Items filtered by date: augusztus 2017

Székelyföld 2017/9.

A Székelyföld folyóirat szeptemberi számának tartalmából:

Szépirodalom
Gergely Ágnes versei
Buda Ferenc versei
Oravecz Imre: Ókontri
Dankuly Csaba versei
Fellinger Károly versei
Potozky László: Égéstermék

Az erkölcsi kódexek természetéről

A Föld egy gigantikus oltár, ahol ezerféle eszme, cél, ügy nevében gyúltak ki és lobogtak a „máglyák”, és nem volt egyetlen pillanat sem, amikor kialudtak volna mind a tüzek, percnyi békét hozva e sárteke lakóinak. Ma sincs másképp.

Várad 2017/7.

A Várad folyóirat júliusi számának tartalmából: a főszerkesztő, Szűcs László búcsúzik Kántor Lajostól, az irodalom rovatban Tóth Ágnes Csak semmi malőr c. vígjátéka, illetve Zsidó Ferenc Simogatórium c. abszurd komédiája olvasható, Molnár Kincső Bernadett tollából esszét olvashatunk, a Társadalom rovatban Mozog Nagy Imre önéletírása, a Kritika rovatban pedig Tóth Gábor zenekritikája és Nagy Orsolya filmkritikája található.

Irodalom a PulzArt-on

Az augusztus 31-e és szeptember 3-a között zajló 5. pulzArt kortárs összművészeti fesztivál idén is a kereteket feszegeti, kérdéseket vet fel és nyitottságra ösztönözi résztvevőit, hogy érdemes együtt megismerni, felfedezni, hogy milyen művészeti törekvések zajlanak a kortárs világban. Az irodalmi kínálat több mint színes:

42, ezzel a címmel jelent meg tizenöt év szünet után Peer Krisztián magyarországi költő, forgatókönyvíró, dramaturg új verseskötete, amelynek sepsiszentgyörgyi bemutatójára és a szerzővel való találkozásra, portrébeszélgetésre a pulzART kortárs összművészeti fesztivál idei kiadásának keretében, 2017. augusztus 31-én, csütörtökön 18 órakor kerül sor a Tein Teaházban. A meghívott beszélgetőtársa Fekete Vince költő, műfordító lesz.

Eszperente pele

2017-ben az Év Emlőse címet erdeink, bokrosaink egyik legkisebb termetű, aranybarna bundájú rágcsálója, a mogyorós pele kapta. A mogyorós pele este ébred, éjszaka futkos a lombos ágak takarásában, keresi a cserjék virágait, terméseit, gyümölcseit, de a hajnal már az öreg fák odvában, vagy az ágak közé font, gömb alakú fűfészkében éri. A zord téli időszakot azonban valódi téli álomba szunnyadva többnyire a föld alatt dermedve vészeli át. Szíve percenként egyet ver, nem eszik, nem iszik hét hónapon keresztül.

Bódi Attila szatmári könyvbemutatójáról

Az elsőkönyvesek rögös útjáról, az írás öröméről, arról, hogy a nem írás is egyfajta írás és természetesen debütáló regényéről is beszélt augusztus 25-én, pénteken Bódi Attila Szatmárnémetiben tartott könyvbemutatóján. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megrendezett esemény apropóját az ez év májusában, a budapesti Jaffa Kiadó gondozásában megjelent Lázadni veletek akartam című regény adta, amit a szerző „hazahozott” szülővárosába, ami egyben regényének helyszíne is.

Sánduly Lajos versei

KÖLTŐK ŐSZE

A kertemben magányos szarvas
holdfényes éjben almáért nyúl,
s szájában a tiltott gyümölccsel
kinyújtott nyakkal égre bámul.

Költők kelnek rímes sorokban,
vállukon babérból koporsó.
Ajkukon zeng jogos fohászuk,
győzelmesen az utolsó szó.

Iker mesék

                                                             I.
      Volt egyszer egy fa. Ott nőtt az erdőben, sok más fa között. Ha eső esett, boldogan fürdött a törzsén lefolyó vízben. Ha szél fújt, ágai vidáman integettek a légben. Ha nap sütött, levelei áhítattal itták a fényt. Szerette az életet az erdőben, jól teltek napjai a többi fa között.
Egyszer egy ember járt arra, szemügyre vette és azt mondta:
– De szép koronája van ennek a fának!

Kezdődik a JAK-tábor! stars

A József Attila Kör idén 29. alkalommal rendezi meg hagyományos irodalmi-művészeti táborát 2017. augusztus 28. és szeptember 1. között Szigligeten.
A 29. JAK-táborban a líraszemináriumot Nádasdy Ádám, a prózaszemináriumot Németh Gábor tart, Mészöly Ágnes pedig gyerek- és ifjúsági irodalom témájában tart műhelyfoglalkozásokat.

120 éve született az udvarhelyi vagány

Írt, rajzolt, mondott, ivott, kártyázott és még nagyon sok mindent csinált. A huszadik század talán legeredetibb udvarhelyi arca volt. Van valakink, akinek az irodalmi öröksége egyszerre elszomorító és mégis nevettető: Tomcsa Sándor írásaiban lépten-nyomon irónia, szarkazmus és az egyszerű emberekkel való együttérzés van. 120 éve, 1897 augusztus 27-én született és csupán 65 évig élt – de azt mind Székelyudvarhelyen, hiszen soha nem tudott elmenni innen. A legenda szerint egyszer elindult a vonattal, de a kicsi állomáson leszállt. Nem részletezzük élet-rajzát, hiszen az több helyen megvan, monográfia is született róla.

Subscribe to this RSS feed