Ion Dumbrava versei
Most éppen jó
(Acum e chiar bine)
Most éppen jó, most jól megyen
nektek éppúgy, mint nekem
leragadva itt, a mában,
rosszak és jók, mindahányan
És most e keresztek tövén
hová majd elkísérlek én
ahonnan holnap s tegnap is,
igaz út nincsen, csak hamis.
Most jól megyen, most éppen jó,
vagyunk egymáshoz hasonló
itt lentebbről a
föld alól,
hol szél se rezdül, felhő sehol,
ahol a könnyek elapadnak
hol fuldokolva nevetgélünk
míg a fentiek elsiratnak
az utolsó mese
(ultimul basm)
még elidőzöl a magas parton.
még a mélybe veted
a hálót. még lesed
az aranyhalacskát.
még nem hiszed el
hogy a vizek túl sebesek
hogy a halacska más mesébe bújt
más vizek mélyére.
még nem
hiszed el hogy halászként
elhagyott a szerencse egy szerencsétlen
század áldozataként mely
véletlenül átzúgott felettünk.
valami bűzlik
(ceva e putred)
a nap kezdete akár
egy shakespeare-i
dániában. egy
újabb nap.
valami örökké bűzlik
a beszélő birkák honában.
napok és álarcok
egy másik nap. nyomott a lég
mintha szarba
lépett volna a reggel.
az utca télen
(iarna pe uliţă)
a tornyos ház menti utcán nagyhangú
kölykök szánkókat húznak maguk után.
ha magamat keresném közöttük
nem ismerném föl az illetőt a szememre
húzott sapka alatt.
ha azok közé tartoznék
akik a csúszós lejtőre kapaszkodnak
nem lenne szánkóm.
ha ott lennék köztük
tündéri havak hullanának
s a telek mesések.
a tornyos ház előtti
üres telken rohannak
hógolyókat hajítva egy kutya
után. ha közéjük
tartoznék csak
egy apró hóemberem lenne.
ha ott lennék köztük és csak a
gyermekkorom lenne beérném azzal is.
verses menetelés
(poem în marş)
nap nap után felélni élet-
porciódat igazodj
utánozz légy a többi
aki nem olyan mint mi
az senki
csak egyszer
magadra álarc nélkül
és mindenki ujjal mutogat rád
csak egyszer kapjanak rajta
hogy te magad vagy és
máris falhoz állítanak
naponta az ütemes léptek
nap nap után tartani
az ütemet. nap nap után
menetelni
egyazon csalóka vidékek felé.
*
ION DUMBRAVĂ
Született 1943-ban Magyaroroszfaluban (Maros megye). A Luceafărulban mutatkozott be költőként először (1974). Románia Írószövetségének tagja. Főbb verseskötetei: Argument pentru ziua ce vine (Érv a beköszöntő naphoz, Cronica, 1985), Pur şi simplu (Egész egyszerűen, Moldova, 1993), Vara şi joi (Nyár és csütörtök, Cronica, 1995), Viaţa ca un ban găurit (Az élet egy lyukas garas, Eurocart, 2000), Dezordinea lucrurilor (A dolgok rendetlensége, Documentis, 2004), Poeme din mileniul curent (Versek a folyó évezredből, Ardealul, 2007), Departele din aproape (A közeli távol, Romghid, 2009), Poeme de trecut vara şi alte poeme (Nyármúlató és egyéb versek, Romghid, 2010). A válogatás az utóbbi három kötet alapján készült.