudta, Paian című, a marosvásárhelyi Lector Kiadónál frissen megjelent verseskötetét mu­tatják be. Gálfalvy Ágnes, a kiadó szerkesztője ezt így is konferálta be Kolozsváron, az Agapé étterem rendezvény­termében július 5-én du. 5 órakor elkezdődött ünnepség elején.

Műfordító pályázat

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nyelvek Európai Napja alkalmából Műfordítás-pályázatot hirdet fiatal, műfordításkötettel nem rendelkező műfordítók számára.
Plamen Dojnov bolgár költő УНГАРСКИ КОМПЛЕКС или какво видя съветският посланик Юрий Владимирович Андропов в Унгария през прозореца на 1956 година című versének magyar fordítását várja zsűri (Lator László költő, műfordító, a zsűri tiszteletbeli örökös elnöke, Lackfi János költő, műfordító, a zsűri elnöke, Szondi György bolgarista, műfordító, szerkesztő és Virág Bognár Ágota, a könyvtár munkatársa).

Egyed Emese versei

Paian

Hóvirágok Ermenonville
és Versailles ősfái alatt:
Ié paian! Harmadik március:
Muszaiosz sarujában járom
Léthe-locsolta partjaidat, tavasz,
És Eumolposz kendője szememem.
Ié pajan! Ermenonvill’,
Versailles!

Illendő, hogy teremtőd elé állj:
megvalld okát mindeme kóborlásnak.
Varázslat voltál, megtört a varázslat.
Se jó, se rossz: kendő
a szemeken.

Miféle versenyfutás ez?

Korunk technikai műveltsége különös erővel alakítja életünk külső formáit, miközben a bennünk munkáló erkölcsi törvény nyugtalanítóan gyengélkedik. A legkorszerűbb műszaki ismeretekkel felvértezett század- és ezredfordulós ember mind távolibb horizontokra figyel, ám morális univerzuma, sajnos, lemaradt a kényszerű versenyfutásban. Egymás iránti érzékenységünk aggasztóan meggyöngült, elkérgesedett a lelkünk.

Slam poetry a VIBE-n

Július 7-8-9-én a marosvásárhelyi VIBE fesztiválon több slam-akcióra is sor kerül. Experijam, Open Mic versenyek és Spoken Word workshopok várnak minden rímkillert, slamkedvelőt és slamtelenkedőt. "Szerintünk a jó fesztivál olyan, mint a saját temetésünk: nem mi kell megszervezzük! A jó fesztivál hasonlít egy Christopher Nolan filmre, igazából sosincs vége. Mi már nagyon várjuk, hogy ne legyen vége!"


A VIBE fesztiválról bővebb infót itt szerezhetsz.

Várad 2017/5.

A Várad folyóirat májusi számában verssel jelentkezik Lőnhárt Melinda, Debreczeny György, Csontos Márta; prózát publikál Tamás Kincső, Lokodi Imre, Dinók Zoltán. A Művészet rovatban Szilágyi Aladár Varga Mihály művészetéről értekezik, az Esszé rovatban Veress Dani, Pap István és Boros Brigitta írásai olvashatók. A Társadalom rovatban folytatódik Mozog Nagy Imre önéletírása, ugyanitt Péter I. Zoltán Ady Endre és Sándor Lászlóné viszonyáról értekezik. A Törzsasztal rovatban beszélgetés olvasható Kerékgyártó Istvánnal.

Subscribe to this RSS feed